„...vannak eredményeink, amelyek miatt tényleg aggódom” – közölte a szakember a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) honlapjának nyilatkozva. Pál és munkatársai – az Európai Kutatási Tanács támogatásával – azt vizsgálják, hogy a legújabb antibiotikumok mennyire képesek megőrizni hatásosságukat, azaz a baktériumok képesek-e ellenállóvá válni velük szemben. „Minthogy napról napra súlyosbodik az antibiotikumrezisztencia okozta krízis a világban, nincs vesztegetni való időnk” – tette hozzá a kutató.
Kitért rá, laboratóriumi vizsgálataik során sok esetben azt tapasztalják, hogy különböző mutációk révén a kórokozók gyorsan rezisztenssé válnak az új szerek hatására. Mi több, olyan mutációk is megjelenhetnek ezzel párhuzamosan, amelyek révén a fertőzőképességük is erősödik. „Látnunk kell, hogy ez óriási és teljesen újszerű probléma: nem egyszerűen hatástalanok lesznek az új antibiotikumok, hanem a bevezetésük még akár károkat is okozhat” – figyelmeztetett Pál.
Hozzátette, ma is az az uralkodó megközelítés, hogy a hatástalanná vált antibiotikumok helyett újabbakat és újabbakat fejlesztenek ki, ez azonban egy folytonos versenyfutás, amelyhez óriási gazdasági terhek is társulnak. Ráadásul amikor egy baktérium ellenállóvá válik egy új antibiotikummal szemben, sokszor más szerekkel szemben is rezisztenciát szerez. „Emiatt azt tapasztaljuk a kísérleteinkben, hogy a régi antibiotikumok ellen kialakult rezisztencia bizonyos mértékben már az új, még be sem vezetett készítmények ellen is hatásos, pedig ezek még el sem kezdték a pályafutásukat, elvileg a kórokozók nem is találkozhattak velük” – fogalmazott a kutató.
Arra a kérdésre, hogy mi vár az emberiségre néhány évtized múlva a bakteriális fertőzésekkel folytatott harcban, úgy válaszolt, vannak olyan jelek, amelyek aggodalomra adnak okot. Persze különleges kísérleti körülményekről van szó, de a laborban például nagyon gyorsan, akár egy-két hét alatt kialakul rezisztencia a baktériumközösségekben. Noha ez nem jelenti, hogy valós környezetben is hasonló gyorsasággal zajlana le a folyamat, ugyanakkor az ellenálló képességet biztosító, laborban kialakult mutációk jelentős részét már megtalálták klinikai izolátumokban is. „Magyarán nem is kell arra várni, hogy majd az antibiotikumnak ellenálló mutáció spontán megjelenjen a betegben, hiszen az már ott lappang valahol a kórházakban” – emelte ki Pál. Mindezek fényében fontosnak nevezte, hogy már a fejlesztések korai szakaszában szempont legyen, hogy egy molekula rezisztenciabiztos lesz-e.
Borítókép: Getty Images
