Gyakori probléma, ami akár vaksághoz is vezethet

Szemszárazságról, más néven szárazszem-szindrómáról akkor beszélhetünk, ha a szem nem termel elegendő könnyet a látószerv megfelelő nedvességének biztosításához. A probléma világszerte tömegeket – csak az Egyesült Államokban több mint 16 millió embert – érint. Mikor gyanakodjunk arra, hogy mi is ezzel küzdünk, és hogyan bizonyítható ez az orvosi kivizsgálások során? Mutatjuk.

A szemszárazsággal küzdő betegek a szem bevörösödése mellett egyéb kellemetlen tüneteket is megtapasztalhatnak, például égő érzést, viszketést és irritációt. Gyakori következmény továbbá az elhomályosodott látás és a szemfájdalom is. Megfelelő minőségű és mennyiségű könny hiányában a szem fogékonyabbá válik a különböző fertőzésekre, súlyos esetben pedig akár látásvesztés is lehet a probléma szövődménye – éppen ezért mindenképpen vegyük komolyan az árulkodó tüneteket.

Ahogy minden betegség esetében, itt is a korai diagnosztizálással és az időben megkezdett kezeléssel tehetjük a legtöbbet egészségünk megőrzéséért. De vajon hogyan állapítja meg az orvos, hogy valóban szárazszem-szindrómával küzdünk-e? A következőkben a szemszárazság diagnosztizálásának lehetséges módszereit mutatjuk be, a Health.com cikke nyomán.

számítógépező szemüveges nő szemfájdalommal küzd
A szemszárazság egy igen gyakori probléma, ami akár vaksághoz is vezethet. Fotó: Getty Images

Ilyen vizsgálatokra készüljünk

Ha bármilyen változást észlelünk a látásunkkal kapcsolatban, vagy a szemszárazság tüneteit tapasztaljuk, mielőbb forduljunk egy szemész szakorvoshoz. A szárazszem-szindróma diagnosztizálására többféle módszer is létezik. A kivizsgálásnak mindenképpen része egy szóbeli konzultáció, amikor az orvos kikérdez minket a tüneteinkről és a családi előzményekről.

A fentiek tisztázása után a következő lépés egy átfogó szemvizsgálat. A szakember egy sor vizsgálatot elvégezhet, hogy megállapítsa könnyfilm (a szem és a szemhéj közötti folyadékréteg) szerkezetét, megvizsgálja a szemhéjak állapotát, valamint megmérje a könnyezési képességet. A három leggyakoribb vizsgálati módszer a következő:

 - Réslámpás vizsgálat: egy mikroszkópból, illetve a megfelelő fényforrásokból álló eszközzel az orvos tüzetesen megvizsgálhatja a szemünket. A szembe juttatott fény erős, de a látószervet nem károsítja. Mindenképpen jelezzük azonban a szakembernek, ha fájdalmat vagy rángatózást tapasztalunk a vizsgálat során. A teszt segítségével megállapítható, ha szaruhártya-sérülésünk, szemirritációnk, pislogási nehézségünk, illetve nem megfelelő minőségű könnyfilmünk van.

 - Könnytermelés-mérés (Schirmer-teszt): ennek segítségével a szemész meg tudja mérni, mennyi könnyet termelnek a könnymirigyeink – ehhez 5 percig egy nedvszívó papírcsíkot helyeznek az alsó szemhéjunk belső oldalára. Fontos azonban kiemelni, hogy ez a teszt csupán a könny mennyiségének megállapítására alkalmas, a könnyösszetételt nem mutatja meg. Bizonyos esetekben viszont nem a könnyeink mennyiségével, hanem azok minőségével van a probléma.

 - Könnyfilm-stabilitási vagy -felszakadási teszt (TBUT): azt vizsgálja, hogy a könnyfilm mennyi ideig marad nedves egy pislogás után. Az egészséges szemet legalább 10 másodpercig nyitva lehet tartani anélkül, hogy a könnyfilm sérülne. Ha azonban 5 másodpercig sem bírja ez a – festékkel megszínezett – réteg, egyértelműen szemszárazságról beszélünk.

Jó tudni! Egyes vizsgálatok elvégzése előtt pupillatágító cseppeket kaphatunk, ami segít abban, hogy több fény jusson a szembe, és így lehetővé váljon az alapos átvizsgálás. A beavatkozás után szükség lesz néhány órára a pupilla normál működésének helyreállásához, addig viszont fokozott fényérzékenységet tapasztalhatunk. Ilyenkor javasolt a napszemüveg viselése a nap hátralévő részében, vezetni pedig nem ajánlott.

Mit tehetünk?

A szemszárazság az esetek többségében szemcseppekkel és életmódbeli változtatásokkal – például kontaktlencseváltással, képernyőszünet bevezetésével és megfelelő mennyiségű folyadék fogyasztásával – hatékonyan kezelhető. Ezzel a gyakorlatsorral pedig jelentősen mérsékelhetőek, de akár meg is szüntethetőek a panaszok. Kezeletlenül hagyva azonban – mint már említettük – fokozza a szemfertőzések és a látásvesztés kockázatát. Gyanú esetén tehát mindenképpen forduljunk orvoshoz, a kezelés alatt pedig mindig kövessük a szakemberek utasításait!

A legfrissebb tartalmainkért kövessen minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

)
Vízben oldódó vitaminok (X)

A frontérzékenyek nálunk gyógyulnak!

Fejfájás? Vérnyomás? Fáradtság? Sok stressz?
Frontérzékeny lehet!
Fejfájás? Ingadozó vérnyomás? Rosszullétek? Szédülés? Álmatlanság? Fáradékonyság? Feszültség? Sok stressz?
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával! Fejfájás? Vérnyomás? Rosszullét? Fáradtság? Idegesség? Sok stressz?
Headache illustration
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +4, +10 °C
Minimum: -3, +5 °C

A rövid napos időszakok mellett többször megnövekszik a felhőzet, szórványosan várható eső, zápor, hózápor, futó havas eső. Erős, helyenként viharos lesz az északnyugatira forduló szél, 4, 10 fokig melegszik a levegő. Csütörtökön gyenge hidegfronti hatás érvényesül. Fokozódhatnak a görcsös panaszok, például az izom- és hasi görcsök és a görcsös fejfájás is, emellett növekszik a migrénhajlam. A szél miatt sokan ingerlékenynek, nyugtalannak érezhetik magukat, az alávásproblémák pedig várhatóan még napokig nem mérséklődnek. További fontos részletek a meteogyógyász® mai videójában! A légszennyezettség alacsony, alig változik. A légnyomás emelkedik.

Egészséget befolyásoló hatások: