Egyre nagyobb probléma világszerte az antibiotikum-rezisztencia, ami azt jelenti, hogy a kórokozó baktériumok ellenállnak az alkalmazott antibiotikumnak, amelynek a feladata éppen a kórokozók elpusztítása lenne. Emiatt a bakteriális fertőzések kezelése rendkívül nehézzé válik.
Előfordulhat, hogy a beteg csak később kapja meg a számára hatásos antibiotikumot, ez idő alatt pedig az állapota súlyosbodhat, szövődmények alakulhatnak ki nála, akár kórházi ápolásra is szorulhat és általában a gyógyulása hosszabb időt vesz igénybe.
Az antibiotikum-rezisztencia terjedésének súlyos következményei vannak: 2050-re várhatóan 10 millió ember halálát okozhatja (jelenleg ez a szám óvatos becslések szerint 700 ezer fő).
Az antibiotikumfelírások 26%-a húgyúti fertőzés miatt történik, amely egy igen gyakori probléma – sőt, egyre többeket érint: 404 millió beteget regisztráltak hólyaghuruttal 2019-ben világszerte, ez 60%-kal több, mint az 1990 és 2019 között feljegyezett esetszám.
Az adatok alapján minden második nő élete során legalább egyszer megtapasztalja a hólyaghurutot, vagy más néven cisztitiszt, sőt, a nők harmadánál visszatérő problémává válik. Bár felfázásként emlegetjük, a betegség valójában bakteriális eredetű: leggyakrabban a bélrendszer hasznos „lakója”, az E. coli nevű baktérium áll mögötte, amely azonban a hólyagba jutva problémákat okozhat.
A fertőzés ugyan férfiakat is érinthet, ám nőknél jóval gyakoribb, mivel az ő húgycsövük rövidebb, és közelebb van a végbélnyíláshoz, ezért könnyebben elérik a baktériumok a húgyhólyagot. A számukra ideális, testmeleg környezetben pedig gyorsan szaporodásnak indulnak.
A betegségre hajlamosíthat egyebek között a legyengült immunrendszer, a bizonyos életszakaszokban – így a változókor idején vagy várandósság alatt – megváltozott hormonális állapot. A szexuális aktivitás is rizikófaktor, ugyanis az aktus során könnyebben vándorolhatnak át a kórokozó baktériumok a húgycsőbe.
A felfázás általában gyakori, sürgető vizelési ingerrel jár, illetve vizeléskor csípő, égő érzés is jelentkezik. Mellette előfordulhat alhasi fájdalom, nyomásérzet, valamint zavaros, kellemetlen szagú vizelet is.
A fenti tünetek jelentkezése esetén nagyon fontos, hogy bőségesen fogyasszunk folyadékot, napi akár három liter vizet vagy vizelethajtó gyógyteát is, hogy ilyen módon is „kimossuk” a baktériumokat a hólyagból. Lehetőleg mindig menjünk el minél hamarabb mosdóba, ha érezzük a vizelési ingert, mivel a pangó vizeletben könnyebben tenyésznek a kórokozók.
Számos gyógynövény is segíthet felfázás esetén.
A teljesség igénye nélkül, hatékony lehet hólyaghurut esetén a tövises iglice, a kukoricabajusz, a csalán, az aranyvessző, a medveszőlőlevél, a tőzegáfonya tea vagy akár tabletta formájában alkalmazva. Választás előtt konzultáljunk orvossal vagy gyógyszerésszel, aki a megfelelő összetételű és minőségű készítményt fogja majd ajánlani. Ha magunk tájékozódunk, ügyeljünk arra, hogy hiteles információforrásból gyűjtsük az ismeretünket.
Amennyiben az alkalmazott gyógynövények, illetve hólyaghurut esetén adható fájdalomcsillapító/gyulladáscsökkentő gyógyszerek hatására sem enyhülnek a tünetek és véres vizelet, erős deréktáji fájdalom, láz, hidegrázás jelentkezik, mindenképpen forduljunk orvoshoz!
Legjobban: