Ezt árulja el, ha túl tudod nyújtani a hüvelykujjad a tenyereden

Egy egyszerű, bárki által pillanatok alatt elvégezhető teszt segíthet megmutatni, fennáll-e a veszély, hogy legnagyobb verőerünkön tágulat alakult ki. Legalább is ezt állította egy amerikai sürgősségi szakorvos a közösségi médiában. Vajon lehet benne igazság?

A brit Daily Mail április végén számolt be a kaliforniai dr. Joe Whittington egy TikTok-videójáról. A sürgősségi szakorvos ebben egy úgynevezett hüvelykujjas tesztet mutatott be. A módszer lényege, hogy hüvelyujjunkat keresztbe kell hajtanunk a kiegyenesített tenyerünk felett. Ha pedig jócskán túl tudjuk nyújtani rajta, az 98 százalékos valószínűséggel azt jelzi, hogy úgynevezett aorta aneurizma alakult ki a szervezetünkben. A Daily Mail cikke megjegyzi, hogy a nagy port kavaró videó azóta eltűnt Whittington doktor TikTok-csatornájáról, így aztán joggal merülhet fel sokakban a kérdés, hogy vajon mennyire helytálló, amit elmondott benne. A kérdésre most Dan Baumgardt, a Bristoli Egyetem idegtudományi és anatómus szakembere adott választ a The Conversation oldalán.

hüvelykujj keresztbe hajtva a tenyéren
A módszer egyszerű, a megbízhatósága kérdéses. Fotó: Getty Images

Mielőtt azonban belevágnánk a hüvelykujjas módszer létjogosultságának megítélésébe, érdemes kicsit kitérni arra, hogy mi is az az aorta aneurizma. Mint az a Semmelweis Egyetem leírásában olvasható, aneurizmának nevezzük azokat a körülírt értágulatokat, amelyek esetén az ér átmérője legalább 50 százalékkal megnövekszik. A legtöbb esetben artériákon, azaz verőereken alakul ki ilyen mértékű tágulat, azon belül is főként az aortán, amely az emberi test legnagyobb verőere. Ez a szív bal kamrájából vezeti ki a friss, oxigéndús vért a test többi részébe. Cikkében Baumgardt rámutat, hogy az értágulat általában lassan, alattomosan jön létre, anélkül, hogy bármilyen figyelemfelhívő tünetet okozna. Mindaddig észrevétlen maradhat, amíg el nem kezd szivárogni, potenciálisan életveszélyes állapotot előidézve.

„Bármilyen teszt, amely képes felismertetni egy aneurizmát még azelőtt, hogy az eljutna erre a veszélyes pontra, nagyon fontos előrelépést jelent. Mégpedig azáltal, hogy ilyen módon az elváltozás nyomon követhetővé és szükség esetén kezelhetővé válik” – fogalmaz a szakember. Mindezek tükrében a hüvelykujjas módszer okkal keltette fel mind a laikus közönség, mind a hozzáértő orvosok érdeklődését a témában. De vajon kellően megalapozott-e ahhoz, hogy komolyan vegyük?

Éppenséggel nem légből kapott az ötlet

Dr. Whittington felvetése valójában egy 2021-ben publikált tanulmányon alapul. Az amerikai Yale Egyetem kutatói ebben arról írnak, hogy azon emberek egy része, akiknél főverőéri aneurizma alakult ki, keresztbe tudják úgy tenni a hüvelykujjukat a tenyerükön, hogy az jelentősen túlnyúlik a tenyér felületén. Az összefüggésre lehetséges magyarázatként szolgál, hogy talán az érintetteknél valamilyen kötőszöveti zavar áll fenn, amely miatt az ízületeik és ínszalagjaik lazábbak az átlagosnál. Egyes kötőszöveti zavarokról pedig, mint amilyen például a Marfan-szindróma, ismert, hogy fokozzák az aneurizmák kialakulásának kockázatát. E tekintetben tehát igenis lehet értelme a megfigyelésnek.

Az amerikai tanulmány egészen konkrétan az aorta szívből kilépő, mellkasi szakaszán megjelenő tágulatokat vizsgálta. Baumgardt szerint fontos azonban megemlíteni, hogy a vizsgálatba mindösszesen 305 résztvevőt vontak be a kutatók, és közülük is csupán tíznél hozott pozitív eredményt a teszt. A kutatási minta tehát túl szűkös ahhoz, hogy biztos következtetéseket lehessen levonni a kísérletből. Ezzel együtt ez nem azt jelenti, hogy a hüvelykujjas módszer egyáltalán ne lenne megbízható, csupán azt, hogy nagyobb mintán is tesztelni kellene, mielőtt bármit is kijelentünk róla.

Mitől lesz jó egy egészségügyi vizsgálat?

„Az orvoslásban olyan vizsgálatokat szeretnénk ideális esetben alkalmazni, amelyek pontosan képesek kimutatni a betegségeket anélkül, hogy eltévesztenék azokat. Emellett az is fontos, hogy ne diagnosztizáljuk félre a betegeket, illetve a tesztek legyenek bizonyos állapotokra specifikusak. Ezeket a fontos paramétereket nevezzük szenzitivitásnak és specifikusságnak. Ideális esetben mindkettő terén a lehető legmagasabb értéket kell elérnie egy tesztnek ahhoz, hogy aranysztenderdnek tekintsük” – írja Baumgardt. Hozzáteszi azonban, hogy a valósában jócskán akadnak olyan, széles körben alkalmazott vizsgálatok is, amelyek kevésbé felelnek meg az említett elvárásoknak.

Példaként említi a prosztataspecifikus antigén, avagy a PSA vérből való kimutatását a prosztatarákszűrésben. Ha valakinél magas PSA-szintet állapítanak meg, akkor felmerül a gyanú, hogy talán daganatos elváltozás áll a háttérben. Csakhogy ugyanígy magas értéket okozhat a prosztatamegnagyobbodás vagy -gyulladás, sőt, akár húgyúti fertőzés is. De még egy közelmúltbeli szexuális aktus, valamint az is fokozhatja a PSA-szintet, ha a páciens biciklizett egy nagyot a vérvétel előtt. Egy szó, mint száz, megannyi tényező állhat a prosztatarákon túl is a kedvezőtlen laborvizsgálati eredmény hátterében, azaz a teszt nem mondható éppen specifikusnak. Mi több, a szenzitivitása sem tökéletes, lévén, hogy egyes prosztatarákos betegeknél is mérhetnek normál PSA-szintet. Ez az oka annak, hogy az orvosok egyéb vizsgálatokat is végeznek a prosztatarákszűrés során.

Baumgardt szerint a hüvelykujjas tesztet is hasonlóan kell értelmezni. Nem biztos, hogy azoknak, akik túl tudják nyújtani a hüvelykujjukat a tenyerükön, feltétlenül főverőéri aneurizmája lenne. Egyben a negatív eredmény sem zárja ki automatikusan az értágulat fennállásának lehetőségét. Nem mellesleg az sem mindegy, hogy hogyan végezzük el a tesztet. Tenyerünket ugyanis egyenesen, laposan kell tartanunk ahhoz, hogy véletlenül se kapjunk fals pozitív eredményt.

Addig is tehát, amíg a hüvelykujjas módszer nem válik további kutatások nyomán a klinikai gyakorlat részévé, érdemes lehet inkább a biztos ismeretekre támaszkodnunk. Tudjuk például, hogy az aorta aneurizma összefüggésben hozható a magas vérnyomással, a magas koleszterinszinttel és a dohányzással. E rizikótényezők felismerése és kezelése tehát alapvető fontosságú. De legalább ennyire fontos a kockázati csoportokba tartozók rendszeres aortavizsgálata is, beleértve bizonyos kötőszöveti zavarokkal élőket és azokat, akik családi kórtörténetében szerepelnek hasonló értágulati panaszok.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +20 °C
Minimum: +13 °C

Inkább csak átmeneti szakadozások fordulhatnak elő a felhőzetben. További kisebb-nagyobb csapadékgócok érkeznek, illetve képződnek, amelyek északkelet felé mozognak, a Tiszántúlon egy-egy zivatar sem kizárt. Az északias szél döntően mérsékelt, a Zemplén, Bordrogköz térségében élénk lesz. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 9 és 16 fok között valószínű. Napközben továbbra is hidegfronti hatás dominál.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra