Ismerünk olyan embereket, akik idős koruk ellenére szellemileg teljesen frissek, és olyanokat is, akik bár nem öregek, az agyuk mintha mégsem úgy működne már, ahogy elvárható volna. Ebben pedig közrejátszhat az étrend is: ezen belül pedig az italfogyasztási szokások, amelyek külön is figyelmet érdemelnek, mert befolyásolhatják az agy öregedési ütemét.
Mint a legtöbb diétával és életmóddal kapcsolatos döntésnél, itt is a mértékletesség a kulcs – írja az Eat This táplálkozási kérdésekkel foglalkozó szakportál. A cikk szerint a túl sok cukrot tartalmazó ételek és italok eseti fogyasztása nem fogja idő előtt megöregíteni az agyunkat, de a hozzáadott cukor rendszeres, nagy mennyiségű bevitele hozzájárulhat az aggyal és a kognitív egészséggel kapcsolatos komplikációk fellépéséhez (nem beszélve egy sor más egészségi problémáról).
Sok szóda, öreg agy?
Az Alzheimer's & Dementia című szaklapban megjelent tanulmány szerint az üdítőitalok fogyasztása összefüggésbe hozható az agy gyorsabb öregedésével, és azoknál az embereknél, akik naponta legalább egy ilyen italt felhörpintenek, nagyobb arányban fordul elő az agy térfogatának csökkenése. A felmérés eredményeiből kiderült, hogy a rendszeresen szódát (szénsavas italt) fogyasztóknak rosszabb volt az „epizodikus” memóriájuk is, azaz a múltbeli események felidézését segítő hosszú távú emlékezetük.
Közülük sokak hippokampuszának térfogata is kisebb volt. Ez az agynak az a része, amely a memória és a tanulási funkciók nagy részéért felelős. A hippokampusz térfogata természetes módon csökken az életkor előrehaladtával, de ez a tanulmány arra utal, hogy a cukorral édesített italok rendszeres fogyasztása felgyorsíthatja ezt a folyamatot.
Aki olvassa ezeket a megállapításokat, ösztönösen feltételezheti, hogy a diétás üdítők jobb választásnak bizonyulhatnak. A kutatások azonban összefüggést találtak a diétás üdítők és az agy romló állapota között. A Stroke című szaklapban megjelent tanulmány például feltárta, hogy a vizsgálat napi egy diétás üdítőt fogyasztó résztvevőinél majdnem háromszor akkora volt a stroke vagy a demencia valószínűsége, mint azoknál, akik ilyen italokkal egyáltalán nem éltek. Ezek az eredmények meglepőek, és bár a héttérben meghúzódó okokat nem sikerült tisztázni, így is elgondolkodtató, hogy kell-e bárkinek is napi egy diétás üdítő, különösen egy további vizsgálat eredményeit ismerve.
Egy nemzetközi kutatócsoport tanulmánya – amely a Cureus orvostudományi lapban jelent meg – kimutatta, hogy az üdítőitalok befolyásolják az agy kémiáját, így emelkedik a glutation-6-dehidrogenáz, a gamma-aminovajsav (GABA), a glutamát és a dopamin szintje. Az EEG-vizsgálatok szerint megváltoznak az agyhullámok, ami végül stroke-hoz és demenciához vezethet. Sőt, az üdítők még az oxidatív stresszt is növelhetik. De ezeken kívül is találtak még egy sor kellemetlen dolgot.
Az úgynevezett nem tápláló édesítőszerek (szacharin, szukralóz, aszpartám és stevia) fogyasztása például „egyénfüggő és mikrobiomfüggő” glikémiás változásokat idézhet elő, ami szükségessé teszi a klinikai következmények jövőbeli értékelését – állapította meg a Weizmann Tudományos Intézet nemrégiben kiadott tanulmánya. Elfogadott, hogy a bélflóra az úgynevezett bél-agy tengelyen keresztül hozzájárulhat a normális agyi működéshez és közvetetten számos idegrendszeri panasz orvoslásához. Azt már csak következtetésként tesszük hozzá, hogy a mesterséges édesítők mikrobiomra gyakorolt hatása ellentétes irányú és akár kockázatos is lehet.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Beköszön az alkohol is
A túlzott szeszfogyasztás – vagy a lerészegedés – olyasmi, amiről a legtöbben elfogadják, hogy felgyorsíthatja az agy öregedési folyamatát. Az azonban vitatott, hogy a mértékkel fogyasztott alkohol hatással lehet-e a gondolkodási- és memóriaképességekre is. A jelenlegi kutatások ellentmondásosak. A világ leghosszabb életű emberei közül – akik az úgynevezett Kék Zóna régióiban, például Szardínián élnek –, jópáran napi rendszerességgel megisznak egy-két pohár vörösbort, de szinte egyáltalán nem fordul elő náluk Alzheimer-kór vagy demencia.
A legújabb, 2022-ben végzett vizsgálatok azonban már azt mutatták, hogy napi egy-két ital is negatív hatással lehet az agyra. Ahogy azt Reagan R. Wetherill, a Pensylvaniai Egyetem pszichiátriai kutatója és szerzőtársai tanulmányukban –amelyet a Nature Communications című szakfolyóirat közölt – azt állapították meg, hogy az erős alkoholfogyasztás összefüggésbe hozható az agysorvadással, az idegsejtek elvesztésével és a fehérállomány rostjainak rosszabb integritásával.
Mivel pedig a bizonyítékok ellentmondásosak voltak arról, hogy az alacsony és a közepes mértékű alkoholfogyasztás hasonlóan negatívan hat-e az agy szerkezetére, ezért ennek kimutatására is vizsgálat indult. Ezt a UK Biobank 36 678 általában egészséges középkorú és idősebb felnőtt adatainak felhasználásával végezték el, és számos lehetséges zavaró tényezőt kiszűrtek. A korábbi szakirodalommal összhangban negatív összefüggéseket találtak az alkoholfogyasztás, illetve az agy makro- és mikrostruktúrája között. Megerősítették, hogy az alkoholfogyasztás negatívan hat az agytérfogatra, a regionális szürkeállomány térfogatára és a fehérállomány mikrostruktúrájára. Kimutatták, hogy az alkoholfogyasztás és az agy makro- és mikrostruktúrája közötti negatív összefüggések már az átlagosan csak napi egy-két egységnyi alkoholt fogyasztóknál is nyilvánvalóak, és az alkoholfogyasztás növekedésével egyre erősebbé válnak.
A helyzet megvilágítására a kutatók elmondták: ha egy 50 éves ember a napi fél korsó sör vagy fél pohár bor fogyasztásáról áttért egy egész korsó sör vagy egész pohár bor fogyasztására, az két évnyi öregedéssel egyenértékű agyzsugorodással járt. Azoknál az 50 éveseknél, akik többet ittak – napi másfél korsó sört vagy pohár bort –, az agyban olyan változások következtek be, mintha 3 és fél évet öregedtek volna.
Még a legkisebb növekedés is, az absztinenciától a napi egy egységnyi alkohol fogyasztására való áttérés (ami fél korsó sörnek felel meg), kisebb agytérfogattal és körülbelül fél évvel gyorsabb agyi öregedéssel járt együtt. A napi négy ital fogyasztása, összehasonlítva a nem ivással, több mint 10 évnyi agyi öregedést váltott ki a tanulmány szerzői szerint.
A szóda-, diétás üdítő- és alkoholfogyasztás problémáiról, különösen ezen italok agyi öregedéssel való kapcsolatáról szóló kutatások bizonyos esetekben mégsem teljesen meggyőzőek. Az agyunk öregedésének üteme ugyanis nem egyetlen dologtól függ, ezért sem feltétlenül jó, ha állandó önmegtartóztatásban élünk – írja az Eeat This portál.
Legjobban: