Hogyha a szemünk egészséges, úgy bármilyen távolságban lévő tárgyra is vetjük a tekintetünket, az arról visszaverődő fénysugarak az ideghártyán (retinán) egyesülnek képpontokká. Ebben az esetben a látóideg is éles képet továbbíthat az idegrendszer irányába, tehát pontos, éles képet láthatunk a tárgyról, amelyre a figyelmünk irányul. Hogyha azonban a szem tengelye hosszabb (mert a szemgolyó túl hosszú, illetve a szaruhártya domborúbb a kelleténél), a kép a retina síkja előtt képződik, a retinán pedig képpont helyett folt keletkezik. Emiatt a látóideg homályosabb képet továbbít a távoli tárgyakról, a közeli dolgokat viszont ugyanúgy élesen látjuk. Ez a fénytörési hiba világszerte tízből egy embert érint, és rövidlátásnak hívjuk.
A rövidlátás mértékét dioptriában határozzák meg, ami annak a lencsének a törőereje, amellyel a látás korrigálható. Rövidlátás esetén negatív, távollátás esetén pedig pozitív ez a szám, és súlyossága szerint három fő kategóriába sorolható. Enyhe rövidlátásról akkor beszélünk, ha a romlás mértéke legfeljebb mínusz 3 dioptria, mínusz 3 és 6 dioptria között közepes, mínusz 6 dioptria felett pedig erős rövidlátást állapít meg az orvos.
Nem mindig jelzi a gyermek, hogy rosszul lát
Iskolás gyermekek esetében a rövidlátás a gyakoribb, ezt a szemromlást iskoláskori rövidlátásnak is nevezik. Manapság a gyerekek már nagyon fiatalon megismerkednek a tabletekkel és okostelefonokkal, és nem ritkán hosszú órákat töltenek a kijelző előtt, ami nem segíti a szem egészséges fejlődését. Általánosan azonban a szem megerőltetése 6-7 éves kortól, az iskolás évektől válik mindennapossá, és ekkor jönnek elő az első szemhibák is.
Ennek jól látható jelei vannak: a gyermek hunyorogva figyeli a távoli dolgokat, nem ismeri fel a távolabb sétáló ismerőseit, a könyvet közel húzza a szeméhez, és tévénézéskor is előrébb ül a megszokottnál. A szülőknek is fontos figyelni ezekre a jelekre, a gyermek ugyanis sok esetben nem meri jelezni a problémáját, és csak a romló jegyek, illetve az esetleges magatartászavarok árulkodnak róla.
Amennyiben valaki felnőttkorára válik rövidlátóvá, úgy sok esetben valamilyen betegség váltja ki a panaszokat. Okozhatja többek között cukorbetegség, az elvékonyodott szaruhártya körülírt kidomborodása (keratokónusz), ideghártya-leválás, szürke hályog és a sugártest tónusfokozódása (akkomodációs görcs). A háttérben húzódó folyamatok feltérképezése miatt is nagyon fontos tehát, hogy a látásélesség romlásával felkeressünk egy szakembert.
Szerencsére a rövidlátás és távollátás kezelésére is számtalan lehetőségünk van. Szemüveg vagy kontaktlencse segítségével is korrigálható a fénytörési hiba, illetve különböző lézeres műtéti beavatkozásokkal már súlyosabb esetben is visszaállítható a megfelelő látásélesség. A lézeres szemműtétek ma már rutin beavatkozásnak számítanak, és Magyarországon is páciensek tízezreinek állítják vissza a megfelelő látásélességet.
