Tünetek : Zsibbadás
A tünet olyan, a normálistól eltérő jelenség, amelyből az orvos, a beteg kikérdezését és vizsgálatokat követően képes felismerni a betegséget. A tünet lehet szubjektív vagy objektív. Előbbi nem más, mint amit a beteg panaszként észlel, az utóbbiakat az orvos mutatja ki. Általános tünet például a láz, a fájdalom, a fáradékonyság, a viszketés, a magas vérnyomás vagy a köhögés. Más tünetek egy adott betegségre inkább jellemzőek, mint például a hirtelen jelentkező rendkívül erős szegycsont táji fájdalom szívinfarktus esetén.
Zsibbadás tünetei és kezelése
Mi a zsibbadás?
A zsibbadás fogalma alapvetően két dolgot jelent: az egyiket orvosi szóval hipesztéziának (érzéscsökkenésnek, érzéketlenségnek), a másikat dizesztéziának (fájdalmas fonákérzésnek) nevezik. Előbbinél csökken az érzékelőképesség, így az adott területen a beteg nem érzékel jól: nem érzi például a hideget és meleget, a fájdalmat. Utóbbinál a beteg pluszérzésre, például hangyamászás-érzésre, fájó vagy szúró érzésre tesz szert az adott területen. Ez az érzés viszont tulajdonképpen nincs jelen.
Tünetek
A zsibbadás előfordulása
Mivel a zsibbadás egy tünet, számos betegség és hatás okozhatja, így gyakoriságát nem lehet meghatározni. Októl függően bármilyen életkorban jelentkezhet: különbség inkább abban van, hogy melyik korban mi állhat gyakrabban a hátterében.
A zsibbadás diagnózisa
A zsibbadásról az orvosok a betegek elmondása alapján szereznek tudomást. Okát jellemzően ideggyógyász, belgyógyász, ortopéd orvos és reumatológus keresheti, az egyszerű eseteket leszámítva egymással együttműködve. Az orvosi vizsgálat első lépése annak megállapítása, hogy hol van a baj, hova lokalizálódik a panasz. Az okot ebből kiindulva kell megkeresni, meghatározni, eldönteni, hogy a központi idegrendszer vagy a perifériás idegrendszer problémája, illetve károsodása okozza-e. A döntéséhez szükséges vizsgálatok a hagyományos fizikai vizsgálatok mellett hőérzet-vizsgálatból állnak, illetve annak kiderítéséből, hogy a beteg érzékeli-e a fájdalmat, a felületes tapintást. Szükség lehet hangvillavizsgálatra is. Ennél a hangvillát csontos alapra helyezik, majd megnézik, hogy a beteg meddig érzékeli a vibrálást. Nézik azt is, hogy az érintett meg tudja-e különböztetni, hogy valami éles vagy hegyes, esetleg tompa. A további vizsgálatok már más irányúak - attól függően, hogy az alapvizsgálatok szerint milyen kiváltó okra gyanakodnak az orvosok.
A zsibbadás okai és tünetei
A zsibbadás legegyszerűbb oka az lehet, amikor valaki például úgy ül, hogy közben súlyával az idegeket és az ereket is elnyomja, úgymond "prés alá", kompresszió alá helyezi. Ilyenkor jellemzően nem tart sokáig az érzet.
Érzészavar, tehát az idegrendszer érző részének működési zavara a központi és a perifériás idegrendszerből egyaránt kiindulhat. Az agyból kiindulva főképp a stroke és az agyi keringészavar okozhat zsibbadást. Stroke-nál a féloldalas arczsibbadás jellemző maradványtünet is. Állhat a központi idegrendszerből kiinduló zsibbadás hátterében daganatos betegség (például csontvelődaganat) és demineralizációs betegség (ennek hátterében az ásványi anyagok kioldódása áll), de lehet az ok agytályog és fertőzés is. A fejet ért trauma szintén okozhatja az idegek sérülését, ezáltal egyes testtájak zsibbadását. Szklerózis multiplex is állhat a probléma hátterében.
Ha a zsibbadás hátterében a perifériás idegek betegsége áll, akkor elsősorban gerincbetegségekről van szó. Ezek közül ki lehet emelni a porckorongsérvet, a gerincmeszesedés, a gerincvelő kóros, például ér eredetű folyamatait, keringési zavarát és daganatát. A lumbágó és az isiász szintén járhat a végtagok zsibbadásával. A gerincben és a végtagokban futó idegek sérülése szintén okozhat érzészavart, így zsibbadást.
A polineuropátiák ugyancsak okozhatnak zsibbadást, hiszen ezek is a perifériás idegrendszert érintik. A polineuropátiák hátterében cukorbetegség, autoimmun betegségek és endokrin betegségek egyaránt állhatnak. Az érzészavar típusa ilyenkor mindig a konkrét kiváltó októl függ.
Zsibbadást átmeneti gyulladás okozta ingerlés is kiválthat: például övsömör és fertőzés miatt, de állhat a hátterében Lyme-kór is. Keringési zavarok is okozhatnak zsibbadást, ahogyan érsebészeti okok is. Rengeteg mozgásszervi panasz járhat zsibbadással, illetve ortopédiai okok is, például az egyszerű lúdtalp. Az alagút szindrómák is idetartoznak: a Carpalis alagút szindróma például az ujjak zsibbadásával jár, hátterében pedig az áll, hogy a csuklóban futó inak leszorítják az idegeket. A nyugtalan láb szindróma is járhat zsibbadással: ennél a panasz kicsit diffúz jellegű, de kialakulhat hangyamászás-érzés és szurkálás érzése is.
A B1-, a B5- és a B12-vitamin súlyos hiánya is okozhat zsibbadást, de eredményezhet ilyesmit a vérszegénység is. Allergiás megbetegedések, lelki okok - például pánikbetegség -, alkoholfogyasztás és egyéb toxikus hatások is eredményezhetik. Ugyancsak állhat a panasz hátterében gyógyszermellékhatás. A végtagok sérülése, a hosszas könyöklés vagy a könyök beütése is okoz "villanyozást", amely rövid ideig tart, de szintén zsibbadásszerű érzés. Mindig azon a területen jelentkezik, amelyet az érintett ideg ellát.
A zsibbadás kezelés
A kezelés mindig attól függ, hogy mi okozza a zsibbadást. Kezelni tehát nem a zsibbadást kell, hanem a mögötte álló betegséget. A panasznak nem nagyon van tüneti kezelése; a dörzsölgetés inkább az amúgy is mulandó, például rossz ülés miatt jelentkező zsibbadás kellemetlenségét csökkentheti csupán.
Amikor egy testrész kellemetlenül bizsereg vagy elzsibbad, de hátterében nem áll betegség, egy kis mozgással többnyire megszüntethető a panasz.
A zsibbadás gyógyulási esélyei
A panasz akkor szüntethető meg, ha a hátterében meghúzódó alapbetegség gyógyítható. A rossz ülés miatt kialakuló zsibbadás, illetve a könyök beütése miatt jelentkező "villanyozás" hamar megszűnik magától.
A zsibbadás szövődményei
Ha a zsibbadás állandó és nagyon zavaró, akkor az életminőségre is komoly hatása lehet. Ha a tagok érzéketlenek lesznek miatta, akkor a csökkent érzékelés miatt nagyobb eséllyel történnek balesetek. Az érintettek például könnyebben megbotolhatnak, illetve károsodhat kezük érzőfunkciója, emiatt pedig nem minden esetben tudnak bármilyen munkát elvégezni. A diabéteszes polineuropátia miatt kialakuló zsibbadás az egyensúlyérzet romlásával is együtt járhat.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Vida Zsuzsanna PhD neurológus főorvosnak.
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Nincs front
Maximum:
+2 °C
Minimum:
-2 °C
Túlnyomóan borult lesz az ég, reggel a keleti országrészben lehetnek még vékonyabb felhőtakaróval borított részek, majd délután északnyugat felől kezdhet el szakadozni, átmenetileg csökkenni a felhőzet. Többfelé várható csapadék, délen egyre inkább eső, a reggeli órákban esetleg átmeneti ónos eső is, míg északabbra havazás valószínű. Síkvidéken inkább csak vékony, néhány cm-es olvadozó hótakaró alakulhat ki. A délies szél többnyire gyenge vagy mérsékelt marad, csupán északnyugaton lehetnek kezdetben élénk, erős lökések. Késő estétől egyre nagyobb területen nyugati irányba fordul a szél és helyenként megélénkül. A legmagasabb nappali hőmérséklet -1 és +4 fok között alakul, fagypont alatti csúcsértékekre az Északi-középhegység térségében lehet számítani. Szombaton várható a következő front.
