A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a népesség egyre nagyobb hányada túlsúlyos és elhízott. Jelenleg 30-as BMI (testtömegindex) felett számít valaki elhízottnak, 35-ösnél magasabb BMI-nél pedig már morbid obezitásról beszélnek az orvosok. Az utóbbi esetben már olyan súlytartományba esnek az érintettek, amely súlyosan korlátozza a mozgásukat, rontja az életminőségüket, valamint jelentősen megnöveli a hirtelen bekövetkező halálozás kockázatát.
„A legnehezebb dolga annak van, aki az embereket tartósan és az egészségük megőrzése mellett le akarja fogyasztani, mivel az egyetlen, egész életen át bármikor elérhető instant boldogságforráshoz való hozzáférésben, azaz az evésben korlátozza őket” – idézte a Semmelweis Egyetem közleménye dr. Barna Istvánt, a közelmúltban alakult Obezitológiai Központ vezetőjét.
Egy krónikus, kiújulásra hajlamos betegségről van szó
„Az elhízás tulajdonképpen egy gyermekkorban, fiatalkorban kialakult krónikus betegség, amellyel ha nem foglalkozik rendszeresen az ember, hajlamos kiújulni” – mondta dr. Barna István. A szakember véleménye szerint önmagában az, hogy valaki lefogy, nem feltétlenül jelent egészséget is egyben, sokszor ráadásul nem is tartós a változás.
A „fogyasztó csodaszerek” helyett olyan, orvosokkal támogatott terápiára van szükségük az érintetteknek, amely tartós megoldáshoz vezet. Ugyanis minél inkább megközelítik az optimális testtömegindexet, annál kisebb az artériás és vénás betegségek – például a szívinfarktus, a stroke vagy a vénás trombózis –, illetve anyagcsere-betegségek – mint a cukorbetegség, a metabolikus szindróma vagy az emelkedett húgysavszint – kialakulásának kockázata. A túlsúlyosaknál emellett mintegy 30 százalékkal gyakoribbak az onkológiai betegségek, különösen a hormondependens daganatok, vagyis az emlő- és a petefészekrák, vagy a férfiak esetében a prosztatarák.
Mindezek elkerülése nemcsak egyéni, de népegészségügyi szinten is jelentős eredmény lenne, valódi lépés a preventív egészségügy felé” – olvasható a közleményben.
Kidolgoztak egy módszertant
Jelenleg nincs Magyarországon olyan egységesen elfogadott protokoll, amely alapján kezelik a kóros elhízást. A probléma viszont annyira súlyos, hogy több orvosegyetemi központban elkezdtek már gondolkodni, vajon hogyan lehetne ezeken a betegeken segíteni. A Dél-budai Centrumkórház Szent Imre Egyetemi Oktatókórházban pedig például ismét működik az obezitológia osztály. Egyebek mellett ez motiválta a Belgyógyászati és Onkológiai Klinika szakorvosait is arra, hogy a nemzetközi ajánlásokat elfogadva kidolgozzanak egy módszertant az extrém túlsúllyal küzdőkkel való optimális foglalkozáshoz, amelyet később az országban bárhol alkalmazhatnának az egészségügyi intézmények.
„Egyelőre a járóbeteg-ellátás keretein belül fogadjuk majd a jelentkezőket heti két alkalommal, hosszabb távon pedig szeretnénk a 150 kilogramm feletti súlyú páciensek fekvőbeteg-ellátásához szükséges speciális feltételeket is megteremteni” – jegyezte meg dr. Barna István.
