Szemtornával javítható a látás?

Igaz, hogy a sárgarépa javítja a látást? Valóban káros a szemre a félhomályban olvasás? Szakértő válaszol.

Tünetek, amelyek azonnali szemvizsgálatot igényelnek.

Mindannyian hallottunk már arra vonatkozó praktikákat, hogy mit kellene tennünk, avagy épp ellenkezőleg, mit nem szabad tennünk annak érdekében, hogy megvédjük a látásunkat. De vajon a népi bölcsességeknek mennyi a valóságalapjuk? Dr. Bíró Bettina, a Budai Szemészeti Központ szemész szakorvosával vettük sorra azokat a mítoszokat, amelyek beférkőztek a köztudatba, és amelyeket többnyire el is hiszünk.

dsada
Fontos, hogy a szemvizsgálat alatt mindkét szem legyen nyitva. Fotó: Getty Images

1. tévhit: A sárgarépa fogyasztása javítja a látást

Ez minden idők leggyakrabban elhangzó mítosza, és többnyire meg is vagyunk arról győződve, hogy minden egyes elrágcsált sárgarépa hozzájárul az éleslátásunk megőrzéséhez. Bár az igaz, hogy a sárgarépa béta-karotinban és A-vitaminban gazdag, ami elengedhetetlen az egészséges látás fenntartásához, valójában a látószervünknek viszonylag kis mennyiségű A-vitaminra van szüksége, ami számos egyéb forrásból is kinyerhető. Például a zöld leveles zöldségek, az édesburgonya vagy a májételek is igen gazdag A-vitamin-források. De ha mindenképpen sárgarépában gondolkodunk, érdemes tudni, hogy már egy fél sárgarépa is több A-vitamint tartalmaz, mint amennyi egy felnőtt napi szükséglete. Összefoglalva: az A-vitaminban gazdag ételek fogyasztása segíthet a jó látás megőrzésében, de nem javítja a látást, és nem akadályozza meg, hogy szemüvegre vagy kontaktlencsére legyen szükségünk.

2. tévhit: A félhomályban olvasás káros a szemre

A kültéri játék, séta, sport lehetőséget teremt a szem pihentetésére, így megszűnik a görcs is, ami az átmeneti gyengébb látást okozta. A gyerekek esetében is fontos, hogy korlátozzuk az okos eszközökkel töltött időt és szabadtéri tevékenységekkel lehetőséget biztosítsunk a szemük pihentetésre. Gyerekkorunkban alighanem gyakran hallottuk ezt a mondatot, és szülőként is rendszerint figyelmeztetjük a gyermekeinket, ha tompa fénynél írják a leckéjüket. Az tény, hogy ha gyenge fénynél olvasunk, akkor megerőltetjük a szemünket. A megfelelő világítás hiánya miatti extra erőfeszítés ugyan okozhat átmeneti tüneteket, például szem- vagy fejfájást, maradandó szemkárosodástól azonban nem kell tartani.

3. tévhit: Szemtornával javítható a látás

Talán sokakat elkeserít, de az igazság az, hogy a szemgyakorlatok nem javítják a látást, és nem csökkentik a szemüveg szükségességét. Az éleslátás sok tényező együttese, amelyek közül egyik sem változtatható meg jelentősen szemtorna rendszeres alkalmazásával. A szemgyakorlatok ugyanakkor hasznosak lehetnek konvergencia-elégtelenség esetén, amely akkor fordul elő, ha a két szemünk nem működik együtt a közeli tárgyra fókuszálásban, ami megnehezíti az olvasást. A gyakori és erőteljes pislogás is segíthet a szemfelszín megfelelő nedvesítésében, aminek fontos szerepe van a megfelelő fénytörésben. Így ha odafigyelünk a pislogásra, javul a könnyfilm minősége a szemfelszínen, ami látásjavulás érzetet eredményezhet.

4. tévhit: Károsíthatja a szemet, ha nagyon közelről nézzük a tévét

Abban az esetben, ha túl sokat ülünk a monitor előtt, illetve nyomkodjuk a telefonunkat átmeneti távoli látásromlást (rövidlátást) észlelhetünk. A számolatlan, napi 3-8 órányi monitoridő károsítja a szem felszínét, rontja a regenerációját. Ezen tevékenységek csökkentésével, a szabadban töltött idő növelésével ez a romlás - amit tulajdonképpen a belső szemizmok görcse és/vagy a szemszárazság vált ki - megállítható és vissza is fordítható. Nincs arra vonatkozó bizonyíték, hogy rontja a szemünket, ha nagyon közelről nézzük a televíziót. De bajt jelezhet, ha valaki csak közelről szereti nézni a tévét. A túl sok képernyő előtt töltött idő szemszárazságot okozhat, a száraz szemfelszín pedig nem optimális fénytörés szempontjából, valamint kevésbé áll ellent a környezeti hatásoknak. Általában kisgyerekekre jellemző, hogy közelről bámulják a tévét, amikor épp a kedvenc meséjük megy. A gyerekek ugyanis fokozottan képesek a szemükhöz közelebb eső tárgyakra fókuszálni, és izgalmasabb nekik a TV képernyőjéhez egészen közel ülni. Az idő előrehaladtával ezek a szokások megváltozhatnak, ellenkező esetben azonban fénytörési hibára kell gyanakodnunk.

5. tévhit: A szemüveg vagy kontaktlencse viselése tovább ronthatja a látást

A szemüveg és a kontaktlencse használata nem rontja a látást, és nem vezet semmilyen szembetegséghez. Mivel a látásjavító eszközök korrigálják a homályos látást, egyszerűen hozzászokik a szemünk a tisztább látáshoz. Akár távollátáshoz, akár olvasáshoz szükséges a szemüveg, fontos, hogy használjuk, hogy elkerüljük a szem megerőltetését, és biztosítsuk a lehető legjobb látást. A kontaktlencse által biztosított tökéletes látáshoz is hamar hozzászokhatunk és vigyázni is kell vele, ugyanis a legtöbb kontaktlencsét maximum 8-10 órán át javasolt viselni. A helyes kontaktlencse viseléssel megelőzhetjük a fertőzéseket, amik valóban okozhatnak látáskárosodást.

6. tévhit: Csak napsütéses napokon kell napszemüveget viselni

Nem igaz. Valójában a felhők nem szűrik meg az UV sugárzást, így borús napokon is hasznos lehet napszemüveggel, vagy valamilyen szemet árnyékoló kalappal védekezni ellenük. A hosszú éveken keresztül jelen lévő UV sugaraknak számos káros hatása lehet a szem szöveteire, beleértve a keratitist (szaruhártya-gyulladás), a szürkehályogot, a makuladegenerációt és a szemhéjak rákos elváltozásait. Az UV-károsodás 80%-a 18 éves kor előtt következik be, ezért a gyerekek számára még fontosabb, hogy a szabadban napszemüveget, simlis sapkát viseljenek még felhős időben is.

)
Könnyedén az allergia tüneteivel szemben (X)

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +33, +38 °C
Minimum: +15, +23 °C

Sok napsütés várható, a kevés gomolyfelhőből csapadék nem alakul ki. Már az éjszakák sem hoznak kellő felfrissülést, napközben pedig 35 fok körüli hőség várható, néhol 38 fok is lehet. Szerdán hőségre kell készülni, front nem érkezik. Egyre gyakoribbak az alvászavarok, napközben pedig sokan nyűgösek, idegesek a kialvatlanság miatt. Az időseket és a szívbetegeket nagy terhelés éri, de az egészséges szervezettel rendelkezők is nagy igénybevételre készüljenek. Fennáll a napszúrás és a hőguta kockázata, a déli órákban lehetőség szerint javasolt árnyékos, hűvös helyre húzódni! A légszennyezettség közepes, kissé növekszik. A légnyomás gyengén süllyed.

Egészséget befolyásoló hatások:

Megterhelő hőség (Napi középhőmérséklet 25 fok felett várható)