Mi történik, ha vírusfertőzéssel megyünk mások közé?
Így terjednek a vírusokEgy, a héten Washingtonban prezentált amerikai tanulmány azt vizsgálja, hogy hogyan terjednek a vírusok irodai környezetben. A konklúzió sejthető, de nem megnyugtató.
h i r d e t é s
Az emberek sok dologhoz hozzáérnek, így egy vírus terjedése kifejezetten gyors és eredményes tud lenni egy kommunális környezetben. Ha délelőtt tízkor kezdődik a munka és van egy friss influenzás a csapatban, délre már mindenki asztalán ott tolonganak a kórokozók - innen pedig egyenes út vezet a vírusfertőzéshez.
Charles Gerba, a University of Arizona kutatója szerint az emberi kéz gyorsabban terjeszti a kórt, mint a tüsszentés. Ennek egyik fő oka például a konyha, ahol szinte mindenki hozzáér az olyan népszerű dolgokhoz, mint a kávéfőző vagy a mikró.
Gerba szerint minden egyes alkalommal, ahogy hozzáérünk ezen tárgyakhoz, a rajtuk levő organizmusok 30-50 százalék is átvesszük. Ha utána megérintjük az arcunkat, a vírusok bekerülhetnek az orrunkba, a szemünkbe vagy a szánkba. Egy átlagos felnőtt pedig 3-4 percenként hozzáér az arcához, gyermekeknél ez inkább percenként történik: minden egyes ilyen alkalommal esélyünk van arra, hogy elkapunk valamit.
Gerba és csapata az irodai tesztek során egy úgynevezett MS-2 vírust használtak, amely terjedésében hasonlít a fertőző vírusokra, ellenben az emberekre nincs hatással. A kutatók asztalokra, kilincsekre, a kávéfőző fogójára tettek vírusokat két irodában: az egyikben 20, a másikban 80 ember dolgozott. Amikor az emberek kezéről mintát vettek, hogy felmérjék az irodában már meglévő esetleges vírusokat, az egyikük kezére is tettek egy MS-2 mintát.
A kutatók ugyan fel voltak készülve arra, hogy órák alatt a vírus gyakorlatilag mindenhol megjelenik, de ez volt az első olyan alkalom, hogy kontrollált körülmények között vizsgálták a terjedési sebességet. Gerba hozzátette: mindezt meg lehet állítani fertőtlenítő kendők és kézfertőtlenítők használatával, amikor ezeket tesztelték, a vírusok 60 százalékkal kevesebb helyen jelentek meg és ahol megjelentek, ott 90 százalékos csökkenés volt számukban. Ezek a számok azért is érdekesek, mert csak a tesztcsoport fele egyezett bele abba, hogy fertőtlenítőket használjon.
Mindez az iskolákban is remekül működne, véli Gerba, körülbelül a felére lehetne csökkenteni a hiányzások számát, ha a diákok csak naponta egyszer letisztítanák a padjaikat.
Megfázás
A nátha az egyik leggyakoribb betegség, ráadásul egy átlagos felnőtt évente akár ötször is megfázhat, mivel a betegség leküzdése nem jelent védettséget. Olvassa el a részleteket!Gerba és csapata az irodai tesztek során egy úgynevezett MS-2 vírust használtak, amely terjedésében hasonlít a fertőző vírusokra, ellenben az emberekre nincs hatással. A kutatók asztalokra, kilincsekre, a kávéfőző fogójára tettek vírusokat két irodában: az egyikben 20, a másikban 80 ember dolgozott. Amikor az emberek kezéről mintát vettek, hogy felmérjék az irodában már meglévő esetleges vírusokat, az egyikük kezére is tettek egy MS-2 mintát.
Gyorsan terjednek a vírusok az irodában
A kutatók ugyan fel voltak készülve arra, hogy órák alatt a vírus gyakorlatilag mindenhol megjelenik, de ez volt az első olyan alkalom, hogy kontrollált körülmények között vizsgálták a terjedési sebességet. Gerba hozzátette: mindezt meg lehet állítani fertőtlenítő kendők és kézfertőtlenítők használatával, amikor ezeket tesztelték, a vírusok 60 százalékkal kevesebb helyen jelentek meg és ahol megjelentek, ott 90 százalékos csökkenés volt számukban. Ezek a számok azért is érdekesek, mert csak a tesztcsoport fele egyezett bele abba, hogy fertőtlenítőket használjon.
Mindez az iskolákban is remekül működne, véli Gerba, körülbelül a felére lehetne csökkenteni a hiányzások számát, ha a diákok csak naponta egyszer letisztítanák a padjaikat.
h i r d e t é s
Értékelje a cikket!
