„Rettegek a babámtól, és nem látom a kiutat” – a szülés utáni depresszió nem hiszti

A szülést követő hetekben a változó hangulat, a túlérzékenység természetes, az anyák háromnegyede megtapasztalja. Tíz anyából egy-kettőnek azonban később sem lesz könnyebb: depresszióba süllyedhet, ami segítség nélkül krónikussá válhat, vagy ritka esetben akár pszichózis léphet fel téveszmékkel, hallucinációkkal. Ezt már minden esetben csak szakszerű segítséggel lehet orvosolni. A „szedd már össze magad! Most kéne igazán boldognak lenned, hiszen erre vártál!” típusú lózungok csak rontanak a helyzeten.

Többé nem tabu – tematikus hónap a HáziPatikán
Életünkben számos terület van, amiről nem, vagy nehezen beszélünk – különösen érzékenyek lehetnek egyes egészségügyi témák, legyen szó akár fizikális, akár lelki kihívásokról. Hiszünk benne azonban, hogy a megoldások a nyíltsággal kezdődnek: szembe kell néznünk a gondjainkkal, körülményekkel, tényekkel, ahhoz, hogy változtatni tudjunk rajtuk. És bizony az sem árt, ha ehhez megkapjuk a szűkebb és tágabb környezetünk támogatását is, már csak ezért sem szabad hallgatni. A HáziPatika elkötelezett amellett, hogy merjünk beszélni akár kellemetlen, intim dolgokról is, hiszen az életünk részei. Áprilisban ezért egy egész hónapot szentelünk „rázós” témáknak bízva abban, hogy egyre kevésbé lesznek azok, a róluk való ízléses, de szókimondó beszéd pedig természetessé válik.

Előfordul, hogy egy újszülött mellett az anya nem érzi jól magát a bőrében, szorong, fél az új helyzettől, alkalmatlannak tartja magát. Ilyenkor sok múlik a környezeten. A legrosszabb, amit tehetünk, ha bagatellizáljuk a helyzetet és rásütjük az illetőre, hogy alkalmatlan, lusta vagy szívtelen. Sok előítélet él ugyanis a szülés utáni depresszióval kapcsolatban, egyesek nem is tartják betegségnek, afféle "hisztiként" kezelik. Ráadásul gyakran a családtagok sem veszik észre a problémát, pedig a fel nem ismert betegség súlyosbodhat, akár krónikussá válhat károsítva az anya kapcsolatát gyermekével és környezetével. Szörnyű, de az is előfordul, hogy az édesanya egyedül vagy gyermekével együtt követ el öngyilkosságot, ami a szülés utáni pszichózis egyik fenyegető veszélye.

szülés utáni depresszió, kismama, kisbaba, fáradtság, kimerültség, kimerült
Az elején a kialvatlanság, a napirend teljes felborulása is okozhat kimerültséget. Fotó: Getty Images

„Annyira vártuk ezt a babát, mégsem vagyok boldog”

„A terhesség alatt minden rendben zajlott, semmilyen probléma nem merült fel, boldogan éltem meg azt az időszakot. A szülés azonban nem úgy zajlott, ahogy azt elképzeltem. Teljesen kikerült a kezemből az irányítás, és inkább csak amolyan elszenvedője voltam az egész folyamatnak– meséli Anna, akinek bár kisfia egészségesen született, a gyermekágyas osztályon töltött napok nem voltak zökkenőmentesek. „Besárgult, nem tudta tartani a hőjét, melegítő párnára került. Végül öt napot voltunk bent, de ezalatt alig tudtam aludni, teljesen kimerültem. Érzékenyebb is voltam, aggódtam, nem kaptam segítő választ a kérdéseimre, a csecsemősnővérek nem voltak segítőkészek és a szoptatás sem sikerült. Azt reméltem, ha hazamegyünk, jobb lesz” – idézte fel a kezdeti nehézségeket. Annának otthon eleinte csak az tűnt fel, hogy nem volt étvágya. Kérdezte a védőnőt, aki annyit mondott: ez normális. Aztán fokozatosan lett egyre rosszabb minden: „A kisfiam nagyon sírós volt, és nem tudtam, mi a baja. Szörnyen rossz anyának tartottam magam, aki meg sem érdemli ezt a kisbabát. Az ellátása és igényeinek kielégítése állt mindenek felett, ezt maximálisan teljesítettem is. Közben viszont nem voltam sem boldog, sem kipihent, nem éreztem kötődést vele, nem tudtam a nevén szólítani, magamat pedig anyának hívni. Első baba volt, és egyedül voltam naphosszat a gondolataimmal, míg a férjem esténként haza nem ért." 

A legjobban akartam ellátni a kisfiam, túlságosan mereven ragaszkodtam a vasalt rugdalózóhoz és a napirendhez, egyszerűen nem tudtam ellazulni és élvezni az újszülöttel töltött időt. Rengeteget sírtam, és nem értettem, hogy ha annyira vártuk ezt a babát, hogyhogy nem vagyok boldog. 

Anna mindeközben folyamatosan fogyott. Mivel nem evett, a teje sem volt tápláló, így a gyermek nem hízott megfelelően, ez pedig megint csak egy stresszhelyzetet eredményezett. „Mindenen aggódtam, a férjem pedig mindennap arra jött haza, hogy együtt sírunk a gyerekkel, ráadásul addigra már gyakorlatilag nem ettem semmit, egyszerűen nem jutott eszembe. Végül ő szembesített vele, hogy ez így nem mehet tovább. Elkezdtem figyelni magam, erővel ettem. Sokat segített, hogy közben a fiam három-négy hónapos lett, rengeteget mosolygott, volt visszacsatolás, és kezdtem én is anyaként kötődni hozzá. Így aztán végül sikeresen átlendültünk a kezdeti nehézségen” – zárta le történetét a fiatal nő, akinek azóta született még két gyereke, a velük töltött első időszakokat pedig már sokkal lazábban és rutinosabban, boldogan élte meg.

A szülés utáni depresszió a nőknél közvetlenül a szülés után vagy néhány héttel azt követően jelentkezik. Nem összekeverendő a baby blues-zal, azaz a gyermekágyi szomorúsággal, amely a nők 50-80 százalékánál kialakul, viszont pár napnál nem tart tovább. A nőgyógyászoknak feltűnhet, hogy a kismama már a kórházban sem fordul könnyen a gyerek felé, nem akarja etetni, vagy sír, szorong és fél, alvászavarral küzd, sokszor maga sem akar enni. Ilyenkor az érintett fél az új helyzettől, attól tart, hogy nem tud megfelelni, gyakran magas elvárásokat támaszt magával szemben, és gyötrő szégyen- és tehetetlenségérzést él át. A probléma akár egy évig is elhúzódhat, de az ebből adódó kötődési sérülés jóval tovább kihathat.

szülés utáni depresszió, kismama, kisbaba, fáradtság, kimerültség, kimerült
„Nem akarom a babámat, nem szeretem, kérem vissza a régi életem!” Fotó: Getty Images

„Kérem vissza a régi életem!”

„Öngyilkossági gondolataim voltak, amikor több éjszakai virrasztás után próbáltam délután a babával aludni, de nem ment. Azóta tűrök. Sokszor hiányzik a szabadság, a társaság, a kollégák, a baba nélküli, régi életem – írja egy friss anyuka az egyik netes fórumon. Egy másik hozzászólót a férje is elhagyta egyéves gyerekével együtt, csak mert nem bírta tovább elviselni a nő depresszióját. „Muszáj kitartanom, túl kell élnem minden napot, közben pedig a másik énem folyton tiltakozik és arra biztat, hogy csináljuk vissza” – írja egy szintén érintett. Más a kilátástalan helyzetét fogalmazta meg: „Sosem voltam ennyire magányos. Már sírni is felesleges, úgyse hallja senki.” Van, aki egyenesen a „poklok poklának” nevezi életének ezt az időszakát:

„Nem akarom a babámat, nem szeretem, kérem vissza a régi életem!”  

Hallucinációk, rémálmok, kényszergondolatok, téveszmék gyötörtek, féltem mindentől. Úgy éreztem magam, mintha nem is én lennék. A pszichiátrián azt mondták: szülés utáni pszichózis. Nem akartam ott maradni, féltem a gyógyszerektől. Egy másik pszichiátrián azt mondták, megőrültem. Félelmetes volt, egy idő után már beszélni se tudtam, és nem értettem a körülöttem lévőket sem, egy totál szeparált világba csöppentem – számolt be a szülést követő hónapjairól egy nő, akit végül egy harmadik pszichiátriai osztályon kapott gyógyszeres kezelés hozott helyre, de továbbra is terápiára jár.

A várandósság alatti lelkiállapot részben előrejelzi a szülés utáni depresszió megjelenését, de nem minden esetben. Fontos lenne még a terhesség alatt felkészülni az új helyzet kihívásaira. Például, hogy hogyan és hol alakítsunk ki társas kapcsolatokat, hogyan kaphatunk támaszt, milyen viselkedési és mentális technikákat használhatunk a stressz, a magányosság, a frusztráció leküzdésére. A szülés utáni érzékeny hetekben egy nőnek hasonló dolgokra van szüksége, mint a gyermeknek, akit világra hozott. Csak úgy tud jól adni, ha maga is kap. Ételt, törődést, vigaszt, figyelmet, biztonságot.

Bűntudat, szégyen, szorongás

„Az érintettet kialvatlanság gyötri, búskomor, legszívesebben otthagyna mindent és kifutna a világból. Ilyenkor a szülés utáni – egyébként teljesen természetes – hangulatzavar tünetei hosszabb távon fennmaradnak, felerősödnek”mondta el honlapunknak Dr. Bodor Zsuzsa, a Panoráma Poliklinika pszichiátere. A perinatális szaktanácsadóként (szülés körüli időszakkal kapcsolatos pszichésen megterhelő helyzetek specialistája) is praktizáló szakember hangsúlyozta: igen gyakori, hogy az anyának a gyermekkel kapcsolatban sincsenek jó érzései, csak rosszak, vagy éppen nem érez semmit. Ráadásul egészen máshogy éli meg az anyaságot, mint ahogy azt előre eltervezte, emiatt pedig magát hibáztatja, bűntudat, szégyen, szorongás vagy mély lehangoltság, kilátástalanságérzés kínozza. 

Az elején a kialvatlanság, a napirend teljes felborulása is okozhat kimerültséget, ez pedig erősítheti az alkalmatlanság érzését és a depressziót, ami odáig fajulhat, hogy az anya ki akar menekülni a helyzetből. A szülés utáni pszichózisnál – amely hirtelen kezdettel, akár depressziós előzmény nélkül alakul ki és mindössze minden ezredik édesanyát érint – hallucinációk, téveszmék lépnek fel, elvész a realitáskontroll.

Depresszió bárkit érinthet, nem kizáró ok a kiegyensúlyozott, támogató családi háttér sem. Biológiai, pszichés és szociális faktorok is hozzájárulhatnak – sorolja a szakember. Biológiai ok lehet egy korábbi pszichiátriai betegség, például bipoláris depresszió vagy szorongásos zavarok. Pszichés faktornak tekinthető például egy nem tervezett terhesség, egy beteg gyermek születése, vagy ha a partner nem elég támogató, nincs jelen, sőt akár az is, ha nem olyan nemű gyermek érkezik, mint amilyenre annyira vágytak, és ez az anya számára valamiért kulcskérdés. Kiválthatja az is, ha a szülés nem úgy zajlott, ahogy az anya eltervezte, vagy úgy érezte, hogy közben teljesen elveszítette az irányítást, nem volt beleszólása a folyamatba, nem magyarázták el neki, mi történik és miért, így ő csak elszenvedője a folyamatnak. Sőt van olyan, aki kifejezetten traumaként éli meg a szülést, ez is minden előzmény nélkül képes kiváltani a depressziót. Szociális tényező lehet, ha túl fiatal vagy egyedülálló az édesanya, illetve ha szegénységben él, tehát ha nehéz vállalni a gyermeket és a vele járó kötelezettségeket. 

szülés utáni depresszió, Bodor Zsuzsa
Dr. Bodor Zsuzsa pszichiáter, pszichoterapeuta, perinatális szaktanácsadó. Fotó: Panoráma Klinika

Egy gyerek születése szeizmikus változást hoz

Hiába van tehát valaki mögött támogató családi háttér, ha a gyermek születése – érthető módon – gyökerestül felforgatja az életét. „Azért valljuk be: egy gyerek születése óriási erejű, szeizmikus változás az ember életében, amikor szinte kifordul a sarkaiból a megszokott világunk, ezt pedig senki nem képes csak pozitív módon megélni. Ezt az időszakot normatív krízisként is szoktuk emlegetni” – magyarázza a pszichiáter, aki szerint az állandó alkalmazkodást és alárendelődést a belső feszültségek levezetésére is szolgáló emberi kapcsolatok nélkül megélni sokszor nagyon nehéz. Ilyenkor az újdonsült anyuka egyedül marad a feszültségekkel, a korábbi élményteli élete után ingerszegény hétköznapokat él meg, ez pedig akár párkapcsolati krízishez is vezethet. Ha azonban a családbővüléshez sikerül rugalmasan alkalmazkodunk, adaptálódnunk, egy új egyensúlyi állapot jöhet létre. Ekkor rengeteg új készségre tehetünk szert és új megküzdési stratégiáink alakulhatnak ki. Ehhez azonban ebben az időszakban sok támogató kapcsolatra van szükség. 

Az árulkodó jelek skálája elég széles a szakember szerint: az első hetekben a teljes lehangoltságtól az eufóriáig minden érzés és ezek váltakozása is belefér. A gyermekágyas időszak végére azonban jó esetben kialakul a kötődés, megbizonyosodik az anya arról, hogy képes életben tartani a gyermekét, akivel egy új, közös ritmust hoznak létre. Ennek köszönhetően megvalósul egy egyensúly, amibe persze rengeteg bizonytalanságérzés is belefér. Ha azonban a szülést követő hat-nyolc héten túl sem javul a helyzet, hanem inkább romlik, vagy az anya inkompetensnek érzi magát, el akar menekülni, esetleg öngyilkossági gondolatok merülnek fel, mindenképp segítséget kell kérni egy pszichológustól, pszichiátertől vagy perinatális szaktanácsadótól. Ilyenkor az anya egyéni támogatást kap, ha szükséges, gyógyszeres kiegészítéssel. Bodor Zsuzsa emellett csoportos foglalkozásokat is tart az érintetteknek. 

„Amióta szültem, egyre rosszabb a kedvem és a reménytelenségem egyre csak nő. Félek a babámtól, nem tudok örülni neki. Szegény nem tehet semmiről, igényli, hogy foglalkozzak vele, de én egyre jobban rettegek tőle. Iszonyú anya vagyok, nem is vagyok anyának való. Nincs kedvem semmihez, kezdem magam elhanyagolni, kilátástalannak látom a világot, állandóan sírhatnékom van, nem dob fel semmi. Jól gondolom, hogy szülés utáni depresszióm van?” – tette fel a kérdést egy fiatal anya a neten.

Van kiút

A család – a szakember szerint – rengeteget tud segíteni, ha átvesz bizonyos feladatokat a friss anyukától. Ha ugyanis teljes egészében a babára tud koncentrálni, könnyebb a kapcsolódás, a szoptatás, a baba és az anya saját igényeinek felmérése. Fontos, hogy az anya képes legyen elsődleges feladatként megélni ezt az összehangolódást, mert neki is, a babának is erre van szüksége. Ezt támogató régi hagyomány volt a komatál, amikor a közösség „táplálta” az anyát, hogy a főzés feladatától mentesülve gondozni tudja a gyermeket. Mivel a generációk már jóval ritkábban élnek együtt, női segítőt, gyermekágyas dúlát, vagy alapítványok önkéntes segítőit is felkérhetünk, akik azzal segítenek átvészelni az első időszakot, amire az adott családban a legnagyobb szükség van. Ha kell, bevásárolnak, főznek vagy vigyáznak a nagyobb gyerekekre.

Sok érintettnek a stresszhatás miatt akár a tejtermelése is csökkenhet, a szoptatás pedig bizonyítottan segíti a mentális stabilitás elérését, a felszabaduló oxitocin hormon révén erősíti az anya-gyermek kötődést és javítja a hangulatot. 

Jó hír, hogy a szülés utáni depresszió spontán is oldódhat: sokan szakmai segítség nélkül kilábalnak ebből az állapotból. Tíz depressziós nőből egy-kettő azonban nem ilyen szerencsés, náluk krónikus depresszióvá súlyosbodhat a helyzet. A spontán gyógyulásra azonban a kellemetlen tünetek mellett azért sem célszerű sokáig várni, mert a depresszív állapot károsíthatja az anya és a gyermek közötti kötődést, sőt gyakran az anya többi kapcsolatát is – húzza alá a pszichiáter. 

A témával foglalkozó fórumok a megoldásra is kínálnak opciókat. „Az első lépés nálam az volt, hogy kimondtam, szembenéztem a bajaimmal! Valaki azt kérdezte egyszer tőlem: hogy akar másokat szeretni, aki magát sem szereti? Akkor ez nagyon megfogott. Hosszú folyamat volt, míg helyrejöttem” – írja egy érintett. Más is megosztotta, végül mi billentette ki a helyzetből: „nekem sokat számított az is, hogy anyukám ott ült mellettem, nem voltam teljesen egyedül a gyerekkel. De ha nincs ilyen szerencséd, kérj segítséget, beszélj a problémádról és pihenj, amennyit csak tudsz!

Az EMMA VONALON dolgozó önkéntes segítők empátiával teli támogatást nyújtanak. A vonalon megoszthatod érzéseidet, gondjaidat egy biztonságos és bizalmas környezetben. Találhatsz hasznos információt vagy útmutatást a jelenlegi élethelyzeted kezelésére. Ha tehát segítségre van szükséged, vagy csak beszélnél valakivel, hívd az ingyenesen hívható zöld számot: 06 80 414 565. A vonal elérhető minden hétköznap délelőtt 10-12 óra és este 21-23 óra között, levelet pedig bármikor írhatsz az emmavonal@emmaegyesulet.hu címre.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +27 °C
Minimum: +12 °C

Napos idő várható gomolyfelhőkkel, majd estefelé a nyugati tájakon megnövekszik a felhőzet. Nagyrészt száraz idő valószínű, de késő délután az északnyugati határ közelében kialakulhat zápor, zivatar. A Dunántúlon megélénkül, a Nyugat-Dunántúlon megerősödik a déli szél, de zivatarok körül viharos széllökések is lehetnek. A hőmérséklet délután 25 és 30, késő este általában 17 és 24 fok között alakul. Ma még melegfronti, holnap már hidegfronti hatás várható.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra