Az időszakos böjtölésnek többféle formája is elterjedt, de a legtöbben a 12 vagy 16 órás koplalásból és 12 vagy 8 órás étkezési ablakból álló változatot ismerik. Sokan nemcsak az álomalak elérése érdekében választják, hanem hormonális egyensúlyt, a mikrobiom helyreállítását vagy betegségek kezelését és megelőzését remélik tőle, pedig egyelőre kevés tudományos eredmény támasztja alá az előnyeit – írja a Qubit.
Több a hátránya, mint az előnye
Mivel hátrányai egyre nyilvánvalóbbak, a Magyar Dietetikusok Országos szövetsége (MDOSZ) is kiadta hivatalos állásfoglalását az időszakos böjtölésről. Ebben a dietetikusok kiállnak amellett, hogy az időszakos böjtölés előnyei egyelőre nem bizonyítottak, kockázatai viszont valósak. Ezért nem ajánlják sem daganatos betegeknek, sem krónikus betegséggel élőknek, de még kimondottan fogyókúrázóknak sem. Leginkább azért, mert a legtöbb esetben az egyszerű kalóriacsökkentés legalább ugyanannyira hatékony eszköz, mint a böjtölés.
A kardiovaszkuláris egészséget tekintve az időszakos böjtölés valódi előnye, hogy csökkentheti a vérnyomást és jó hatással lehet a már kialakult inzulinrezisztenciára. Hosszú távú következtetést viszont az eddig rendelkezésre álló kutatási eredményekből nem érdemes levonni a magyar dietetikusok szerint. Ezzel az étrenddel a böjt alatt a metabolizmus a glükóz feldolgozásáról a ketonok fogyasztására áll át, vagyis a ketogén diétához hasonló eredményeket ígér a megközelítés. Ez ugyan egyes szakemberek szerint hozzájárul a stressz mérsékléséhez, azonban a böjt alatt szédülés, koncentrációzavarok, akár migrénes fejfájás és fáradtság is jelentkezhet.
Fontos kiemelni, hogy egy 2024 márciusában közölt tanulmány szerint az időszakos böjtölés akár 91 százalékkal növelheti a kardiovaszkuláris betegségek következtében kialakuló halálozás kockázatát. Ez a szám főleg azért aggasztó, mert sokan épp az ilyen megbetegedések megelőzése miatt döntenek a böjtölés mellett. Az időszakos böjt tehát nem csodaszer, de a fogyásban rövid ideig (8-12 hét) az MDOSZ állásfoglalása szerint is segíthet. A hosszú távú egészségmegőrzés szempontjából azonban a mediterrán étrend bizonyítottan hatékonyabb.
