Egy hibás orvosi döntés miatt csaknem elvesztette gyermekét a kismama - számolt be a hírről a Gyerekszoba. Laura (keresztnevét a cikkben megváltoztatták) nőgyógyásza úgy látta, hogy a magzat elhalt, emiatt előjegyezte a nőt művi abortuszra. Valami azonban mégsem hagyta nyugodni a kismamát, végül pedig neki lett igaza.
Polgári esküvője után két héttel kapta az örömhírt a pár, hogy gyermeket várnak. Mivel mindketten harmincöt felett járnak már, ráadásul Laura esetében a PCOS is nehezítette a teherbe esést, így különösen nagy izgalommal várták a gyermekáldást.
A lakodalom utáni reggelen,a terhesség tizenegyedik hetében aztán a nő erős alhasi görcsökkel ébredt. "Gyanítottam, hogy az előző napi megerőltetés okozhatta a problémát, ezért rettenetesen megijedtem, és nem győztem hibáztatni magam. Mikor délutánra, egy verejtékben úszó ébredést követően csak súlyosbodtak a görcsök, a férjemmel az egyik neves fővárosi magánkórház szülész-nőgyógyászati ügyeletére siettünk" - idézi a Gyerekszoba a nőt.
"Simogattam az ultrahangfelvételeket, és ömlöttek a könnyeim"
Az orvos hüvelyi ultrahangvizsgálatot végzett és kereste a szívhangot, majd közölte a párral, hogy a magzat a kilencedik-tizedik héten elhalt. "Az orvos a vizsgálatot követő beszélgetés során összeesett sejthalmazként hivatkozott a magzatunkra, melyet korához képest fele akkora méretűnek mért, ebből levonva a következtetést, hogy már egy-két hete nem fejlődhetett. Arról tájékoztatott, hogy az egyetlen lehetséges folytatás a vetélést követő méhkaparás lenne, és erősen abba az irányba próbált terelni, hogy ott helyben mondjak rá igent, hogy meg is kezdhesse a műtét megszervezését" - emlékezett vissza. Hozzátette az orvos, hogy ilyesmi előfordul, és jó eséllyel újra próbálkozhatnak majd.
Az intézmény műtétre vonatkozó ajánlatát már másnap délelőtt megkapták e-mailen. "Elutasítottam. Nem konkrét megfontolásból, mindössze azt éreztem, hogy erre így, ezen a ponton még biztosan képtelen vagyok" - mondta a nő. Férjével közösen próbálták feldolgozni a történteket, de nem tudta elengedni a meg nem született gyermeket. "Elővettem az utolsó ultrahangfelvételeket, és csak simogattam, miközben ömlöttek a könnyeim. Óránként riadtam fel éjszaka, minden alkalommal ugyanarra a rettenetes gondolatra, hogy mindez igaz, és valóban megtörtént, a testemnek pedig még el is kell majd engednie a hetek óta élettelen magzatunkat. Hibáztattam magam, ezerszer is végigpörgettem, mit csinálhattam rosszul azokban a hetekben" - emlékezett vissza.
Kiderült, hogy mégis él a magzat
Az interneten is elkezdte kutatni a hasonló eseteket, hátha némi megnyugvást talál abban, hogy nincs egyedül a problémával. Ekkor bukkant rá a sok tragikus beszámoló között olyanokra, melyek arról szóltak, hogy a vetélés diagnózisa téves volt. Azt olvasta, hogy a hüvelyi mellett hasi ultrahangot is el kell végezni, a szívhangot ugyanis csak így lehet bemérni. Erre azonban náluk nem került sor, illetve egy második orvos sem erősítette meg a diagnózist a terhesség lezárása előtt, ami szintén a protokoll része kellene, hogy legyen.
Elhatározta ezért, hogy felkeresi a szülészorvosát, aki a terhesgondozást is végezte, hogy második orvosi véleményt kérjen tőle. "Az orvosunk a vizsgálat során hatalmas meglepetésre egy élő, izgő-mozgó, a három nappal azelőtti téves diagnózishoz képest kétszer akkora méretű magzatot talált. Az egyébként megfelelő szívhang bemérése pedig valóban csak hasi ultrahang révén volt lehetséges. A babánk azóta is szépen fejlődik" - számolt be az esetről a nő.
Ez is érdekelheti
Sem kártérítést, sem pedig bocsánatot nem vártak az intézménytől a hiba miatt, a megfelelő hivatalos lépéseket azonban megtették. Ezzel szeretnék megelőzni, hogy a jövőben másoknak is keresztül kelljen mennie mindezen – adott esetben tragikusabb végkifejlettel.
Legjobban: