Anyagcsere-betegségek : Cukorbetegség
Táplálkozásnak nevezzük a tápanyagok ételekkel történő bevitelét a szervezetbe, azok felszívódását és hasznosulását. A táplálkozás az élet alapvető feltétele, biztosítja a szövetek felépítéséhez, a veszteségek pótlásához szükséges anyagokat, az életfunkciók fenntartásához nélkülözhetetlen energiát. Ha az emésztőrendszerünk befogadta a táplálékot, segít annak lebontásában, emésztésében és felszívódásában. Az így feldolgozott tápanyagokat a véráram juttatja el a különböző szervekhez, amelyek hasznosítják őket. A veleszületett, öröklődő anyagcsere-betegségek alapja, hogy enzimhiány vagy csökkent enzimaktivitás következtében nem megfelelő a szervezetbe bejutott tápanyagok átalakítása. Így bizonyos nem kívánatos anyagok felhalmozódnak, míg mások, amelyek a szervezet működése szempontjából fontosak, nem képződnek.
Cukorbetegség tünetei és kezelése
Mi a cukorbetegség?
A cukorbetegség, más néven diabétesz egy szénhidrát-anyagcserezavar, azon belül a glükóz feldolgozási zavara. Két fő típusa van, az egyik a döntően életmódbeli tényezőkre visszavezethető 2-es típusú diabétesz, a másik a gyerekkoriként is emlegetett, autoimmun okok miatt kialakuló 1-es típusú diabétesz.
Tünetek
Maradt még kérdése? Beszéljen szakorvossal!
Foglalás csupán néhány kattintással!
Megnézem az orvosokat
A 2-es típusú cukorbetegségnél a gondot az okozza, hogy az inzulin nem tud megfelelően hasznosulni a szervezetben, emiatt a cukor sem tud lebomlani. Ráadásul erre a hasnyálmirigy is rosszul reagál, és még több inzulint termel, idővel pedig kimerül, tönkremegy.
Az 1-es típusú diabétesznél immunrendszeri okok miatt károsodnak a hasnyálmirigy inzulintermelő béta-sejtjei, emiatt van szükség eleve annak pótlására. Létezik terhességi diabétesz is, illetve vannak a cukorbetegségnek ritkább változatai is.
A cukorbetegség előfordulása
A 2-es típusú cukorbetegség népbetegség, a száz lakosra jutó betegek száma az elmúlt húsz évben megháromszorozódott Magyarországon is. Nálunk a 19 és 70 év közöttiek 8 százaléka érintett. A betegség egyre gyakoribb gyerekeknél is, aminek oka főképp az, hogy az elhízás körükben is egyre gyakoribb. A 2-es típusú cukorbetegség összességében a diabéteszes esetek 90 százalékát teszi ki.
Az 1-es típusú, gyerekkorban vagy fiatal felnőttkorban kialakuló cukorbetegség ritkább, de gyakorisága jelentősen megnőtt az elmúlt időszakban: a fejlett országokban 30 év alatt megháromszorozódott a gyakorisága. Változás az is, hogy a probléma korábban főképp tizenéves korban alakult ki, vélhetően azért, mert a serdülőkori hormonális változások az inzulin ellen dolgoznak, így abban az életszakaszban nagyobb eséllyel borulhat fel a korábbi szénhidrát-egyensúly. Azonban az elmúlt 30 évben észlelt emelkedés nagyobb részben az óvodásokat és kisiskolásokat érintette, a betegek átlagéletkora ma jóval alacsonyabb.
A cukorbetegség okai
A 2-es típusú cukorbetegség az esetek túlnyomó többségében életmódbeli okokra – túlsúlyra, nem megfelelő étkezésre és mozgásszegény életmódra – vezethető vissza. Vannak olyan típusai is, amelyeknél magát a betegséget más indítja be, illetve a legnagyobb rizikótényező független ezektől. Emelik a kockázatot például olyan hormonproblémák, amelyek pajzsmirigy-alul működést és -túlműködést okoznak. Fokozzák a rizikót a mellékvesekéreg hormonjait érintő betegségeket is, így például a Cushing-kór. Vannak olyan ritkább hormonproblémák, amelyek szintén módosítják az inzulin hatását, emiatt emelik a diabétesz rizikóját.
Megkülönböztetnek úgynevezett hasnyálmirigy-diabéteszt is, ami olyan esetekben alakul ki, amikor az inzulint termelő béta-sejteket magába foglaló hasnyálmirigy valami – például daganat vagy gyulladás – miatt elpusztul, károsodik vagy műtétileg távolítják el. Károsíthatja a hasnyálmirigyet a túlzott alkoholfogyasztás is. Közvetve – ha egy nagyobb kő elszabadul az epehólyagból, és megakad – az epekövesség is árthat a hasnyálmirigynek. Ennek hátterében az áll, hogy az epevezeték is a bélbe szájadzik, az utolsó szakasza pedig közös a hasnyálmirigy kivezetésével. Ha ez a szakasz elzáródik, akkor az epe és a hasnyálmirigy emésztőnedvei visszaáramlanak a szervek felé, majd azokat „emészteni” kezdik. Ez a hasnyálmirigyet akár teljesen tönkre is teheti.
Kialakulhat cukorbetegség gyógyszer-mellékhatás miatt is, főképp akkor, ha valaki szteroid gyógyszereket szed tartósan, nagyobb dózisban. A pszichiátriai készítmények között is vannak olyanok, amelyek növelik a diabétesz rizikóját, de itt az ok nem a közvetlen mellékhatás, hanem az, hogy ezek a gyógyszerek növelhetik az étvágyat, és így az elhízás rizikóját.
Az is kedvez a cukorbetegség kialakulásának, hogy valakinek túl kevés az izomszövete. Ilyenkor a szervezet nem tudja elhasználni a szénhidrátot, lévén az alapvetően az izommunkához kell. Emiatt magasabb a cukorbetegség kockázata az olyan genetikailag meghatározott betegségeknél is, amelyek izomgyengeséggel, izomsorvadással járnak.
Ma már sokat tudnak a cukorbetegség genetikai okairól is: ugyan egyetlen gént vagy géncsoportot nem lehet megnevezni a diabétesz általános okaként, de van több olyan kandidáns gén (ezeknek egy-egy tulajdonság továbbörökítésében van kiemelt szerepük), amelyek közrejátszhatnak a diabétesz kialakulásában. Eddig egy olyan géncsaládot sikerült találni, amely kiválthatja a diabétesz egyik konkrét típusát. Ennek van olyan formája, amely az újszülöttkori cukorbetegségben alakul ki egy génmódosulás miatt. A másik típus az úgynevezett MODY, amely inkább serdülőkorban jelentkezik, kezdetben 2-es típusú diabétesz formájában. Olyan genetikailag meghatározott diabétesz is van, amelynél enyhe vércukor-emelkedés jelentkezik, ami élethosszig megmarad, de túl azon, hogy a laborvizsgálatokon észlelik, nem okoz szövődményeket. Ez a típusú cukorbetegség kezelést sem igényel.
Külön típusként tartják számon a terhességi diabéteszt, amely zömében a 2-es típusú cukorbetegség előfutára. Hátterében az áll, hogy a 24-28. hét között a méhlepény már olyan hormonokat termel, amelyek a magzat védelme miatt fontosak, de az inzulin ellen dolgoznak. Ilyenkor azoknál, akik erre hajlamosak, kialakulhat terhességi cukorbetegség. A probléma a gyerek születése után általában elmúlik, de ha az anyuka a súlyfeleslegét nem tudja leadni, akkor meg is maradhat, vagy később 2-es típus formájában jelentkezhet. Akinél előfordult terhességi cukorbetegség, annak legalább 50 százalékos esélye van arra, hogy később 2-es típusú diabétesz alakuljon ki nála.
Az 1-es típusú diabétesz autoimmun betegség, amelynél a hasnyálmirigy inzulint termelő béta-sejtjei pusztulnak el. Az ezt okozó immunfolyamat pontos okát nem tudják, egyedül a rizikótényezői ismertek. Ilyen például a családi halmozódás és az egyéves kor alatti tehéntejfogyasztás. Feltételezhetően az 1-es típusú diabétesz hátterében sem egyetlen ok áll, hanem egyszerre több. Ma már tudják, hogy a kialakulásban bizonyos eseteben közrejátszhatnak egyes vírusfertőzések, például a Coxsackie-vírus, a rubeola, illetve a rotavírus. Ismert az is, hogy a D-vitamin-hiány emeli a rizikót, mind kisgyerekkorban, mind olyan esetekben, amikor az édesanya a várandósság alatt D-vitamin-hiányos volt.
A cukorbetegség tünetei
A 2-es típusú cukorbetegség az esetek többségében lappangva alakul ki, tünetei sokáig nincsenek. A legtöbb érintett általában jól érzi magát vagy csak nagyon enyhén fáradékony. Előfordulhat, hogy maga a diabétesz akár 10 éve is fennáll, amikor a diagnózis megszületik. Gyanakodni gyakran csak a szövődmények miatt szoktak rá, vagy csak egy rutin vérvételnél fedezik fel a betegséget.
Az 1-es típusú diabétesznek egészen más tünetei vannak. Ott a cukor a hiányzó inzulin miatt nem tud bejutni a sejtekbe, így a vérben felszaporodik, majd a vesén keresztül távozik. Ez váltja ki a betegség első tüneteit, a gyakori és bőséges vizeletürítést. Az elvesztett folyadékot pótlandó az érintettek nagyon sokat isznak, akár napi 4-5 literre is szükségük lehet. Mivel a sejtek az inzulin hiányában nem jutnak cukorhoz, az 1-es típusú diabétesznél fogyás is beindul – annak ellenére, hogy az érintettek étvágya jó. A sejtek éhezése fáradékonyságot és gyengeséget is okoz, a betegek gyakran aluszékonnyá válnak, nem tudnak figyelni, nem bírják a terhelést.
A cukorbetegség diagnózisa
A diabéteszt vérvizsgálattal már a betegség korai szakaszában diagnosztizálni lehet. Ennek során az éhgyomri vércukorszintet és a terheléses vércukorszintet is nézik, ellenőrizhetik az inzulinszinteket is. Ezt követően külön vizsgálatokkal azt is felmérhetik, hogy már kialakultak-e szövődmények.
A cukorbetegség kezelése
A 2-es típusú cukorbetegségnél kulcskérdés az életmódra való odafigyelés, ami megfelelő diétát és rendszeres testmozgás jelent. A túlsúly csökkentése nagyon fontos, ugyanis akin súlyfelesleg van, annak a béta-sejtjei nem képesek elegendő inzulint termelni ahhoz, hogy elérjék az egyensúlyi állapotot. Az életmódra való odafigyelés mellett szükség lehet gyógyszerekre is. Ezek egy része abban segít, hogy a béta-sejtek több inzulint termeljenek, illetve hogy jobb legyen az inzulinhatás. Olyan gyógyszerek is vannak, amelyek csökkentik a cukor vagy a zsírok felszívódását a bélrendszerből a vérbe. Más készítmények fokozzák a cukor kiürítését a szervezetből. Az egyes gyógyszereket esetenként önmagukban, de többnyire kombinálva adják az orvosok. A rendszeres vércukormérés nagyon fontos annak érdekében, hogy a terápiát jól meg lehessen tervezni.
A már inzulinra szoruló 2-es típusú cukorbetegeknek inzulin beadására is szükségük van, ami injekciós tollal (pennel) biztosítható. Ma már fontos eszközei a terápiának az inzulinpumpák is, amelyek komoly fejlődésen mentek keresztül az elmúlt években. Már a régebbi típusokat is be lehetett úgy állítani, hogy óráról órára adott mennyiségű inzulint adagoljanak (ehhez sok mérésre van szükség), de ma már arra is van lehetőség, hogy a vércukrot mérő szenzorok a pumpával együtt legyenek alkalmazhatóak. Ez lehetővé teszi, hogy a vércukorszint esésénél az inzulinadagolás szüneteljen. Létezik olyan pumpa is, amely magas vércukorszintnél több inzulint ad.
A genetikai okok miatt kialakuló MODY jellemzően a serdülőkor elején jelentkezik, korábban azt hitték, hogy 1-es típusú, tehát inzulinfüggő. Viszont ha tényleg erről a típusról van szó – ez genetikai vizsgálattal deríthető ki –, akkor inzulinkezelésre nincs szükség, elég egy szájon át szedhető diabéteszgyógyszer. Ez a készítmény régóta ismert, de csak az elmúlt években derült ki, hogy a cukorbetegségnek ez a típusa is kezelhető vele.
Az 1-es típusú diabéteszt alapvetően inzulinnal kezelik, amelyet injekciós tollal adnak be, vagy inzulinpumpával adagolnak. Emellett itt is fontos megfelelő diétát tartani és rendszeresen mozogni.
A cukorbetegség gyógyulási esélyi
A diabétesz nem gyógyítható, de életmóddal, és szükség esetén gyógyszerek és inzulin alkalmazásával karban tartható.
A cukorbetegség megelőzése
Mivel a 2-es típusú diabétesz legfontosabb rizikófaktora a túlsúly, a megelőzést az életmód normalizálása segíti. Ebbe beletartozik a megfelelő étrend és a rendszeres testmozgás, és általában az elhízás megelőzése. Mivel a rizikót a szteroidgyógyszerek is emelik, azokkal óvatosan kell bánni, akinél a hajlam ismert, ott a tartós alkalmazást lehetőség szerint kerülni kell. Fontos, hogy az esetleges pajzsmirigybetegségeket, vesét és mellékvesét érintő betegségeket kezeltessék, figyeljenek az epekőre is. Érdemes átgondolni a pszichiátriai gyógyszerek alkalmazását, és ha lehet, olyat választani, ami nem növeli az étvágyat. Kerülni kell a rendszeres alkoholfogyasztást is.
Mivel az 1-es típusú diabétesznek csak egyes rizikófaktorai ismertek, jelentkezését biztosan megelőzni nem lehet. Valószínűsíthető, hogy kockázatát egyes vírusfertőzések, köztük a Rota is növelik, így hasznos lehet a gyerekek ellene történő beoltása. Mivel a D-vitamin-hiány is rizikótényezője az 1-es típusú diabétesznek, fontos, hogy a gyerekek D-vitamin-szintje mindig rendben legyen, és a várandósság alatt az édesanya se szenvedjen hiányt ebből a vitaminból. A kutatások bizonyították, hogy a terhesség és a kora gyermekkor idején adott megfelelő D-vitamin-pótlás jelentősen csökkenti az 1-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát. A 2-es típusú diabétesznél a helyzet már nem ennyire egyértelmű, de a D-vitamin-pótlás vércukorszintre gyakorolt előnyös hatását ott is igazolták.
A cukorbetegség szövődményei
A 2-es típusú cukorbetegségnek súlyos szövődményei lehetnek. Miatta például gyakoriak a bőrfertőzések és -gombásodások, nehezebben, lassabban gyógyulnak a sebek. Hosszabb távon a cukorbetegség vezethet szív- és érrendszeri problémákhoz és veseelégtelenséghez, vaksághoz, valamint idegrendszeri bántalmakhoz (neuropátia). A diabéteszes láb miatt végtag-amputációra is szükség lehet, Magyarországon is évente mintegy 3500 amputációt végeznek a diabétesz szövődményei miatt.
Az 1-es típusú diabétesz legismertebb akut szövődménye a vércukorszint hirtelen leesése, amely eszméletvesztéshez vagy epilepsziás görcshöz is vezethet. Akut szövődmény az úgynevezett ketonacidózis is, mely többnyire magas vércukorszinttel jár. A krónikus szövődmények már a szervezet finom érhálózatait érintik, azáltal pedig főképp a vesét, a szem ideghártyáját és a perifériás idegeket. Ezek a szövődmények gyerekkorban csak akkor jelentkeznek, ha a kicsit nagyon rosszul kezelik, diétát pedig nem tartanak.
Cukorbetegek közössége
Ha érdeklik a cukorbetegséggel, egészséges táplálkozással és dietetikával foglalkozó cikkek, vagy véleményt cserélne, csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Vándorfi Győzőnek!
***
Dr. Vándorfi Győző belgyógyász, diabetológus, lipidológus főorvos 1972-ben szerezte meg orvosi diplomáját, majd 1977-ben belgyógyászati szakvizsgáját is letette. 2012 óta a veszprémi Vanderlich Egészség Centrum ügyvezető főorvosa. Főbb érdeklődési területet közé tartozik a diabétesz, a terhességi cukorbetegség, a magas vérnyomás, a zsíranyagcsere-zavarok és egyéb krónikus betegségek kezelés, valamint nagy figyelmet fordít páciensei edukálására is.
Mi okozhat prosztatarákot? Teszteld a tudásod!
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Hidegfront
Maximum:
+4 °C
Minimum:
-5 °C
Északnyugat felől szakadozik, csökken a felhőzet, és a Dunántúlon nagyobb területen a nap is legalább néhány órára kisüthet, ugyanakkor az ország többi részén nagyrészt felhős maradhat az idő. Elsősorban hazánk déli, délkeleti harmadán várható csapadék, amely késő délutánra gyengül, szűnik, de előtte az esőt, záport átmenetileg havas eső, havazás válthatja fel. Legtovább a Nógrád és Csongrád-Csanád megyék közötti sávban valószínűek záporok, hózáporok. Az északias szelet sokfelé kísérik erős, főként a Dunántúlon és északkeleten több helyen viharos lökések - a szélre érzékeny hegyvidéki helyeken 100 km/h feletti széllökés sem kizárt.A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 1 és 7 fok között várható - a legtöbb helyen napközben tovább, estére nagyrészt fagypont alá csökken a hőmérséklet. Ez egy tipikus, dinamikus hidegfront-átvonulás képe, amely mögött gyorsan hidegebb, szárazabb levegő áramlik be.
