A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a hőhullámok idején több országban a nőknél magasabb a hőséggel összefüggő halálozás aránya, különösen az idősebb korosztályokban. A kutatások szerint a nők és a férfiak között vannak olyan élettani különbségek, amelyek befolyásolhatják a hőtűrést. A nőknél általában kisebb a testméret, magasabb a testzsírszázalék, a progeszteronhormon miatt magasabb a maghőmérsékletük, és kevesebbet izzadnak. Utóbbit viszont úgy „kompenzálja” a szervezet, hogy a bőrfelszínhez közeli erek hatékonyabban tudnak tágulni szükség esetén, ezáltal javítva a hőleadást. Kutatások szerint a fizikai állóképesség, az életkor, a testalkat és az életmódbeli szokások nagyobb befolyással vannak arra, ki hogyan tűri a kánikulát – de bizonyos állapotok miatt valóban érzékenyebb lehet a nők helyzete.
Az idősebb nők különösen veszélyeztetettek
Az egyik fontos tényező az életkor. Egy 2024-ben publikált kutatás szerint a középkorú és idősebb nők szervezete alacsonyabb hőmérséklet- és páratartalom-kombinációnál érheti el azt a határt, ahol a test már nem tudja megfelelően leadni a hőt. A vizsgálat arra is rámutatott, hogy a 40 és 64 év közötti nők hőérzékenysége sok tekintetben hasonló lehet a 65 év feletti férfiakéhoz.
Mindez elsősorban a menopauzával hozható összefüggésbe. Az ösztrogénszint csökkenése nem csak a hőhullámok kialakulásában játszik szerepet, hanem a szervezet hőszabályozását és a szív- és érrendszer működését is befolyásolhatja. A nagy meleg ezenkívül ronthatja például a cukorbetegség, az asztma tüneteit, ezáltal növelheti a súlyos szövődmények és akár a halálozás kockázatát is. Bizonyos állapotok, köztük a demencia vagy a szorongásos zavarok (vagy a rájuk szedett gyógyszerek) megnehezíthetik a hőártalmak korai jeleinek felismerését.
A várandósság idején is nő a kockázat
A terhesség különleges élettani állapot, amely fokozott megterhelést jelent a szervezet számára. Várandósság alatt a kismamák érzékenyebbek lehetnek a nagy melegre, és könnyebben kiszáradhatnak vagy túlmelegedhetnek. A forró időjárás hatására megnőhet a test maghőmérséklete, ami (valamint a magas láz) egyes esetekben összefüggésbe hozható születési rendellenességekkel és más terhességi komplikációkkal. Épp ezért a kismamáknak különösen figyelniük kell arra is, hogy ne végezzenek intenzív, nagy izzadással járó fizikai tevékenységeket, illetve, hogy ne csak a folyadékot, hanem a verejtékkel távozó sót és ásványi anyagokat is pótolják.
Nem csak a biológia számít
A hőség okozta egészségügyi kockázatokat nem kizárólag a szervezet működése határozza meg. Számos kutatás szerint a nők gyakran olyan társadalmi szerepeket töltenek be, amelyek növelhetik a hőterhelést. Sok esetben több időt töltenek rosszul szellőző munkahelyeken vagy lakásokban, gondozási feladatokat látnak el, vagy olyan munkát végeznek, ahol nehezebben biztosítható a rendszeres pihenés és folyadékpótlás. Olyan tényezők is szerepet játszanak a különbségben, hogy a nők általában több ruházatot viselnek, ritkábban mernek szünetet kérni, illetve a munkájuk nem jár látványos hőterheléssel, ezért nem is jár annyi figyelemmel és pihenési lehetőséggel. A munkával töltött órákat pedig általában a háztartás vezetése követi, így nincs lehetőségük kipihenni a nap közben kapott hőterhelést.
Így csökkenthetők a hőség veszélyei
A szakértők mindenki számára ugyanazokat az alapvető óvintézkedéseket javasolják: a rendszeres folyadékfogyasztást, a déli órákban végzett megerőltető tevékenységek kerülését, a könnyű, világos ruházat viselését, valamint a hűvös helyiségek felkeresését. Ezenkívül nem ajánlott napfényre menni délelőtt 11 és délután 4 óra között, ha mégis, akkor ajánlott a kalap viselése, illetve a fényvédők használata.
Különösen fontos az elővigyázatosság a várandós nőknél, az időseknél, a szív- és érrendszeri betegségben szenvedőknél, valamint azoknál, akik tartósan magas hőmérsékletnek vannak kitéve. Ha szédülés, erős fejfájás, hányinger, zavartság vagy ájulás jelentkezik, mielőbb orvosi segítséget kell kérni, mert ezek akár súlyos hőártalom jelei is lehetnek.
