Mint azt korábban megírtuk, a teljes termékenységi arányszám egy nagyon fontos statisztikai mutató, hiszen sokat elárul a népesedési folyamatok alakulásáról. Nagyon leegyszerűsítve azt mutatja meg, hogy egy adott korban élő nők átlagosan hány gyermeket hoznak világra életük során. Ha ez a mutató nem éri el a 2,1-es értéket egy országban, akkor a népesség hosszú távon csökken, hiszen nem születik annyi gyermek, amennyi pótolni tudná szülei generációját. Mindennek tükrében igazán lesújtó számokat közölt a Koreai Statisztikai Hivatal, amely szerdán arról számolt be: 2023-ban Dél-Korea termékenységi rátája az egy évvel korábbi 0,78-as értékről 0,72-re zuhant vissza. Egyben ez a legalacsonyabb mutató a világ országai között – írja a Reuters hírügynökség.
2018 óta Dél-Korea a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) egyetlen olyan tagállama, ahol a termékenységi arányszám nem éri el az 1-et. Sőt, negyedik éve folyamatosan csökken, dacára annak, hogy az ázsiai ország súlyos dollármilliárdokat költött az elmúlt mintegy két évtizedben a kedvezőtlen trend megfordítására. Becslések szerint a ma 51 milliós lélekszámú dél-koreai népesség az évszázad végére megfeleződhet. Mindez demográfiai krízisként rendkívüli mértékben veszélyezteti az ország gazdasági fejlődését, illetve a szociális ellátórendszer működését.
Dönteni kell, hogy a karrier vagy a család-e a fontosabb
Szakértők szerint az aggasztó trend mögött a nők munkahelyi előmenetelük kapcsán érzett aggodalmai, illetve a gyermeknevelés emelkedő költségei miatti félelmek húzódnak meg elsősorban. Emiatt sokan úgy döntenek, hogy vagy kitolják a gyermekvállalást, vagy egyáltalán nem is vállalnak gyermeket. Érdemes megemlíteni, hogy a nemek közötti bérkülönbség Dél-Koreában a legnagyobb az OECD-tagállamok közül. Egy dél-koreai nő ma csupán egy férfi fizetésének kétharmadát viszi átlagosan haza. „A nők jellemzően nem tudják tapasztalatukra építeni munkahelyi előmenetelüket, mert gyakran teljes mértékben rájuk hárulnak a gyermekgondozási feladatok, és csak hosszas távollét után tudnak visszatérni a munkaerőpiacra” – idézi a Reuters Jung Jae-hoon professzort, a Szöuli Női Egyetem társadalomkutatóját.
„Rajta van a listámon a gyerekvállalás, de az előléptetések eléréshez is van egy időablak, és nem akarom elmulasztani a lehetőségeket” – fogalmazott a 34 éves Gwak Tae-hee, aki junior menedzserként egy tejtermékeket előállító cégnél dolgozik. Férjével három évvel ezelőtt házasodtak össze. Gwak már tavaly belevágott volna a lombikprogramba, de végül inkább elhalasztotta, hogy önkéntesként olyan munkaprojektekben vehessen részt, amelyek javítják az esélyeit, hogy elérje karriercéljait. „Nem tudom, máshol ez hogy megy, de a koreai cégeknél semmire sem jutsz, ha csak heti két-három napot dolgozol. Remélem, nem lesz még túl késő, ha jövőre vagy két év múlva próbálom meg (a lombikprogramot – a szerk.) inkább” – árulta el Gwak.
Nem Dél-Korea az egyetlen ország a régióban, ahol egyre nagyobb gondot jelent a gyors ütemben öregedő népesség. Japánban például egy keddi bejelentés szerint 2023-ban is tovább csökkent a születések száma – folytatva a zsinórban nyolc éve tartó trendet. Japánban 2022-ben rekordalacsony 1,26-os értékre zuhant a termékenységi ráta, míg Kínában még lejjebb, 1,09-es értékig süllyedt a mutató.
