A szemszárazság egyre elterjedtebb probléma a világban. Különböző becslések szerint – kortól, nemtől, etnikai hovatartozástól és egyéb tényezőktől is függően – a népesség 5-50 százalékánál jelentkeznek rendszeresen olyan szempanaszok, mint az irritáció, viszketés, szárazság- és idegentest-érzés. Mint azt Jacobo García-Queiruga és Belen Sabucedo-Villamarín, a Santiago de Compostelai Egyetem szemész kutatói írják a The Conversation oldalán megjelent közös cikkükben, a probléma hátterében többféle kiváltó ok is meghúzódhat, de mind közül érdemes kiemelni az életmódot. A különféle kijelzők túlhasználata például az egyik vezető ok a szemszárazság mögött.
„Kevesebbszer pislogunk a számítógépet, telefont és tabletet bámulva, és amikor meg is tesszük, a pislogás sokszor akkor sem teljes. Ez azt jelenti, hogy a szemhájunk nem záródik le teljesen. Emellett a kijelző által kibocsátott fény a szemfelszín hőmérsékletét is megemeli, így fokozva a könnyfilm párolgását” – magyarázzák a spanyol szakemberek. Munkatársaikkal tavaly egy tanulmányt is megjelentettek, amelyhez egyetemük hallgatói körében végeztek el egy felmérést. A hallgatók egyik része a világjárvány kapcsán bevezetett hibrid oktatás keretében online hallgatta előadásait, míg a másik felük személyesen járt be az órákra. Előbbiek körében egyértelműen súlyosabb tüneteket váltott ki a szemszárazság a felvett adatok alapján.
Nyilván a megelőzést az szolgálná leginkább, ha kevesebb időt töltenénk a képernyő előtt ülve. Ugyanakkor egyes munkakörökben ez értelemszerűen nem megoldható. A szakértők szerint azonban ilyen esetekben is lehetséges enyhíteni a szem irritációját és a további problémákat, ha betartunk néhány alapszabályt.
Mitől szárad ki a szem?
Először is érdemes azonban röviden áttekinteni, mi is történik a szemfelszínen. Ennek a rendszernek részei a szemhéjak, a szem nedves borítását adó könnyfilm, a szaruhártya és a kötőhártya. Mindezek egészsége a szem működőképességére is kihatással van. Ha bármelyikkel probléma adódik, az irritációhoz vezethet.
A könnyfilm két nagyobb rétegre osztható. Az alsó fehérjékben és vízben gazdag, míg a felső réteg olajosabb. A szem hidratálásáért a vizes réteg felel, míg az olajos réteg meggátolja, hogy az előbbi túl gyorsan elpárologjon. Bármelyik réteg sérül is, az felboríthatja az egyensúly, meggátolva, hogy a könnyfilm egyenletesen befedje a szemfelszínt.
Az egyenletes eloszlást – némi fizikai védelemmel együtt – a szemhéjak, illetve a pislogás biztosítja. Ha viszont a kelleténél ritkábban psilogunk, ahogy az egy képernyő előtt ülve elő is fordul, úgy a könnyfilm sem terül el egyenletesen a szemfelszínen. Mindez pedig egyenes út az irritációhoz.
Azt azonban érdemes leszögezni, hogy a szemszárazság egyes tüneteinek fellépése még nem feltétlenül egyenlő azzal, hogy az érintett szárazszem-betegséggel küzd. Ahhoz, hogy az állapotot betegségnek tekinthessük, elengedhetetlen kritérium az is, hogy a beteg szemfelszínén károsodás jeleit lehessen felfedezni, ami pedig szakorvosi vizsgálatot igényel. Mindazonáltal érdemes figyelmeztető tünetként felfogni az olyan panaszokat, mint a viszkető, égő érzés, irritáció és erőteljes könnyezés.
Öt lépés a megelőzésért
„Néhány óvintézkedéssel biztosíthatjuk, hogy a képernyő nekünk dolgozzanak, ne ellenünk” – fogalmaz García-Queiruga és Sabucedo-Villamarín. Lássuk tehát, melyek ezek a preventív módszerek.
- Képernyőmagasság: mindig az a legoptimálisabb, ha a képernyő magassága szemmagasságunk alatt marad. Így szemhéjainkat kevésbé kell nyitva tartanunk, hogy jól lássuk a kijelzőt. Emiatt aztán a szemfelszín is rövidebb időtartamig marad kitett a mesterséges fénynek.
- A képernyő helye és a világítás: fontos, hogy lehetőség szerint soha ne tükröződjön semmilyen fényforrás a kijelzőnkön, legyen szó akár egy lámpáról vagy az ablakon keresztül beérkező napfényről. Az erős fénytükröződés miatt ugyanis jobban kell koncentrálnunk, hogy ki tudjuk venni, mi jelenik meg előttünk a kijelzőn, és ennek során még ritkábban fogunk pislogni. Ha a képernyő helyét nem tudjuk e szempont szerint optimálisan megválasztani, akkor jó megoldás lehet egy tükröződésgátló monitorszűrő beszerzése és használata.
- Tarts néha szünetet: bármennyire is ergonomikus egy kijelző, időnként muszáj felállni előle. Ökölszabályként a 20-20-20-as elv lehet ebben mérvadó: munka közben minden 20 percben egyszer emeljük fel a tekintetünket a gép elől 20 másodpercre, és közben nézzünk legalább 20 láb, azaz nagyjából 6 méter távolságra. Ez a kis szünet bizonyítottan csökkenti a szemszárazság tünetei, mert segít helyreállítani a megfelelő pislogási gyakoriságot.
- A környezet is fontos: szemünk egészségét az alacsony páratartalom, a magas hőmérséklet, a nyitott ablakokon át befújó és a légkondicionáló berendezések által kibocsátott légmozgás, a dohányfüst és a túlzott légfrissítő-használat egyaránt veszélyeztetheti.
- Hidratálj: a különösen megfeszített tempójú munkanapokon mindenképpen érdemes szemcseppekkel is védeni a szemet. Ugyanakkor a sóoldatokat inkább kerüljük, mert összetételük nem azonos a könnyfilmével. Nem tartalmaz olajokat és fehérjéket, ami destabilizálhatja ezt a réteget. A legjobb választás, ha tartósítószermentes műkönnyet használunk.
A két szakember szerint modern társadalmunkban a képernyők a mindennapok szerves részévé váltak, ami azt jelenti, hogy a szemszárazság is általánosan elterjedt problémává lépett elő. Ha viszont felvesszük a kesztyűt, és megtesszük a szükséges lépéseket, akkor nem szükséges, hogy mindez az életminőségünkre is rányomja a bélyegét.
