Miért fontos a probiotikum az antibiotikum mellé?

Az orvostudomány már jó ideje rájött, hogy mind a megbetegedés, mind a gyógyulás hátterében állhatnak baktériumok – hiszen léteznek közöttük károsak és jótékonyak. Ha az egyik fajtától szenvedünk, a másikat kell segítségül hívnunk. Antibiotikumkúra esetén például probiotikus élelmiszerek, készítmények formájában.

„Egyszerűen nem múlik a köhögés”… „Még sosem fájt így a torkom”… „Hetek óta fújom az orromat”… Mostanában sokan panaszkodnak arra, hogy a betegségük (ami amúgy szokásosan előfordul ősszel, télen) szokatlanul elhúzódik, és talán súlyosabbak is a tünetek az átlagosnál. Ha már nem tudunk több mézes-citromos teát magunkba préselni, ha nem segít sem a húsleves, sem a forró italpor vagy a szopogatós cukorka, akkor – végső megoldásként – szoktunk az antibiotikumra gondolni. Vagyis olyan gyógyszerre, amely képes minden olyan fertőzést kezelni, amit baktérium okoz. Ám ez egy igen drasztikus megoldás, úgyhogy az orvosok nem szívesen írják fel csak úgy, „kérésre”; alapos indokkal kaphatjuk meg receptre. Az óvatosság nem véletlen, hiszen ezen gyógyszerek hatásmechanizmusa szerint lényegében elpusztítanak minden mikroorganizmust – a károsakat, de a jótékonyakat is, azokat, amik a bélflóránkat (mikrobióta) építik fel.

MIND A MEGBETEGEDÉS, MIND A GYÓGYULÁS HÁTTERÉBEN ÁLLHATNAK BAKTÉRIUMOK. FOTÓ: GETTY IMAGES

Egy erőteljes megoldás

Sokszor azonban győz a fájdalom, a kellemetlenség, és az orvos is úgy gondolja, hogy erős eszközhöz kell nyúlnia. Az antibiotikumkúra általában hamar rendbe hozza azt, amit a házi szerek nem tudtak, viszont eközben járulékos veszteség a bélflóra károsodása. Gyerekek esetében ez még inkább kritikus, hiszen az ő emésztőrendszerük érzékenyebb. Azt, hogy az antibiotikum a jó baktériumtörzsekben is kárt tett, legtöbbször abból vehetjük észre, hogy fáj a hasunk, hasmenésünk alakul ki. Ez azonban kivédhető, ha az antibiotikumkúra közben vagy után probiotikumot is szedünk, amelyek újratelepítik a bélflóra hasznos baktriumközösségét. Ez nemcsak magának az emésztőrendszernek tesz jót, hanem az immunrendszer állapotának is, hiszen ma már tudjuk, hogy ennek a kulcsa is az egészséges mikrobióta. Vagyis az a szabályozott működésű közösség, amelyet mikroorganizmusok, baktériumok, mikrobák, gombák és vírusok alkotnak. Több mint százmilliárd van belőlük, és a gyomor-bélrendszeren kívül a bőrünkön, a hüvelyben, a szájban is megtalálhatók.

Az immunrendszer katonái

Ez a bizonyos mikrobióta veszi fel a harcot a szervezetbe kerülő kórokozókkal, de csak akkor képes legyőzni azokat, ha az állapota tökéletes. Ha ősszel, télen azt tapasztaljuk, hogy egyik betegségből a másikba esünk, valószínűleg a bélflóránk sem az igazi. Ennek egyensúlyát egyébként felboríthatja a helytelen táplálkozás, káros környezeti hatások vagy egyszerűen a stressz is. Ilyenkor a vitaminok mellé probiotikum bevitele is ajánlott. Itt nem feltétlen patikában kapható szerekre kell gondolnunk, hiszen probiotikus hatása van egyes erjesztett ételeknek is, például a joghurtnak, kefírnek, savanyú káposztának.

A bélflóránk komoly szerepet lát el az immunrendszer működésében, ugyanis megvédi a szervezetünket a különböző kórokozóktól. Ehhez pedig arra van szükségünk, hogy a bélflóra egyensúlya megmaradjon. Mi segít nekünk ebben?

Ha viszont antibiotikumot vettünk be, akkor ezek a természetes megoldások vélhetően már nem elégségesek. Ekkor jöhetnek a kapszulás, tablettás vagy folyadékban oldható ellenszerek. Ezek több mint száz éve ismertek, a legtöbb baktériumokat tartalmaz, de van olyan is, amely a Saccharomyces boulardii törzsét hordozza. Mivel erre az antibiotikumok nincsenek hatással, így azokkal egy időben is bevehető ellentétben a többi típussal, ahol órákat kell várni két bevétel között. Ezzel egyszerűbbé válik a folyamat.

„Minden betegség a bélből ered” – mondta Hippokratész, ami nem hangzik jól, ám ha megfordítjuk a mondást, mindjárt jobb a helyzet, hiszen megértjük, hogy az egészség is a belekből ered. Amióta az orvostudomány rájött erre, sokkal több figyelmet szentel ennek a traktusnak, szinte „új szervként” írnak a mikrobiótáról. Érdemes nekünk is így gondolni rá, és vigyázni rá, gondozni, mint jóllétünk alapját.

ITT MEGOSZTHATOD:

Heti top cikkek

savanyú káposzta
A savanyú káposzta így hat a bélrendszeredre
fűszerek
Veszélyes lehet a fahéj, a szegfűszeg és a szerecsendió, ha így fogyasztod
gyümölcslé
Ez az ital szinte ugyanúgy káros a májra, mint az alkohol – Mégis rengetegen isszák
kávé
Módosíthatja a gyógyszerek hatását a kávé – Mutatjuk, mely esetekben nem árt az óvatosság
széklet szaga
Amikor záptojás-szag terjeng a vécében – 9 dolog, amely kénes szagú székletet eredményezhet
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +5 °C
Minimum: +3 °C

Nagyrészt borult, párás, helyenként tartósan ködös idő valószínű, legfeljebb keleten szakadozhat fel a felhőzet, de csak kevés helyen és csupán átmeneti időszakra. Szitálás gyakorlatilag bárhol előfordulhat. Legfeljebb északnyugaton élénkülhet meg időnként a délkeleti szél, másutt általában mérsékelt marad a légmozgás. A legmagasabb nappali hőmérséklet 1 és 8 fok között alakul. Fronthatás egyelőre nem érvényesül, a hétfői időjárást továbbra is a térséget borító hidegpárna határozza meg.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
Mennyi kalóriát tartalmaz egy szelet bejgli vagy egy adag töltött káposzta?

A december nem csupán az advent időszaka, hanem a forralt boré, a bejglié, a mézeskalácsé és a töltött káposztáé is. Azt mindenki tudja, hogy ezek isteni finomságok – de vajon a kalóriatartalmuk is ismert? Teszteld tudásodat!

teszt
Télen több kalóriára van szüksége a szervezetnek?

A hideg miatt automatikusan hízni kezdünk? Fontos, hogy több kalóriát vigyünk be a téli hónapokban? Vajon a sószükségletünk is megnő ilyenkor? Teszteld, mennyit tudsz a téli táplálkozás szabályairól!