Napi egészség

Mivel a felfázás gyakori probléma, így rengeteg információ kering róla, és könnyű elveszni a sok jó tanács között. De vajon honnan tudhatjuk, mikor elég a gyógyszertárban segítséget kérni és mikor van szükség orvosi vizsgálatra? Ebben segítünk.

Néha előfordul, hogy nem tudunk azonnal kimenni a mosdóba. Rendszeresen és szándékosan halogatni azonban nem érdemes, a vizelet hosszas tartogatása ugyanis sokat árthat az egészségünknek.

Ha szóba kerül a felfázás, a legtöbben ugyanazokat a tanácsokat sorolják: igyunk minél több folyadékot, öltözzünk az évszaknak megfelelően és figyeljünk a megfelelő intimhigiéniára.

Köztudott tény, hogy kánikula idején többet kell innunk, azt viszont már kevesebben tudják, hogy nem kizárólag a kiszáradást előzhetjük így meg. A bőséges vízfogyasztással olyan kellemetlen betegségek is elkerülhetők, amilyen például a hólyaghurut.

A magas LDL-koleszterinszint sokáig észrevétlen maradhat, miközben növelheti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.

Sokan rutinszerűen szedik a D-vitamint, pedig az sem mindegy, mikor veszik be. Kutatások szerint egy egyszerű szokás jelentősen javíthatja a vitamin felszívódását és hatékonyságát.

A vas az egyik legfontosabb ásványi anyag a szervezet számára, több folyamathoz is nélkülözhetetlen. A vasszükséglet azonban korántsem állandó: számos tényező jelentősen befolyásolja, hogy kinek mennyi vasra van szüksége. Ráadásul nemcsak a mennyiség számít: legalább ennyire fontos a vas formája és az, hogy a szervezet abból mennyit tud ténylegesen felszívni és hasznosítani.

Súlyos műhiba történt egy amerikai kórházban: négy beteg nem megfelelő injekciót kapott, egyikük azóta sem érzi és mozgatja a lábait.

A vashiány hátterében nemcsak betegségek, hanem a mindennapi étkezési szokások is állhatnak. Mutatjuk, mire érdemes odafigyelni.

A vashiány rendezése hónapokig is eltarthat. Megmutatjuk, mire érdemes figyelni, hogy a vaspótlás valóban eredményes legyen.

A vashiány a világ egyik leggyakoribb tápanyaghiánya, mégis számos tévhit övezi. Mutatjuk, milyen betegségek következménye vagy jelzője lehet, és hogyan hat egyes egészségi problémákra a vaspótlás.

Már napi néhány perc plusz alvás is óriási hatással lehet a szervezetünkre – állítja egy friss ausztrál kutatás.

A fiú súlyos bélrendszeri rendellenességgel született, édesapja lett az élő szervdonor.

Spermadonorbotrány Belgiumban: csak később derült ki, hogy genetikai rendellenességet hordozott az a férfi, akitől 53 gyermek fogant.

A magas koleszterinszint növelheti a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát, érdemes tehát odafigyelni az értékekre.

A magnézium és a kálium nemcsak létfontosságú ásványi anyagok, hanem a vérnyomás szabályozásában is fontos szerepet játszhatnak.

Az idei tanévben is térítésmentesen igényelhető a humán papillomavírus (HPV) elleni védőoltás, amelyet iskolai keretek között kapnak meg a tanulók.

Egy friss hazai kutatás szerint a gyermeket vállaló nők még évekkel a szülés után is sokkal kevesebb keresnek, mint a gyermektelenek.

Egyes hétköznapi szokások csupán apró hibáknak tűnnek, de valójában óriási pusztítást okozhatnak a szív és az érrendszer egészségét illetően.

Aranyérbetegség és/vagy krónikus székrekedés esetén különösen fontos a rostban gazdag étrend követése. Mutatjuk, melyik 7 élelmiszert érdemes a lehető leggyakrabban fogyasztani.

Nem mindegy, merre lóg a vécépapír guriga vége: higiéniai és praktikus szempontok miatt az egyik iránynak több előnye is van.

A sóbevitel mérséklése valóban segíthet hipertónia esetén, de a tudományos eredmények ennél árnyaltabb képet mutatnak.