A legtöbben tisztában vannak már vele, hogy vihar idején nem szabad magas tárgyak közelében tartózkodni, vagy kiállni az erkélyre. Sokszor említik azt is, hogy tilos ilyenkor zuhanyozni, mosogatni, vagy a kezünket megmosni. Az Iflscience cikke próbálta kideríteni, van-e alapja a félelmeknek.
Várjunk 30 percet a legutolsó villámlás után is
A villámlás egy elektromos gázkisülés, melynek során az elektromos töltések szétválnak a felhőn belül. Amikor az ellentétes töltések felhalmozódnak, egy gyors kisülés, vagyis villám próbálja helyreállítani az egyensúlyt. Egy átlagos, 300 millió voltos villám energiája körülbelül 28 ezer Celsius-fokra melegíti fel a levegőt, ez okozza a mennydörgő hangot is. Ha elér egy föld közelében lévő tárgyat, óriási töltetű energiát zúdít rá.
A legtöbb esetben azonban ez a jelenség nem bizonyul végzetesnek. Az amerikai Centers for Disease Control and Prevention (CDC) szerint a villámcsapásban érintettek nagyjából 10 százaléka hal meg, gyakran szívroham következtében. A közvetlen csapás persze nagy arányban végzetesnek bizonyul, ha viszont a balesetet szenvedett személy csak megérinti a villám sújtotta tárgyat, általában enyhébb vagy súlyosabb égési sérülést szenved csak el. A mennydörgés viszont a dobhártyát is beszakíthatja, illetve a légnyomás miatti lökés is komoly sérüléseket eredményezhet.
Nem alaptalan a javaslat, hogy villámlás idején maradjunk távon minden olyan dologtól, amely vezeti az áramot. Ide tartoznak a villamos- és vízvezetékek is, illetve az utóbbiban futó víz. Közvetlen csapástól nem kell tartanunk, hacsak nem kint a szabadban fürdőzünk. Ha azonban a villám a lakásba csap, a vezetékeken keresztül könnyen eljuthat a fürdőszobában tisztálkodó lakóig is. Emiatt a CDC is azt tanácsolja, hogy nagyobb viharok ideje alatt senki se zuhanyozzon – ezzel várjunk legalább 30 percet a legutolsó villámlást követően.
