Hizlalhat a városi környezet?

Ha valaki csak egy zajforrásnak van kitéve, az 25 százalékkal növeli a hízás esélyét, de ha mindháromnak, az megduplázza - írja a WebMD.

"A közlekedési zajnak való hosszú távú kitettség hatással lehet az anyagcserére, és hasi elhízáshoz vezet" - mondta a kutatás vezetője, Charlotta Eriksson, a stockholmi Karolinska Intézet környezeti orvostani intézetében. Szerinte a közlekedési zajt fontos környezet-egészségügyi veszélyként kell elismerni, amelyet számításba kell venni a várostervezésnél.

Eriksson figyelmeztetett, hogy a megfigyeléses tanulmányukból nem lehet végleges ok-okozati következtetéseket levonni a forgalmi zajnak való kitettség és a hasi elhízás között.

A közlekedési zaj azonban sokkal károsabb lehet az egészségre, mint azt gondolták. Korábbi kutatások már kimutatták az összefüggést a közlekedési zaj és a magas vérnyomás, illetve a szívinfarktus között.

A hasi elhízás kockázati tényező sok betegség esetében, olyan súlyos kórok kialakulásában is, mint a szívbetegség, a cukorbetegség és a rák. Mivel egyre több ember él a sűrűn lakott területeken, a forgalmas utak, vasutak és a repülőterek közelében, a zaj súlyos közegészségügyi veszélyt jelent - állítja Eriksson.


A jelentés az Occupational & Environmental Medicine online kiadásában jelent meg. David Katz, a Yale Egyetem Megelőzési Kutatások Központjának igazgatója erre reagálva azt mondta: "Első látásra az az elképzelés, hogy a zaj kövéríthet, vagy, pontosabban, növeli a zsírlerakódást a középső testtájakon, veszélyes túlzásnak tűnik. Meglehet, hogy a zajexpozíció a szegényebb negyedekben nagyobb, ahol az elfogyasztott élelmiszerek jellege lehet a valódi oka a megnövekedett hasi zsírtömegnek. Ez az új tanulmány azonban gondos munka, s nem ad lehetőséget az ilyen alternatív magyarázatokra" - mondta.

Katz szerint van egy kézenfekvő magyarázat. A zaj stresszt okoz, a stressz megváltoztathatja a hormontermelést és a hormonális egyensúlyt, és befolyásolhatja, hogy a szervezet hol raktározza el a felesleges kalóriákat. Ráadásul ezek a megállapítások egyeznek mások megállapításaival arról, hogy környezeti jelekre befolyásolhatják, hogy mit, hogyan és mennyit eszünk.

A tanulmány során Eriksson és kollégái több mint 5000 ember adatait gyűjtötték össze öt külvárosi és vidéki területről Stockholm környékén, akik részt vettek a stockholmi Diabétesz Prevenciós Programban 1992-1998 között. A 43-66 éves korosztályban lévő alanyok 2002 és 2006 között egy kérdőívet töltöttek ki, amely az életmód, az aktuális egészségi állapot, pszichés stressz szintje, az álmatlanság és a munkahelyi stressz iránt érdeklődött.

A kutatók azt is megkérdezték, hogy forgalmi, a vonatok és repülőgépek zaja mennyiben hat rájuk. Ezen túl a kutatók mérték a résztvevők vérnyomását, tesztelték őket cukorbetegségre, és mérték a derék és a csípő kerületének változásait, valamint az általános elhízást.

Forrás: WebMD