Egyre többen választanak inkább édesburgonyát a "hagyományos" krumpli helyett, mivel előbbit egészségesebbnek tartják. De mennyi alapja van ennek az állításnak? A Healthline segítségével bemutatjuk, mi a különbség a két burgonyafajta között.
Különböző növénycsaládok
Az édesburgonya és a hagyományos burgonya egyaránt gumós gyökérzöldség, de megjelenésükben és ízükben különböznek. Mindkét növény Közép- és Dél-Amerika egyes területeiről származik, de ma már világszerte fogyasztják őket.
Az édesburgonya általában barna héjú és narancssárga húsú, de léteznek lila, sárga és vörös színű változatai is. A hagyományos krumpli barna, sárga vagy vörös héjú lehet, húsa pedig fehér vagy sárga.
Burgonya vagy édesburgonya?
Bár a hagyományos burgonya és az édesburgonya kalória-, fehérje- és szénhidráttartalma hasonló, a fehér burgonya több káliumot tartalmaz, míg az édesburgonya rendkívül gazdag A-vitaminban.
Mindkét fajta más hasznos növényi vegyületeket is tartalmaz. Az édesburgonya, beleértve a vörös és lila fajtákat is, gazdag antioxidánsokban, amelyek segítenek a szabad gyökök által okozott sejtkárosodás elleni védelemben. A hagyományos burgonyában glikoalkaloidoknak nevezett vegyületek vannak, amelyről laboratóriumi vizsgálatokban daganatellenes és egyéb kedvező hatásokat mutattak.
A burgonyafajták glikémiás indexe (GI) is eltérő. A glikémiás index azt mutatja meg, hogy egy adott étel milyen mértékben emeli meg a vércukorszintet. A 70-es vagy annál magasabb GI-értékű élelmiszerek gyorsabban növelik, mint a közepes (56-69) vagy az alacsony (55 vagy kevesebb) glikémiás indexű ételek. Az édesburgonya GI-értéke a fajtától és az elkészítési módtól függően 44 és 94 között változhat. A sült változata jellemzően magasabb GI-értékű, mint a főtt, mert a keményítő főzés során zselatinizálódik. A hagyományos burgonya GI-értéke szintén változó: például a főtt vörös krumpli GI-je 89, míg a sütőben sült Russet burgonyáé 111. A cukorbetegek számára például tehát előnyös lehet, ha kerülik a magas GI-értékű ételeket.
Ugyanakkor a burgonya vércukorszintre gyakorolt hatása nagyrészt a fajtától, az adag méretétől és az elkészítési módtól függ, ezért nem minden esetben "nyer" az édeskrumpli. Még fontosabb lehet, hogy mivel fogyasztjuk a krumpliféléket. Ha például fehérjeforrással (például csirkével vagy hallal) és rostban gazdag zöldséggel (például brokkolival vagy spárgával) együtt esszük, akkor a burgonya vércukorszint-emelő hatása csökken, függetlenül a típusától.
Ezért bár a GI-értékek hasznos támpontot adhatnak, összességében a kiegyensúlyozott étkezés fontosabb.
Mindkettő beilleszthető a kiegyensúlyozott étrendbe
Az édesburgonya és a hagyományos krumpli egyaránt tartalmaz rostot, vitaminokat, ásványi anyagokat és energiát adó szénhidrátokat, így jól illeszkednek egy változatos és egészséges étrendbe. Nem mindegy azonban, hogyan készítjük el őket.
A fehér változatból például hasábburgonya készülhet, vagy vajjal és tejszínnel pürésítik, esetleg magas kalóriatartalmú feltétekkel, például szalonnával és tejföllel tálalják. Hasonlóképpen az édesburgonyát is gyakran cukorral, pillecukorral vagy más kevésbé egészséges összetevőkkel kombinálják.
Ha egészségesen szeretnénk elkészíteni őket, érdemes főzni vagy sütni, a héját rajta hagyni a magasabb rosttartalom érdekében, és sajtos, vajas vagy erősen sózott feltétek helyett friss fűszernövényekkel és fűszerekkel ízesíteni. Ha a vércukorszintre gyakorolt hatás miatt aggódunk, válasszuk inkább a főtt burgonyát a sült helyett.
A burgonya sovány fehérjeforrásokkal és nem keményítőtartalmú zöldségekkel való párosítása szintén segíthet mérsékelni a vércukorszintre gyakorolt hatását.
