„Aki a '90-es és 2000-es években nőtt fel, úgy érezheti, a szexuális felvilágosítással telt iskolai órákból nem nyert túl sok gyakorlati hasznot. Akkoriban a szexoktatás zömében egyfajta megelőző felfogást követett, ezáltal a nemkívánatos terhességek és a szexuális úton terjedő fertőzések elkerülésére fókuszált. Ráadásul az elhangzó információk is többnyire csak a heteroszexuális embereket célozták” – írja a The Conversation oldalán megjelent cikkében Áine Aventin szociálpszichológus, társadalomkutató, a belfasti Queen's University szakembere.
Hozzáteszi, bár napjainkban akadnak példák szexpozitívabb és inkluzívabb iskolai felvilágosító órákra, mindez mit sem változtat azon a tényen, hogy a jelenleg 20-as, 30-as éveiben járó korosztály tagjai úgy érezhetik, kimaradtak abból az alapvető tanításból, amely segíthetett volna számukra eligazodni felnőttként a kapcsolatok és a szexualitás összetett világában. Aventin éppen ezért öt pontban összefoglalta azokat a tudnivalókat, amelyekről sosem késő tanulni a témában.
Nem létezik olyan, hogy normális szexuális vágy
Aligha került elő a felvilágosítás során például, hogy a szex iránti vágy rendkívül változó, ezáltal nem beszélhetünk univerzális normáról. Vannak, akik hetente többször is szívesen ágyba bújnának kedvesükkel, míg másoknak havonta egy alkalom vagy annál kevesebb is untig elég. Érdemes megemlíteni, hogy a szexuális vágyat számos tényező befolyásolja, amelyek ráadásul életünk során maguk is változhatnak. Hormoningadozásoktól a stresszen át egyes gyógyszerekig és olyan életmódbeli faktorokig, mint a dohányzás, alkoholfogyasztás, testmozgás és étrend, mind egyaránt kihatással lehet a libidóra.
„A legfontosabb, hogy törekedj saját szexuális szükségleteid és vágyaid megértésére, és hogy kommunikálj ezekről a partnereddel. Ez a személyes jólléthez és egy egészséges párkapcsolat kialakításához egyaránt fontos. A szexuális vágyat csak akkor szabad problémásnak tekinteni, ha te magad elégedetlen vagy vele. Amennyiben bármi módon aggodalmat ébreszt benned, érdemes lehet a háziorvossal konzultálnod róla első körben” – javasolja Aventin.
A szexről igenis beszélni kell
Mivel annak idején a szexuális felvilágosítás során főként a szex veszélyeiről esett szó, sokan ma is tabuként tekintenek a témára, és akár még a partnerükkel szemben is szégyenlősek. Csakhogy kutatások igazolják, hogy a szexről való kommunikáció erősebb párkapcsolati és szexuális elégedettséggel hozható összefüggésbe. Ha nyíltan tudunk beszélni a szexről, akkor lényegében feltárjuk önmagunk – máskülönben privát – titkait párunk előtt, például a vágyainkat és fantáziáinkat. Ezáltal kielégítőbb lesz a szex, és intimebbnek éljük majd meg az együttléteket, ami magát a kapcsolatot is javíthatja.
Sok párkapcsolati szakértő szerint érdemes ezeket a beszélgetéseket minél korábban elkezdeni – ahogy azt a párkapcsolat engedi –, hogy tisztázni tudjuk az igényeinket partnerünk felé és viszont, így biztosítva, hogy azok kompatibilisek legyenek egymással. Ahogy aztán a kapcsolat is mind jobban elmélyül, folytathatjuk szexuális fantáziáink őszinte megosztását, és törekedjünk arra is, hogy rendszeresen érdeklődjünk párunknál, mi az, amit ő is élvez, neki mik a vágyai.
A szexualitás nem fekete-fehér
Korábban a szexuális felvilágosítás zömében a heteroszexuális és ciszgender emberekre fókuszált. Így aztán azok, akik leszbikusok, melegek, biszexuálisok, nem binárisok, illetve egyéb szexuális és genderidentitással rendelkeznek, alig-alig jutottak releváns információkhoz a szex és a párkapcsolatok tekintetében. Ebből nyilván az is következik, hogy nem hallhattak arról, hogy a szexualitás több rétegű lehet, és a nemiség sem feltétlenül állandó. Szexualitásunkat számos biológiai, pszichológiai és szociális tényező kombinációja befolyásolja, és változhat is életünk során. Ilyen módon teljesen normális, ha a szexuális vágyaid és az, hogy kihez vonzódsz, szintén változik.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
„Kutatások arra utalnak, hogy a szexuális fluiditás gyakoribb lehet ciszgender nők és szexuális kisebbségek körében. Nehéz egyértelmű okot mondani erre, de lehetséges, hogy az önmagukat heteroszexuálisként azonosító férfiak kevésbé valószínű, hogy azonos neműek iránti vonzalmat mutassanak, talán a félelem miatt, hogy a társadalmi környezetük felől negatív visszajelzéseket kapnának emiatt. Arra vonatkozóan is léteznek tudományos bizonyítékok, hogy az azonos nem iránti vonzalmat és a szexuális fluiditást részben a genetika is befolyásolja, ami megmutatja, hogy az emberi szexualitás mennyire sokszínű is valójában természetszerűleg. Ha megértik, hogy a szexualitás nem állandó, az segíthet az embereknek elengedni a potenciálisan káros tévhiteket önmagukról és másokról, így nyitottabban ki tudják fejezni önmagukat és felfedezni szexuális identitásukat” – magyarázza Aventin.
Szexuális úton terjedő fertőzések bárkit érinthetnek
A szexuális úton terjedő fertőzések, avagy STI-k nagyon gyakoriak, az Egyesült Királyságban például átlagosan minden negyedik percben diagnosztizálnak egy új esetet. A felvilágosítás megelőzésre fókuszáló tananyaga miatt azonban sokakban egy erősen stigmatizált kép él ezekről a fertőzésekről. Ez a stigma nagyon kártékony, és kihatással lehet az emberek mentális és fizikai egészségére egyaránt, beleértve, hogy mennyiben hajlandók esetleges fertőzéseikről beszélni a partnereiknek. A megelőzésfókuszú oktatás egyben azt is jelenti, hogy vajmi kevés szó esik az STI-k tüneteiről és kezeléséről, így csak még több mítosz kering róluk tények helyett a köztudatban.
Jó példa lehet erre az a közkeletű – és téves – feltevés, hogy a genitális herpesztől szenvedő emberek soha többé nem feküdhetnek le senkivel anélkül, hogy ne fertőznék meg őt is. Valójában azonban minél hamarabb elmegy valaki orvoshoz a panaszaival, annál hamarabb kap azokra megfelelő kezelést, egyszersmind annál könnyebben megelőzhetőek a jövőbeli szövődmények, mint akár a meddőség – és ez az összes szexuális fertőzés esetében elmondható.
A terhességet sem csak megelőzni lehet
A fogamzásgátlásról sokat hallhattunk serdülőként. Ugyanígy fontos téma azonban a terhesség és a termékenység is. Érdemes például beszélni arról, hogy a nők szervezete milyen változásokon megy át a várandósság idején és után. Hasonlóképpen arról sem esik szó, hogy a terhességek mintegy 10-15 százaléka vetéléssel végződik, holott ez igen traumatizáló lehet, még akkor is, ha a terhesség korai szakaszában történik meg. Amennyiben a nők már gyerekként hallanának arról, hogy valójában mennyire gyakori is ez, illetve kellő támogatást kapnának, úgy kevesebben hibáztatnák magukat magzatuk elvesztéséért.
„Sokunk nem tanult a termékenység egyéb aspektusairól sem, például arról, hogy a gyermekvállalással való kivárás miként hathat a teherbe esés esélyeire. Ugyanígy nem tanultunk arról sem, hogy az olyan életmódbeli tényezők, mint a testsúly, az étrend és a testmozgás szintén kihatással lehet a várandósság létrejöttére. Végezetül arról sem hallunk, hogy mennyire gyakoriak a férfiak nemzőképességével kapcsolatos problémák is, és hogy az ő termékenységük ugyancsak gyengülhet a kor előrehaladtával” – emeli ki a szakértő. „Még ha ki is maradtál a kulcsfontosságú felvilágosításból a korai életkorban, akkor sem késő soha elkezdeni felfedezni, hogy mit jelent számodra az egészséges párkapcsolat és szexualitás” – zárja gondolatait Áine Aventin.
Legjobban: