Életmód

A Föld különböző pontjain más-más sebességgel forognak az emberek. Miért nem érezzük meg ezt a sebességet és mi történne, ha a bolygónk gyorsabb tempót venne fel?

A vérkeringés összeomlására figyelmeztető algoritmust fejlesztettek a Zürichi Műszaki Egyetem (ETH) és a Berni Egyetemi Kórház kutatói.

Biztosan sokan gondolkoztak már azon, hogy vajon a nagydolguk elvégzése után kevesebbet mutat-e a mérleg. A kérdés jogos, hiszen a székletürítést követően gyakran könnyebbnek, illetve kevésbé puffadtnak érezzük magunkat.

Amikor valamilyen felső légúti fertőzéssel vagy például allergiával küzdünk, szinte természetes, hogy az egyik vagy mindkét orrlyukunk bedugul. Kevesen tudják azonban, hogy nem kell betegnek lennünk ahhoz, hogy csak az egyik orrlyukunkon kapjunk levegőt.

A kávé fogyasztása segít a feladatokra koncentrálni, és javítja a problémamegoldó képességünket is. Kreatívabbak azonban nem leszünk tőle.

Kínai egyetemi kutatók olyan robotot terveztek, amely segít a koronavírus-járvány betegeinek diagnosztizálásában és ellátásában, s ezzel leveheti a terhet a fertőzésnek kitett orvosi személyzetről.

Egészségre nevelő mesterséges intelligenciáról, kerekesszékeseket mozgását segítő vázról és a digitalizáció előnyeiről, illetve kihívásairól is szó esett a Digital Health Summit első magyarországi konferenciáján.

Tudományos alapon megközelítve a cukorfogyasztás egyfajta "természetes jutalmazás" - hatásai az agynak élvezetesek, ezért újra és újra meg akarjuk ismételni.

Szárazföldi területek nélküli vízi világ lehetett a Föld 3,2 milliárd évvel ezelőtt - állapították meg amerikai kutatók. A szakemberek úgy vélik, hogy egy ilyen környezet jelentősen befolyásolhatta a földi élet első formáinak kialakulását és evolúcióját.

A stroke-on átesett, illetve gerincsérült betegek rehabilitációjában is nagy segítséget nyújthat az a mozgást segítő váz, amelyet már Magyarországon is tesztelnek.

Egy ritka aminosav, az etionin okozza az ázsiaiak körében közkedvelt durián igen büdös szagát - derítették ki a Müncheni Műszaki Egyetem kutatói.

Jobban teljesítenek az iskolában azok a gyerekek, akik napi szinten olvasnak könyveket - állapította meg egy nagyszabású tanulmány.

Az anya terhesség alatti vírusfertőzése összefüggésben lehet az autizmus kialakulásával a gyereknél - állapították meg az izraeli Weizmann Tudományos Intézet (WIS) kutatói.

Számtalanszor hallottuk már a tanácsot, utasítást, tippet, hogy úszás előtt inkább ne együnk semmit, mert könnyen bajunk eshet a vízben: begörcsölhet a lábunk, rosszul lehetünk. De tényleg annyira veszélyes, ha teli hassal csobbanunk?

Emberi őssejtek segítségével gyógyítottak meg cukorbeteg egereket a St. Louis-i Washington Egyetem kutatói.

A szavak beszédből való kiválasztásához szükséges képességekkel együtt jön világra az újszülött - állapította meg egy európai kutatás.

A tudósok több száz kígyófaj mérgét tesztelik, egyelőre laborban tenyésztett rákos sejteken.

Hihetetlen, de ezek a betegségek tényleg léteznek. Van köztük olyan is, amelyet sokan megtapasztalnak gyerekként, még ha nem is tudatosul bennük.

Aligha jutna eszünkbe, de kutatások is igazolják, hogy a csókolózásnak bőven akadnak előnyös hatásai az egészségünkre nézve. Azontúl például, hogy erősíti a párkapcsolatunkat, az immunrendszerünket támogatja.

Egy friss kutatás összefüggést tárt fel az agy felületének nagysága, az agykéreg vastagsága, valamint az antiszociális viselkedés között.

Akár influenzával, akár megfázással vagy gyomorvírussal bajlódnak, sokan éjszakánként rosszabbul érzik magukat - és a tudósok szerint ez nem képzelgés. A jelenségnek tudományos alapja van.

A 70 ezer évvel ezelőtt Irak területén élő neandervölgyi emberek halotti szertartással búcsúztathatták halottjaikat - legalábbis erre utalnak a helyszínen feltárt neandervölgyi temetkezési hely leletei.