Mit tehetünk a munkahelyi stressz ellen?
A tartós negatív stressz egészségromláshoz vezethetA stressz az élet természetes velejárója, hatása annak mértéke és tartóssága függvényében érvényesül. Röviden bemutatjuk a munkahelyi stressz legfőbb jellemzőit, illetve az ártalomcsökkentés lehetséges módozatait.
A stresszel kapcsolatosan a legtöbben általában egy olyan jelenséget azonosítanak, amely eleve determinált, az egyén védtelen vele szemben, s amely csak és kizárólag káros hatással bír az emberre. Érdemes tudatosítani: a stressz nem ellenség, hanem a szervezet reakciója a bekövetkező változásokra, ami az ember alkalmazkodását segíti a folyamatosan változó körülményekhez - olvasható az egeszseg.hu-n.
Tény, hogy a tartós káros stressz (distressz) negatív hatású, számos fizikai, lelki és mentális probléma forrása lehet. A pozitív stressz (eustressz) esetében káros hatás nem áll fenn, ellenben segítheti a személyes fejlődést, aktivitásra serkenthet.
A leggyakrabban használt meghatározás szerint "a stressz az, amikor egy személy a környezetből érkező megterhelést, kényszert vagy lehetőséget úgy ítéli meg, mint olyat, ami meghaladja erőforrásait". A stressz - hangozzék ez bármennyire fenyegetően is -, el- és kikerülhetetlen. Az egyén életében minden olyan helyzet stresszforrásként jelenhet meg, amit fenyegetőnek, unalmasnak érez. A frusztráció, illetve a tehetetlenség érzése is e körbe tartozik.
Munkahelyi stressz kalkulátor
Feszült? Úgy érzi, túl stresszes az élete? Válaszoljon az alábbi kérdésekre, és eredményei alapján javaslatokat kap arra vonatkozóan, hogyan tudna javítani a helyzeten!
Kattintson!
Negatív stressz: kimerült erőforrások
A tartós, negatív stressz által előidézett kihívások okán csökkennek a megküzdéshez szükséges erőforrások. A kimerültségnek számos fizikai-, lelki-, illetve viselkedésbéli tünetei vannak. A fejfájás, az alvászavar, a kimerültség, a vérnyomás növekedése, az immunitás csökkenése, vagy éppen a pszichoszomatikus megbetegedések fontos jelzések. A lelki tünetek szintén jelentősek: megjelenhet a félelemérzet, az idegesség, vagy éppen a bizonytalanságérzet is. Az izgatottság mellett felléphet még az alacsony önértékelés, az apátia, illetve a depresszió is.
Az egyén viselkedésbéli következményeként a csökkent teljesítőképesség, étvágytalanság, a szociális kapcsolatokban megjelenő zavarok, illetve a szerhasználat figyelhető meg. A stresszel összefüggésbe hozható betegségek közül érdemes megemlíteni a szív- és érrendszer, a központi idegrendszer, vagy azimmunrendszermegbetegedéseit.
Jól látszik: a stresszhelyzethez való alkalmazkodás létfontosságú.
Bárhol, bármikor megjelenhet a stressz
Mint már jeleztük, a stressz az élet bármelyik területén megjelenhet. Az alábbiakban röviden a munkahelyi stressz kérdését foglaljuk össze. Mivel az ember élete jelentős részét a munkahelyén tölti, lényeges kérdés, hogy ott milyen stresszhatások érik, azokat hogyan tudja feldolgozni, illetve kezelni. Noha a munkahelyi stressz a személyiségtől, illetve motivációtól függően eltérő formában jelenhet meg, mégis vannak általánosnak nevezhető, jelzésértékű reakciók a munkavállaló részéről.
Eszerint:
- a legkisebb kudarcra is idegesen reagál,
- nem tud együtt dolgozni a többiekkel,
- nem tudja meghatározni a prioritásokat,
- állandóan elfoglalt, de a feladataira nem tud jól felkészülni,
- gyakran összeütközik feletteseivel, beosztottjaival,
- túlságosan elfoglalt, nem megy szabadságra,
- hazaviszi a munkát, éjjel és hétvégéken is dolgozik,
- elzárkózik a problémák és kilátások megvitatásától,
- nem tud koncentrálni, rossz a memóriája.
Mi a stressz forrása?
A munkahelyi stressz forrása legtöbbször maga a munka. A nem megfelelő fizikai körülmények, a túl kevés vagy túl sok munka, vagy a sürgető határidők stresszreakciót válthatnak ki. A felelősségi körök tisztázatlansága, hatáskörön kívüli feladatok elvégzése, vagy éppen a karrierút nem az egyén által elvárt módon történő alakulása is kockázatot jelenthetnek. A szervezeti kultúra - amennyiben például rideg, konfliktusos légkörről van szó - szintén munkahelyi stressz forrása lehet.
Az ártalomcsökkentés nem lehetetlen, e folyamatban mindkét szereplőnek feladata van. A munkavállaló esetében a magas önismereti szint, a célok pontos kijelölése, a társas támogatás, az önfejlesztés kiemelt szerepben van. Döntő jelentőségű a munka világa és a privát élet egymáshoz való viszonya is.
Ugyanakkor a munkakörök, szerephatárok, a felelősségi szintek pontos meghatározása a munkaadó feladata. A kihívást jelentő, de nem teljesíthetetlen célok meghatározása, az adott feladatra a megfelelő munkavállaló kiválasztása szintén a cégmenedzsment dolga.
Szintén munkaadói felelősség a realitásokkal lépést tartó karriertervezés. A teljesítménymenedzsment a dolgozók problémáit, ambíciót tartja szem előtt, a tanácsadás pedig a dolgozók lelki problémáira keresi a megoldásokat. A vezetők részére fenntartott képzések pedig a vezető, illetve a többi munkavállaló stressz-szintjének csökkentését célozza meg.
Mivel a tartós és magas szintű munkahelyi stressz az egyén, illetve a cég/vállalat szempontjából is káros, közös érdek annak csökkentése, megelőzése.
Tisztelt Doktor Úr! Amóta csak visszaemlékszem, komoly szorongásos problémáim vannak. A napokban keltette fel a figyelmem, hogy a nem integrált Moro reflex tünetei megtalálhatóak nálam (az allergiától, a hypoglikémiáig tengeri betegségig minden), ami a legfárasztóbb ezek közül, a folyamatos megijedés, és az, hogy a zaj elviselhetetlennek tűnik (pl. egy oviscsoport zaja, bármilyen hirtelen zaj). Elolvasva a Moro és a Strauss reflexet, elbizonytalanodtam, mert maga a reakcióm a második (nyak behuzása, pislogás, stb.). A kérdésem az lenne, hogy felnőtt korban, hogy néz ki egy nem megfelelően integrált Moró reflex, s hogy van-e különbség e között és a túlzott ijedtségi rekció (exaggerated startle reflexet fordítottam így, nem tudom helyes-e), hogyan lehet egymástól megkülönböztetni felnőtnél a Moro reflexet a Strauss reflextől? Ilyen típusú vizsgálatra nálunk nincs lehetőség, ezért kérem a segítségét, hogy tudjam merre induljak. Jó lenne már kicsit felszusszanni.
Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Kérdező! A Moro-reflex egy olyan újszülöttkori reflex, amely 4-5 hónapos korban teljesen megszűnik. A felnőtteknél a Strauss-reflex lehetséges. Érdemes lenne ezzel a problémával inkább pszichológushoz fordulni. Üdvözl...
KINÁLATÁBÓL
