Az intenzív osztályon a mérőműszerek folyamatosan szállítják a páciensek életfunkcióiról szóló adatokat. Ahhoz, hogy ezekből az értékekből és más orvosilag fontos információkból a javulásra vagy veszélyes elváltozásokra lehessen következtetni, időre és tapasztalatra van szükség. Az orvosok és ápolók ehhez a jövőben algoritmusoktól kaphatnak segítséget.
Már a tünetek előtt jelez
Az új fejlesztés a tünetek jelentkezéséhez képest órákkal korábban felismeri kritikus keringési elégtelenséget az intenzív osztályon kezelt betegnél. A szakemberek a gépi tanulás módszereit és a berni kórház átfogó adatgyűjteményét alkalmazva fejlesztették ki a kritikusnak számító keringési elégtelenségeket idejében figyelmeztető jelzéseket.
Az algoritmusok és modellek az adathalmaz alapján az esetek 90 százalékában meg tudták jósolni előre a keringési rendellenességek jelentkezését. Az esetek 82 százalékában ez legalább két órával a tünetek megjelenése előtt történt, ami időt spórolt a személyzetnek az ellenintézkedések megtételére. Ehhez ráadásul a ténylegesen rendelkezésre álló orvosi információknak csupán töredéke is elegendő volt. Már 20 mérési érték - többek között a vérnyomás, a pulzus és a különböző vérből mért adatok - is elég volt, valamint figyelembe vették a páciens korát, illetve azt, hogy milyen gyógyszereket kapott.
Csökkenhet a téves riasztások száma
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Nyereményjáték szabályzat 2025.11.
A kutatómunka célja többek között az, hogy csökkentsék az intenzív osztályokon a téves riasztások számát, illetve hogy időben riaszthassák a személyzetet a tényleg veszélyes komplikációk esetén. Az algoritmus tényleges alkalmazásához azonban még további fejlesztésekre van szükség. Az első prototípust klinikai tanulmányok során fogják tesztelni.
Legjobban: