A szemszárazsággal küzdő betegek a szem bevörösödése mellett egyéb kellemetlen tüneteket is megtapasztalhatnak, például égő érzést, viszketést és irritációt. Gyakori következmény továbbá az elhomályosodott látás és a szemfájdalom is. Megfelelő minőségű és mennyiségű könny hiányában a szem fogékonyabbá válik a különböző fertőzésekre, súlyos esetben pedig akár látásvesztés is lehet a probléma szövődménye – éppen ezért mindenképpen vegyük komolyan az árulkodó tüneteket.
Ahogy minden betegség esetében, itt is a korai diagnosztizálással és az időben megkezdett kezeléssel tehetjük a legtöbbet egészségünk megőrzéséért. De vajon hogyan állapítja meg az orvos, hogy valóban szárazszem-szindrómával küzdünk-e? A következőkben a szemszárazság diagnosztizálásának lehetséges módszereit mutatjuk be, a Health.com cikke nyomán.
Ilyen vizsgálatokra készüljünk
Ha bármilyen változást észlelünk a látásunkkal kapcsolatban, vagy a szemszárazság tüneteit tapasztaljuk, mielőbb forduljunk egy szemész szakorvoshoz. A szárazszem-szindróma diagnosztizálására többféle módszer is létezik. A kivizsgálásnak mindenképpen része egy szóbeli konzultáció, amikor az orvos kikérdez minket a tüneteinkről és a családi előzményekről.
A fentiek tisztázása után a következő lépés egy átfogó szemvizsgálat. A szakember egy sor vizsgálatot elvégezhet, hogy megállapítsa könnyfilm (a szem és a szemhéj közötti folyadékréteg) szerkezetét, megvizsgálja a szemhéjak állapotát, valamint megmérje a könnyezési képességet. A három leggyakoribb vizsgálati módszer a következő:
- Réslámpás vizsgálat: egy mikroszkópból, illetve a megfelelő fényforrásokból álló eszközzel az orvos tüzetesen megvizsgálhatja a szemünket. A szembe juttatott fény erős, de a látószervet nem károsítja. Mindenképpen jelezzük azonban a szakembernek, ha fájdalmat vagy rángatózást tapasztalunk a vizsgálat során. A teszt segítségével megállapítható, ha szaruhártya-sérülésünk, szemirritációnk, pislogási nehézségünk, illetve nem megfelelő minőségű könnyfilmünk van.
- Könnytermelés-mérés (Schirmer-teszt): ennek segítségével a szemész meg tudja mérni, mennyi könnyet termelnek a könnymirigyeink – ehhez 5 percig egy nedvszívó papírcsíkot helyeznek az alsó szemhéjunk belső oldalára. Fontos azonban kiemelni, hogy ez a teszt csupán a könny mennyiségének megállapítására alkalmas, a könnyösszetételt nem mutatja meg. Bizonyos esetekben viszont nem a könnyeink mennyiségével, hanem azok minőségével van a probléma.
- Könnyfilm-stabilitási vagy -felszakadási teszt (TBUT): azt vizsgálja, hogy a könnyfilm mennyi ideig marad nedves egy pislogás után. Az egészséges szemet legalább 10 másodpercig nyitva lehet tartani anélkül, hogy a könnyfilm sérülne. Ha azonban 5 másodpercig sem bírja ez a – festékkel megszínezett – réteg, egyértelműen szemszárazságról beszélünk.
Mit tehetünk?
A szemszárazság az esetek többségében szemcseppekkel és életmódbeli változtatásokkal – például kontaktlencseváltással, képernyőszünet bevezetésével és megfelelő mennyiségű folyadék fogyasztásával – hatékonyan kezelhető. Ezzel a gyakorlatsorral pedig jelentősen mérsékelhetőek, de akár meg is szüntethetőek a panaszok. Kezeletlenül hagyva azonban – mint már említettük – fokozza a szemfertőzések és a látásvesztés kockázatát. Gyanú esetén tehát mindenképpen forduljunk orvoshoz, a kezelés alatt pedig mindig kövessük a szakemberek utasításait!
