Alighanem ritkán gondolunk bele, de a naponta termelődő mintegy öt-hatszáz milliliter nyál rendkívül komplex és esszenciális funkciót tölt be a szájban, illetve a szervezet működésében. Nem csupán nedvesíti a szájnyálkahártyát, de összetevői által közreműködik a különféle mikroorganizmusok elleni védekezésben, a nyálkahártyát érintő sérülések gyors regenerációjában, a savas ételek behatásának semlegesítésében, vagy éppen a fogzománcból távozó ionok, például a kalcium és a foszfát pótlásában is. Elsősorban magas folyadéktartalma révén fontos tisztító szerepet is ellát a nyál, továbbá részt vesz az ízlelés folyamatában, a falatok rágás közbeni megformálásában, és emésztőenzimei már a szájban elkezdik az elfogyasztott étel feldolgozását. Végezetül érdemes abban a tekintetben is megemlíteni a nedvesítő funkciót, hogy ez nélkülözhetetlen a beszédhez.
A fentiekből is jól látható tehát, mennyi probléma forrása lehet, és miért nem szabad elbagatellizálni a szájszárazságot, avagy a xerosztómiát. Az esetek zömében ugyanis a szájszárazság érzete a nyáltermelés tényleges csökkenésével jár együtt, ami miatt sérül a nyál megannyi funkciója. Ennek következtében az alábbi következmények kockázatával kell számolni:
- rágási és nyelési nehézségek,
- ízérzési zavarok,
- rossz lehelet,
- égő érzés a szájban és a nyelven,
- fokozott - vírusok, baktériumok, gombák okozta - fertőzéshajlam,
- fokozott plakk-képződés, fogszuvasodás, íny- és fogágygyulladás,
- nyálkahártya-elváltozások, sebek, gyulladások, fájdalom.
Betegségek is állhatnak a szájszárazság mögött
Vizsgálataik szerint a népesség 34 százalékát érinti Magyarországon a szájszárazság, kifejezetten elterjedt panaszról van tehát szó - fejtette ki Dr. Márton Krisztina, a Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Kar Propedeutika Tanszék vezetője. Mint mondta, a jelenség jellemzően nem lokális kiváltó okokból ered, hanem általános, a szervezet egészét érintő állapotok és betegségek következménye. Jelentős kockázati tényező például az életkor, ismert ugyanis, hogy a kor előrehaladtával a nyálmirigyek működése gyengül, így csökken a nyáltermelés. Ugyancsak nagyon gyakran váltanak ki mellékhatásként szájszárazságot különböző gyógyszerek. A Magyarországon forgalomban lévő gyógyszerek közül mintegy 1800 különböző készítmény alkalmazásának lehet szárazságot okozó, xerogén hatása, beleértve a többi között antidepresszánsokat, vérnyomáscsökkentőket, étvágycsökkentőket, altatókat, nyugtatókat, kemoterápiás szereket, illetve illegális kábítószereket egyaránt.
Dehidratáció, stressz vagy éppen vérszegénység szintén állhat a háttérben, ha pedig semmilyen más kiváltó okot nem lehet találni a páciensek kivizsgálása során, úgy gondolni kell a cukorbetegség lehetőségére is. Rendkívül súlyos szájszárazságot okozhat a fej-nyaki daganatok kezelése során alkalmazott sugárterápia: függően a besugárzás helyétől és dózisától már egyetlen hét alatt a tizedére eshet vissza a nyálmirigyek nyálelválasztása, illetve a mirigyek károsodása miatti tünetek még évekig, évtizedek észlelhetőek maradhatnak. Végezetül fontos megemlíteni a xerosztómia lehetséges okaként az autoimmun betegségeket, azaz azokat a kórképeket, amelyek alapja az immunrendszer téves, a szervezet saját sejtjei ellen irányuló reakciója.
Tipikusan szájszárazságot, valamint szemszárazságot kiváltó autoimmun megbetegedés a Sjögren-szindróma , amely esetén az immunrendszer éppen a nyál- és könnymirigyekkel szemben termel ellenanyagokat, károsítva, pusztítva azokat. Ritka betegség, különböző felmérések 0,1 és 1 százaléka körülire becsülik a népességen belüli előfordulását, továbbá ismert, hogy nőknél mintegy kilencszer gyakrabban alakul ki, mint férfiaknál. A betegek folyamatos száj- és szemégéssel, fokozott fogszuvasodási és fogágybetegség-hajlammal küzdenek, illetve tipikus tünet a fültőmirigy-gyulladás. Ugyancsak kiválthat szájszárazságot a szisztémás lupus erythematosus (SLE), mindazonáltal a szájon túl itt számos egyéb szerv is érintett lehet, ennél fogva a lehetséges panaszok köre is szélesebb.
Hogyan kezelhető a szájszárazság?
A panasz enyhítésének legfontosabb lépése a háttérbetegségek kezelése, valamint - gyógyszermellékhatás esetén - a xerogén gyógyszerek leváltása más készítményre, amennyiben ez megoldható. Dr. Márton Krisztina kiemelte a megfelelő szájhigiénia fenntartásának fontosságát is, hozzátéve, hogy csökkent nyáltermelődés esetén elérhetőek műnyálkészítmények, nedvesítőszerek gél és öblítő formájában, esetenként akár olyan enzimtartalommal, amely révén a nyál védőfunkcióját is helyettesíteni tudják. Gyógyszeres úton fokozható a szervezet nyálelválasztása a vegetatív idegrendszerre ható készítményekkel, bár ez esetben előfordulhatnak mellékhatások. Mindazonáltal akadnak egyéb praktikák is a nyáltermelés serkentésére, kezdve a cukormentes cukorkák szopogatástól vagy rágógumizástól a bőséges folyadékfogyasztáson át a hálószoba éjszakai párásításáig. Javasolt kerülni a sós, fűszeres ételeket és italokat, továbbá az alkohol- vagy peroxidtartalmú szájvizeket.
