Számtalan helyen láthatjuk a
genetikai teszteket, úgy a magyar, vagy a külföldi oldalakon reklámozva. Már
régóta játszottunk otthon a gondolattal, mi lenne, ha elvégeztetnénk, és vajon
milyen dolgokra derülhetne fény? Játék, vagy komoly tudással kecsegtető
információhalmaz? Rengeteg olyan
eseményről olvasni az interneten, ahol családok omlanak össze, vagy egyéni
sorsok térülnek el egy ártalmatlannak tűnő genetikai teszt nyomán. „Rájött,
hogy az apja valójában a nagybátyja…”, „A családom igazából nem is a családom…”
és lehetne sorolni a cikkcímeket. Ugyanis egy ilyen teszt eredménye nem csak
az etnikai hovatartozást mutatja meg, hanem egy többmilliós DNS-adatbázis
alapján egyezéseket is keres.
A legutóbbi genomteszt-akció már
30 eurós árral kecsegtetett, szóval eljött az idő a vásárlásra! A közvetlen
lakossági értékesítésre szánt genetikai teszteket úgy alakították ki, hogy egy
alap genom-mintázattal szembesüljünk, némi magyarázattal és olyan információk
mellékelésével, ami a cégeket jogilag biztosítja arról, hogy ne legyenek
támadhatók.
Igazából azon túl, hogy egyfajta
érdekes játékként fogtuk fel, azért félig viccelődve felvetettük, milyen érzés
lenne új rokonokra találni itthon vagy akár a nagyvilágban. A férjem szerint egy
részben ő biztosan eszkimó – afrikai… (erre később visszatérek) A magam
genetikai eredetét tekintve inkább valószínűsítettem a kelet-európai régió
túlsúlyát.
Annak rendje és módja szerint
megrendeltük, majd elutaltuk a jelzett összeget az amerikai cég számára. Nem
telt bele két hét, és a kezünkben tarthattunk egy-egy csinos kis dobozt, benne
a teszttel és az instrukciókkal. A mintavétel fájdalommentes és egyszerű volt,
mindössze néhány fordítás a száj nyálkahártyáján, és kész is. (szerintem egy-két
COVID-teszt sokkal bonyolultabb…) A dobozban található egyedi azonosítószámmal
regisztrálni kellett a cég weboldalán, így innentől kezdve kifejezetten csak a
saját mintáink elkészülését követhettük, valamint a saját eredményeinket
láthattuk az elkészülés után.
Első körben kettőnknek és a férjem
édesanyjának mintáit küldtük el. Az eredményre várakozás közel húsz napja alatt
minduntalan felbukkantak kérdések. „Vannak-e vonzódásaim bizonyos népekhez?” „Mit
is mondott Józsi bátyja, honnan vándoroltak ide az ükszüleink?” „Most aztán
kiderül, hogy a dédmamánk felmenői között volt-e olasz!” „Jó. Az anyám az
anyám, ez nem lehet kérdés. Vagy…?” „Bennem biztos van skót vér!” (A férjem
néhány évig Skóciában élt, rendkívüli módon kötődik az emberekhez és a
területhez is.)
Eljött a nap, amikor
megérkeztek az eredmények. Természetesen meglepetésekkel. Szinte rácsaptunk a billentyűzetre, amikor a mobiltelefon
képernyőjén felvillant: „Önnek egy új emailje érkezett.” Lássuk csak. A
férjem legnagyobb részt balkáni géneket hordoz, a hatvan százalék feletti
eredmény is ezt mutatja. (Az egyik legjobb barátja szerb, imádja Boban Markovicot
és a balkáni zenét.) A család távolabbi tagjait megkérdezve valóban
azonosítható, hogy arról a területről vándoroltak be az őseik. A szintén
erősebb (22 százalék) skandináv eredet nem kapcsolható senkihez, és az angol
(7,8 százalék) szál is érdekes. Kelet-európai genom mindössze 7,2 százalékban
található, ami azért jócskán halványabb, mint feltételezte eredetileg. Még hogy
skót! Némi angol vér csörgedez azokban az erekben…
A saját eredményem részben meglepő csak. Közel 46 százalékban Kelet-európai genomot jelez a teszt, szóval úgy tűnik, az én őseim hűek voltak a földrajzi területhez. Ami mégis izgalmas, az az, hogy 21 százalékban az ibériai genetikai csoporthoz (lehet, hogy mégis spanyol volt az a vélt olasz ős?) tartozom. És itt jön be a skót vér… Ugyanis 16,6 százalékban ír, skót, walesi géneket találtak a mintámban. Külsőmet tekintve a hófehér bőr és vöröses-barnás haj, amit az apai nagymamámtól örököltem, tényleg indokolhatja ezt. Épp ezért a némi (11,3 százalék) balkáni és 5,4 százaléknyi nyugat-ázsiai genetikai csoporthoz tartozásom több mint meglepő.
Férjem viccelődése a
tesztek elkészülése előtt, miszerint ő valószínűleg eszkimó-afrikai,
nyilvánvalóan a legelképzelhetetlenebb kategóriába tartozott. Pedig. Ugyan nem
ő, hanem az édesanyja, de 0,9 százalékban inuit, azaz eszkimó géneket hordoz…
Hoppá. A biológia szálai kifürkészhetetlenek, úgy, mint az emberek
kapcsolódásainaké is. A legfurcsább azonban az, hogy korunkban ugyan egy
betekintés a génkészletbe már lehetséges a tudomány vívmányainak
segítségével - még ha homályosan is.
Az új rokonokat
tekintve számomra 3774 DNS-egyezést mutat a rendszer, azonban egyik sem
közeli. Ez várhatóan azt is jelenti, hogy a saját közeli rokonaim még nem
készítettek ennél a cégnél DNS-tesztet, vagy nem engedélyezték, hogy
bekerüljenek az adatbázisba.
Összességében nem
bántuk meg, hogy elvégeztettük a tesztet. Az eredmény érdekes, szerencsére nem
volt ránk kiábrándító vagy mindent felborító hatással. Reálisan nézve szívesen
elvégeztetném más céggel is, hogy vajon ugyanez az eredmény virít-e majd a
képernyőn?
