Lombikbébi-eljárás, avagy in vitro fertilizáció (IVF) során a petesejtet eltávolítják a nő petefészkéből, majd laboratóriumi körülmények között termékenyítik meg azt hímivarsejtekkel. A beavatkozás végén már a megtermékenyült petesejtet vagy osztódó embriót ültetik vissza az anya szervezetébe – ezt nevezzük embriótranszfernek. Mint az a Semmelweis Egyetem honlapján olvasható, az IVF-kezelések átlagosan egynegyede vezet sikerre, azaz száz beavatkozásból huszonöt gyermek születése várható.
Hasonló arányról számolt be egy, a Human Reproduction című folyóiratban frissen megjelent ausztrál tanulmány is, hozzátéve azonban, hogy igen meghatározó lehet, hogy az év mely szakaszában nyerik ki a petesejtet az eljárás során. „Tanulmányunk ideje alatt átlagosan 27 élveszületés jutott száz kezelésre fagyasztottembrió-transzfert követően Ausztráliában. Az általunk tanulmányozott esetekben pedig átlagosan 28 élveszületés követett száz kezelést. Ha azonban a petesejteket ősszel gyűjtötték be, úgy ez az szám csupán 26 volt, míg ha nyáron, akkor 31. Ez a különbség attól függetlenül jelentkezett, hogy egyébként mikor ültették be az embriókat a nők méhébe” – idézi az az Oxford University Press közleménye dr. Sebastian Leathersich szülész-nőgyógyászt, a kutatás vezetőjét. Hozzátette, a téli és tavaszi begyűjtésű petesejtek esetén a születési ráta az ősziek és a nyáriak közé esett.
A napsütés is meghatározó
Korábban ellentmondásos kutatási eredmények születtek csupán az évszakok terhességre és az élveszületések arányára kifejtett hatásáról. Mint azt dr. Leathersich kifejtette, régóta ismert, hogy a természetes születések esetében is fel lehet fedezni egyfajta szezonálitást világszerte. Mindebben viszont számos környezeti, életmódbeli és társadalmi tényezőt közrejátszhat. Az eddigi IVF-kutatások főként a frissembrió-transzferre terjedtek ki, amikor a nőktől begyűjtött embriókat egy héten belül vissza is ültetik. Csakhogy ez ellehetetleníti a különféle környezeti tényezők hatásának elkülönítését. Mivel azonban napjainkban mind gyakrabban használnak fagyasztva tárolt petesejteket a kezelések során, így lehetővé vált az embrióbegyűjtés időpontjának hatását is részletesen vizsgálni, függetlenül a transzfer idején aktuális körülményektől.
A kutatók összesen 1835 páciens 2155 IVF-ciklusát, benne 3657 embriótranszfert elemezték egy perthi klinikán 2013 és 2021 között. Megvizsgálták, hogy miként hatott a születési arányokra a petesejtek begyűjtésének időpontja: az évszak, a hőmérséklet és a napsütéses órák száma. A hőmérséklettel ellentétben pedig ez utóbbi szintén meghatározónak bizonyult. A legkevésbé napsütéses napokon begyűjtött petesejtekből ugyanis csupán az esetek 25,8 százalékában született gyermek, míg a legtöbb napsütéses órával jellemzett napokon begyűjtöttekből az esetek 30,4 százalékban. „Tanulmányunk arra utal, hogy a legjobb körülményt az élveszületések szempontjából a nyár és a napsütéses órák magas száma jelenti a petesejtbegyűjtésre” – húzta alá a kutatásvezető. Kitért rá, az IVF-kezelések sikerességére nézve mindennél fontosabb a dohányzás, alkohol és egyéb toxinok kerülése, illetve az egészséges fizikai aktivitás és testsúly fenntartása. Ezzel együtt az orvosoknak és pácienseknek érdemes lehet a külső tényezőkre is figyelmet fordítaniuk.
