Világszerte emberek milliárdjai böjtölnek rendszeresen fogyókúra miatt vagy vallási okokból, de mindeddig kevéssé voltak ismertek a hosszan tartó kalóriamegvonás következményei. Brit kutatók most azokat a rendszerszintű változásokat elemezték, amelyek több szervben is kimutathatók egy hosszabb koplalós időszak alatt – számolt be az IFL Science a Queen Mary University of London kutatásáról.
Csak a víz fért bele
A tanulmány szerzői 12 egészséges önkéntest toboroztak, akik hétnapos böjtben vettek részt. Vizet ihattak, de ételt nem fogyaszthattak. A résztvevőket a hét nap alatt szoros megfigyelés alatt tartották és számos vérképelemzést végeztek rajtuk. Az eredmények alapján a kutatók közölték: az önkéntesek szervezete már a böjt első napjaiban átállt az energiaforrásra, és a glükóz helyett a tárolt zsírt kezdte égetni. Ennek eredményeképpen a résztvevők átlagosan 5,7 kilót fogytak a hét folyamán, és ezt a súlyt azután is megtartották, hogy újra elkezdtek enni.
Meglepő módon az első napokban nem tapasztaltak jelentős változásokat a vér fehérjeszintjében, a negyedik napon azonban számos – az egészségre óriási hatással bíró – vegyület szintje kezdett erősen ingadozni. A tanulmány szerzői megállapításaikat olyan genetikai vizsgálatokkal vetették össze, amelyek ezeket a fehérjéket különböző betegségekkel hozták összefüggésbe, így a böjt során megváltozott 212 plazmavegyület egészségügyi következményeit képesek voltak megbecsülni.
Pro és kontra
Azt találták például, hogy ha valaki három napnál tovább nem eszik, az a SWAP70 protein plazmaszintjének csökkenéséhez vezetett. Mivel ennek a markernek az alacsonyabb szintjét a reumatoid artritisz csökkent kockázatával hozták összefüggésbe, a kutatók úgy vélik, hogy eredményük magyarázatot adhat az RA-s betegek fájdalomcsillapítására a hosszan tartó böjtölés során.
Szintén vizsgálták a HYOU1 nevű fehérjét, amely összefüggésbe hozható a koszorúér-betegséggel. A böjt során ennek a vegyületnek a szintje is csökkent, ami arra utal, hogy az étkezés nélküli tartós időszakok jótékony hatással lehetnek a szív egészségére is.
Ugyanakkor a kutatók számos negatív egészségügyi hatást is azonosítottak a böjtöléssel kapcsolatban. Megfigyelték például a XI-es véralvadási faktor növekedését, ami potenciálisan növeli a trombózis kockázatát. A kutatók tehát végső soron arra jutottak, hogy bár a böjt bizonyos állapotok kezelésében előnyös lehet, nem kínál lehetőséget a betegségek gyógyítására.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: