Egy névtelen, hepehupás földút végén, a somogyi lankák között találta meg a 24.hu újságírója Takács Pétert. A húszas évei közepén járó fiatalember egy méhészdinasztia negyedik generációját képviseli, a családi vállalkozás alapjait ugyanis Péter anyai dédnagyapja, Fulmer György fektette le 1929-ben. A Takács-Fulmer méhészetből a harmadik generáció, vagyis Péter apja, Takács Ferenc épített erős, a világ túlfelén is magyar mézet értékesítő céget. A biztos háttér pedig lehetővé tette a család számára, hogy az üzleti szempontokat kissé zárójelbe téve, pusztán szenvedélyből is méhészkedjenek.
A méhészek Szent Grálja
A Fulmer méhészet webshopjában található különleges mézfajta, az Armikaal 600 grammja 500 euróba kerül, vagyis közel 200 ezer forint. Péter azt mondja, az Armikaal így is olcsó, a család akkor is bukna rajta, ha ennél jóval többet kérnének érte, de nem is azért készítették, hogy profitot termeljen. Mint azt a honlapjukon is írják: soha ennyire közel nem álltak még a méhészek Szent Gráljához, vagyis a tökéletes mézhez.
Készítői szerint az Armikaal kétezer méteres magasságban, Kirgizisztán hegyei között, a civilizációtól, a megművelt mezőgazdasági területektől távol készül. Takácsék 2022 őszén, a méz keresésekor egy olyan helyen vertek tábort, ahová nem vezetnek utak és az ember órákig mehet úgy, hogy egy másik emberi lénnyel – többnyire nomád pásztorokkal – találkozzon.
Takács Péter kamaszként kezdett el méhészkedni. Gépészmérnökként diplomázott, de az édesapjuk állhatatosságának köszönhetően meggyőzte őt és a bátyját először arról, hogy 14-15 évesen jobb, ha valami értelmeset csinálnak ahelyett, hogy a haverokkal kocsmáznak. Majd pedig arról is, hogy ha már beletanultak a szakmába, jobb, ha a családi céget viszik tovább és nem keresgélnek új utakat.
Az ősök nyomában
Egy gyakorlott méhész háromszáz-négyszáz méhcsaládot tud egyszerre az ellenőrzése alatt tartani, de ehhez az alapfelszerelésnél már jóval komolyabb infrastruktúrára van szüksége. Egy méhcsalád egy jó évben nagyjából negyven kiló mézet termel, egy rosszabban tíz és húsz kiló között produkál. A méhészet nem sokat modernizálódott az idők során. A mai méhészek majdnem épp olyan hálós védőruhát, füstölőt és kaptárokat használnak, mint az őseik.
Takács Péter azonban Somogyban már újabb, könnyebben kezelhető, amerikai típusú kaptárrendszert használ. Évtizedes tapasztalattal a háta mögött azt mondja, annyival megkönnyíti a munkát, hogy nem is érti, miért ragaszkodnak sokan a régi, nehézkes rendszerhez. A család történetéről további részletek a 24.hu cikkében olvashatsz.
