Mi az a kéztőalagút-szindróma?
Ha egy ideget rendszeresen erőhatás ér, a nyomás, kompresszió tünetei idővel megmutatkoznak rajta: vérellátása csökken, az ideghez tartozó területen fájdalom, zsibbadás, gyengeség, érzészavar jelentkezik. Ez történhet a kéz egyik legfőbb idegével, a tenyéri felszín közelében futó medianus ideggel is az ún. kéztőalagút-szindróma nevű elváltozás esetében. Ez az ideg a csuklónál egy szűk csatornán keresztül éri el a kézfejet, azokkal az inakkal együtt, amelyek az ujjakat mozgatják. Ezt a csatornát egy meglehetősen merev, erős szalag zárja le.
Mivel ebben az "alagútban" egyetlen rugalmas elem van, a kéztőideg, ezért a kompresszió hatására ez nyomódik össze, ami az ideg vérellátását rontja. Ilyenkor jellemzően a hüvelyk-, a mutató és a középső ujj, a tenyér kapcsolódó része és a csukló erőtlenedik el, illetve kezd zsibbadni, fájni. Gyakori probléma, az emberek öt-tíz százalékát érinti a világon, és nőkre jellemzőbb, mint férfiakra.
Munka, hobbi is kiválthatja a kéz zsibbadását
Bármilyen, merev test- és kéztartással, egyoldalú terheléssel járó, gyakran ismétlődő mozdulatsor előidézheti a kéztőalagút szindrómát. Számítógépet használók, valamilyen kézi szerszámmal dolgozók, pincérek, de akár kézi kötéssel vagy gitározással foglalatoskodók is tapasztalhatják a kézen jelentkező fonák érzékelést, vagyis zsibbadást, bizsergést, az először inkább éjszaka, majd nappal is jelentkező fájdalmat, a hüvelykujj izmainak merevségét, gyengeségét, a fogás erőtlenné, ügyetlenebbé válását. Nemcsak a kéz túlerőltetése, hanem bizonyos sérülései is okozhatják a kéztő alagút szűkülését, az ideg elszorítását.
Stresszben erősebb a kézzsibbadás
Azt tapasztalták, hogy a görcsös, merev, stresszes testtartás, a dermedt vállizmok is hozzájárulnak a kéztőalagút szindróma kialakulásához. Az ellazítás, a rendszeres átmozgató testedzés sokat segíthet. Vannak olyan betegségek is, amelyek hajlamosíthatnak erre, mert folyadék-visszatartással járhatnak, így a kéztőalagút beszűkülésével, a nyomás növekedésével járhatnak. Ilyenek például a keringési zavarok, az elhízás, az ízületi gyulladások, a köszvény, a hormonrendszer betegségei és változásai (cukor- és pajzsmirigybetegség, klimax, terhesség).
Megelőzhető a kéz zsibbadása?
A munkavégzés során némi elővigyázatosság csodát tehet: érdemes például megnézni, jól van-e beállítva az ülés, az asztallap, munkalap magassága, számítógép mellett ülve pedig azt, hogy mennyire természetellenes tartásban kell a kezünket használni a billentyűzeten vagy az egéren tartva.
Monotonon ismétlődő munka, gépírás, autóvezetés vagy hobbi közben érdemes pár percre időnként megállni, pihenőt tartani, kirázni, kilazítani a kezünket, vagy néhány egyszerű mozdulatsorral megtornáztatni, nyújtani a csuklónkat, kezünket. A relaxálás, a jóga, a meditáció, vagyis a stressz-csökkentés módszerei közvetve szintén jó szolgálatot tehetnek.
Vannak olyan vitaminok, amelyek idegvédő hatásúak, például a B6- és a B12-vitamin. Ezek ne hiányozzanak az étrendből! Burgonya, olajos magvak, dió, mandula, halak, tenger gyümölcsei például jó forrásai lehetnek.
Gyógyszeres és műtéti kezelés
Ha nem sikerült megelőzni a kéztőalagút-szindróma kialakulását, a kezelése nem egyszerű. Kezelni, illetve a tüneteket enyhíteni fájdalomcsillapítókkal, gyulladáscsökkentőkkel lehet, ennél azonban jóval nehezebben teljesíthető, hogy néhány hét pihenésre volna szükség, és kerülni kellene azokat az egyoldalú terheléseket, amelyek kiváltották. Ha a konzervatív kezelés nem hatásos, műtétre is szükség lehet - ez esetben az ideget szorító szalagot vágják át.
Az alkar a kéz és a kar szinte minden mozdulatában részt vesz, így fájdalma erősen behatárolhatja a mindennapi életet. Dr. Páll Zoltán, a Budai Fájdalomközpont sebésze, traumatológus, sportorvos szerint az alkar számos ok miatt fájdalmassá válhat.
