Légszomjat több betegség is okozhat, de akár túlsúly esetén vagy stresszhelyzetben is nehezebb lehet a levegővétel. Ha visszatérő problémával van dolgunk, indokolt a tüdőgyógyászati kivizsgálás. Dr. Tárnok Ildikó tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa elmondta, milyen kiváltó okok állhatnak a krónikus légszomj hátterében.
Akut vagy krónikus légszomj – ez a különbség
Az akut, vagyis hirtelen jelentkező légszomj rendszerint azonnali ellátást igényel. Az egyik pillanatról a másikra bekövetkező fulladásérzés oka lehet például életveszélyes allergiás reakció (anafilaxia), tüdőembólia vagy idegentest belélegzése (félrenyelés). Emellett asztmás rohamot is jelezhet.
A krónikus légszomj ezzel szemben hosszú időn át, tartósan fennálló állapotot jelöl, amely kezelés nélkül rendszerint rosszabbodik. A hátterében több kiváltó ok is állhat:
- tüdőbetegségek, mint például krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD), súlyos asztma, krónikus hörgőgyulladás, tüdőfibrózis, tüdődaganat, de gyakran jelentkezik poszt-COVID-tünetként is (a koronavírus-fertőzés lezajlását követően akár hetekig, hónapokig megmaradhat).
- az esetek többségében valóban tüdőgyógyászati eredetű a probléma, de a légszomj oka lehet még a dohányzás, emellett magyarázhatják szívbetegségek, súlyproblémák és egyéb betegségek is, például pajzsmirigybetegség, vérszegénység, refluxbetegség, ritkábban anyagcsere betegségek (pl. cukorbetegség).
Mint azt dr. Tárnok Ildikó hangsúlyozta, a tüdőgyógyászati kivizsgálás során a tüdőbetegségek lehetőségét lehet megerősíteni vagy kizárni. Ha visszatérő, esetleg még csak terhelésre jelentkező légszomjat tapasztalunk, nem javasolt halogatni a kivizsgálást, mert kezelés nélkül a tünetek erősödésére számíthatunk.
Amennyiben már ismert tüdőbetegség mellett jelentkezik légszomj, akkor soron kívül is forduljunk orvoshoz, mert ahhoz, hogy a további súlyosbodást megelőzzük, a gyógyszerek módosítására lehet szükség. Az is előfordulhat, hogy a légszomj hátterében nem mutatható ki fizikai elváltozás. Ilyenkor stresszre, szorongásra, depresszióra is gondolni kell, sőt, az akut légszomj pánikroham tünete is lehet.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: