A szem színes részén, a szivárványhártyában található izmok szabályozzák a pupilla méretét. A pupilláink a körülöttünk lévő fény mennyiségének függvényében tágulhatnak vagy szűkülhetnek. Erős fényben összeszűkülnek, hogy ne kerüljön túl sok fény a szemünkbe, míg gyenge megvilágítás esetén a pupillák kitágulnak, hogy több fényt engedjenek be. A két pupillánk mérete között normál esetben is lehet különbség, illetve pupillánk például távolról közelre fókuszálás közben is változtatja méretét, beszűkül – idézte a Budai Szemészeti Központ közleménye Dr. Lendvai Zsanett szemész szakorvost.
A pupillák kitágulását sok minden okozhatja
1. Gyógyszerek: Egyes gyógyszerek (antihisztaminok, allergia ellenes szerek, depresszió kezelésére használt gyógyszerek, hányinger, vagy görcsroham elleni szerek, a botulinumtoxin, vagy a Parkinson- kórban használt gyógyszerek) módosítják a pupilla tágulását okozó izmok működését.
2. Szemsérülés: A súlyos, áthatoló szemsérülés, vagy akár egy tompa trauma is károsíthatja a szivárványhártyát, ami nemcsak a pupilla tágulásával járhat, hanem szabálytalan alakúvá is teheti azt.
3. Agyi sérülés vagy betegség: A fejsérülés, a szélütés, vagy az agydaganat is hatással lehet arra, hogy a pupillák hogyan reagálnak a fényre. Ezek mindegyike kitágult pupillákat okozhat, ráadásul mindkét szem érintett lehet.
4. Szexuális vonzalom: Szexuális vonzalom során azért tágul ki a pupillánk, mert az idegrendszerünk stimulálódik és a szervezetünk számos hormont bocsát ki, köztük a dopamint, a noradrenalint és a szerotonint. Amikor ezek felszabadulnak, a pupillánk kitágul, még abban az esetben is, ha csak a fényképét nézzük a számunkra vonzó személynek.
5. Droghasználat: Számos kábítószer (amfetaminok, kokain, LSD, Ecstasy) használata szintén pupillatágulatot okoz, mely akár hosszú távon is fennállhat a szerhasználatot követően.
6. Jóindulatú, egyoldalú pupillatágulat: Olyan állapot, amely során csak az egyik szem pupillája tágul. Ez eltarthat néhány percig, de akár napokig is, mígnem a pupilla kezelés nélkül visszatér normál méretéhez és működéséhez. Ez az érintett pupilla összehúzó izomzatának alulműködéséből vagy a pupillát tágító izom túlműködéséből adódhat. Az állapot gyakran homályos látással, fejfájással és szemfájdalommal társul.
Amikor orvoshoz kell fordulni
Számos oka lehet tehát annak, ha a pupilla kitágul, és az esetek többségében ez nem jelent problémát. Lehet azonban súlyos betegség kísérő tünete is, így a hirtelen észlelhető, indok nélkül kitágult pupillát sürgősen ki kell vizsgáltatni, lehetőleg szemész szakorvossal.
Ha az egyik, vagy mindkét pupilla kitágult, és egyéb tünetek is fennállnak, például lógó szemhéj vagy kettőslátás, a lehető leghamarabb forduljunk orvoshoz. Ilyen esetben a szemészeti vizsgálaton túl kiegészítő neurológiai vizsgálatra, képalkotó vizsgálatra is szükség lehet – emeli ki Dr. Lendvai Zsanett.
