Világszerte a népesség 20-50 százalékát érinti az íny és a fog tartószövetének gyulladása, elsősorban rossz szájhigiénia következtében. Mint azt Mia Cousins Burleigh és Siobhan Paula Moran, a Nyugat-skóciai Egyetem kutatói írják a The Conversation oldalán megjelent cikkükben, az ínyproblémák kezelésére általában szájvizet, illetve súlyos esetekben antibiotikumokat vetnek be. Csakhogy ezeknek bőven akadnak mellékhatásaik, beleértve például a szájszárazságot, a vérnyomás növekedését, valamint az antibiotikumrezisztencia terjedését. Így aztán mindenképpen ígéretesek azok az újabb kutatási eredmények, amelyek a nitrát pozitív hatására hívják fel a figyelmet. A zöld leveles zöldségekben nagyobb mennyiségben előforduló molekula kevesebb mellékhatás-kockázattal is jól szolgálhatja a szájüregi egészség megőrzését.
Mi okozza a fogágybetegségeket?
A helytelen fogmosás és fogselyemhasználat nyomán plakk, azaz baktériumok vékony rétege rakódhat le a fogak és az íny felszínére. Ezek a plakkok aztán fogszuvasodást és ínybetegségeket idézhetnek elő. A cukros, savas ételek gyakori fogyasztása, a szájszárazság, továbbá a dohányzás ugyancsak súlyosbíthatja a helyzetet, rossz lehelethez, fogszuvasodáshoz és ínyfertőzésekhez vezetve.
Az ínybetegségek két legfőbb típusa az ínygyulladás, avagy gingivitisz, illetve a foggyökérhártya-gyulladás vagy periodontális betegség. Előbbi az íny vörösségét, gyulladását és vérzését foglalja magában, míg utóbbi már előrehaladottabb állapotot takar, amely a lágy szöveteket és a fogakat alátámasztó csontokat is károsítja. Ennél fogva a periodontális betegség fogvesztést okozhat, ha pedig a baktériumok a szájüregből a véráramba is behatolnak, fokozódhat olyan szisztémás zavarok kialakulásának kockázata, mint a demencia, cukorbetegség, reumatoid artritisz és szív-érrendszeri megbetegedések.
A zöldségfogyasztás lehet a megoldás
A zöld leveles és gyökérzöldségek gazdagok vitaminokban, ásványi anyagokban és antioxidánsokban. Nem titok, hogy rendszeres fogyasztásuk kulcsfontosságú az egészséges testsúly megőrzéséhez, az immunrendszer támogatásához, továbbá szívbetegségek, daganatos megbetegedések és a cukorbetegség megelőzéséhez egyaránt. Ugyanakkor például a spenót, a saláta és a cékla jelentős mennyiségű nitrátot is biztosít, amely aztán nitrogén-oxiddá alakul a szájba a nitrátlebontó baktériumok működése nyomán.
A nitrogén-oxidról ismert, hogy csökkenti a vérnyomást és javítja a fizikális teljesítményt. A szájban pedig segít meggátolni a nemkívánatos baktériumok túlszaporodását, egyben mérsékli a szájüreg savasságát – márpedig mindkét tényező közrejátszik az ínybetegségek és a fogszuvasodás kialakulásában.
Kutatásaik során Burleigh és munkatársai versenysportolók körében vizsgálták a nitrát szájüregi egészségre kifejtett hatását. Az élsportolók körében különösen gyakoriak a fogágybetegségek a magas szénhidrátbevitel és a kemény edzések során fellépő szájszárazság következtében. „Tanulmányunk bemutatja, hogy a céklalé (hozzávetőleg 12 millimol nitráttartalommal) megvédte a fogaikat a savas sportitaloktól és a szénhidrátgélektől edzés közben – ami arra utal, hogy a nitrátot prebiotikumként használhatnák a sportolók a fogszuvasodás veszélyének mérséklése érdekében” – fogalmaz a cikkben Burleigh.
A két szakember szerint a nitrát ígéretes eszköz lehet a szájüregi egészség megőrzéséhez. Hozzáteszik, hogy a jó szájhigiéné és a nitrátban gazdag táplálkozás együtt jelenti a kulcsot a teljes szervezet egészségéhez, a szép mosolyhoz és a betegségmentes fogínyhez. Mindez pedig jó hír lehet azok számára, akik fokozottabb kockázatnak vannak kitéve, mint például a várandós nők és az idősek.
A fogkő és az ínybetegség kezelésére széles körben alkalmaznak klórhexidin hatóanyagú szájvizeket. Ezek azonban nem kímélnek semmit: válogatás nélkül kipusztítják mind a rossz, mind a jó baktériumokat, valamint fokozzák a száj savasságát, ami további problémák melegágya lehet. Korai kutatási eredmények ráadásul arra figyelmeztetnek, hogy a klórhexidin az antibiotikumrezisztencia problémáját is súlyosbítja, amely az egyik legnagyobb egészségügyi veszélyt jelenti napjainkban, és előrejelzések szerint az évszázad közepére évi 10 millió halálesetért lehet majd felelős globálisan.
Ezzel szemben a táplálkozással bevitt nitrát sokkal célzottabb megoldást nyújt a panaszokra. Kizárólag a kórokozó baktériumokat irtja, elősegítve a szájüregi mikrobiom egyensúlyának fenntartását, illetve csökkentve a savas kémhatást. Éppen ezért Burleigh és Moran úgy véli, a nitrátban izgalmas potenciáli rejlik, és hasznos eszköz lehet úgy a betegségmegelőzésben, mint a már kialakult panaszok súlyosbodásának lassításában.
