Reggelizz úgy, mint egy király, ebédelj, mint egy polgár, és vacsorázz, mint egy szegény ember – tartja a régi mondás. Ahogy az a Cell Metabolism című folyóiratban megjelent friss tanulmányból kiderül, a fejedelmi reggeli és a könnyű vacsora elfogyasztása azonban önmagában nem vezet több kalória elégetéséhez, mintha reggel csipegetnénk és estére ütemeznénk be a tápláló étkezést. Ám azok, akik az előbbi rutint követik, jó eséllyel kevésbé érzik magukat éhesnek napközben, mint azok, akik sovány reggelivel indítják a napot – írja az NBC News.
Mire jutottak a kutatók?
A tanulmány eredményei egy kontrollált kísérleten alapulnak, amelyet 30 elhízott vagy túlsúlyos brit felnőtt bevonásával végeztek. A résztvevőket két csoportra osztották: négy héten át kétféle étrend egyikét követték. Az egyik csoport tagjai a napi összkalória 45 százalékát reggelivel, 35 százalékát ebéddel, 20 százalékát pedig vacsorával vitték be a szervezetükbe. A másik csoport tagjai a napi összkalória 20 százalékát a reggelivel, 35 százalékát az ebéddel, 45 százalékát pedig a vacsorával fogyasztották el. Ezután a csoportok “étrendet cseréltek”, majd újabb négy héten át ezt követték.
Az eredmények érdekesek, de a kutatók számos tényezőt figyelmen kívül hagytak
Mindkét csoport tagjai valamivel több mint 1700 kalóriát fogyasztottak naponta. A kiadós reggelik egyebek mellett gabonapelyhet, pirítóst, tojást, kolbászt, turmixot és joghurtot tartalmaztak, a tartalmas vacsorák során pedig olyan ételek kerültek az asztalra, mint a marhahús, a bolognai tészta vagy a sertésszelet burgonyával és borsóval.
A kutatók egyetlen tényezőre fókuszáltak: hogy a napi legtartalmasabb étkezés időzítése hogyan befolyásolja az anyagcserefolyamatokat és a fogyást. A kísérleti idő lejárta után összesítették, hogy a két csoport tagjai hány kilót veszítettek. Az eredmény nagyjából ugyanannyi lett: körülbelül 7 kiló.
Mindez azt mutatja, hogy az étkezések időzítésének önmagában "nincs mágikus zsírégető hatása" – mondta Courtney Peterson, a birminghami Alabama Egyetem táplálkozástudományi docense, aki nem vett részt a kutatásban. Mivel azonban a vizsgálatba bevont emberek arról számoltak be, hogy amikor a kalória nagy részét a reggelivel fogyasztották el, kevésbé érezték magukat éhesnek napközben, lehetséges, hogy ez az ütemezés – az étvágy csökkentésével – hosszú távon segíthet a fogyásban – tette hozzá Peterson.
Ezt a nézetet osztja Alexandra Johnstone, a tanulmány vezető szerzője, a skóciai Aberdeen Egyetem kutatója is. Véleménye szerint a bőséges reggeli segíthet az étvágy szabályozásában, és abban is, hogy az emberek tartsák magukat a kalóriaszámláló étrendhez.
A fogyástól eltekintve azonban egyéb nyomós érvek is szólhatnak a kiadós reggeli mellett. Mivel az inzulinérzékenység reggel rosszabb, a korai étkezés segíthet a vércukorszint szabályozásában, míg a késő esti falatozás megemelheti a vércukorszintet. Mindemellett a reggel csak csipegető emberek délután és este éhesebbnek érzik magukat, mint kiadósan reggeliző társaik, így összességében több kalóriát vihetnek be a szervezetükbe – tette hozzá Peterson. De a személyes étkezési preferenciákat sem szabad figyelmen kívül hagyni: akadnak, akik akkor érzik jól magukat, ha teli gyomorral indíthatják a napot, mások éppen ellenkezőleg: csak annyit esznek, hogy ne legyenek éhesek reggel, és inkább este szeretnek kiadósan enni. Egy dologra azonban érdemes figyelni: tartalmas és laktató vacsora után mindig hagyjuk időt emésztőrendszerünknek arra, hogy a táplálékot feldolgozza, és ne rögtön evés után dőljünk be az ágyba.
