Szaglószervünk egy összetett rendszerből áll. Az arcunk közepén elhelyezkedő orrunk külső, látható részei részben csontból, részben porcból állnak, és az orrnyílásokat- vagy lyukakat takarják. Az orrnyílások vezetnek el a nyálkahártyával bélelt orrüreghez, ahol a levegő ki- és beáramlik. Az üreget az orrsövény választja ketté, amely segít tartást és formát adni a külső részeknek. Ezen kívül része még négy orrmelléküreg, amelyek az orrüreghez kapcsolódnak. Ezek termelik az orrot nedvesen tartó nyálkát, illetve még a hangképzésben van szerepük.
Rengeteg feladata van
Az orrunk számos fontos szerepet tölt be a szerveztünk működésében. Egyrészt a légzőrendszerünk része, hiszen rajta keresztül jut be a levegő a testünkbe, majd pedig ugyaninnen távozik a kilégzés során. Ráadásul az orrunkban fel is melegedik és nedvesebb is lesz, mielőtt elérné a légutakat, majd pedig a tüdőt.
Az orrüreg nyálkahártyájának felszínét beborító szőrszálak, valamint az apró nyúlványok, a csillók feladata a levegő megtisztítása. A folyamatosan előre-hátra mozgó csillók felfogják a port és egyéb káros részecskéket, majd kiterelik azokat az orrból. Az orrszőrök ezen kívül párásítják és felmelegítik a levegőt, hogy olyan legyen a nedvességtartalma és a hőmérséklete, mint a már a tüdőben lévő levegőnek. Kilégzéskor a szén-dioxidban lévő hőt és nedvességet a szőrszálak elnyelik, majd kibocsájtják a légkörbe.
Az orr szaglószervként is funkcionál, a benne található szaglóreceptoroknak köszönhetően. Ezek a kicsi, körülbelül 2 négyzetcentiméteres szaglóhámon helyezkednek el, ami az orrüregben, az orrsövény felső részén található. Ha a belélegzett levegő érintkezik a szaglóhámmal, akkor aktiválja a szaglóreceptorokat, majd pedig a szaglóideg révén az agy szaglóközpontjába kerülnek az ingerületek, ahol pedig beazonosítják az adott illatot.
Bár az állatokéhoz képest az ember szaglása gyengének számít, és általában nem is tartjuk a legfontosabb érzékszervünknek, a hiányát biztos megérezzük: eldugult orral a máskor finom falatok sem ugyanolyan ízűek például. Evés közben ugyanis az ételből vegyi anyagok szabadulnak fel, amelyek feljutnak az orrba, ahol aktiválják a szaglóreceptorokat. Ezek aztán az ízlelőbimbókkal együttműködve azonosítják az étel tényleges ízét.
Ráadásul a szaglás, valamint az ízérzékelés a limbikus, vagy más néven határkérgi rendszerrel is kapcsolatban van. Az agynak ezen része felelős többek között a rövidtávú memóriáért, az érzelmekért, az éhségért vagy a szexuális izgalomért is.
Végül, de nem utolsósorban esztétikai szempontból is meghatározó eleme az arcunknak, sőt, az énképünknek. Mérete és formája miatt pedig épp annyira okozhat elégedettséget, mint bosszúságot.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Láthatjuk tehát, hogy ha az orrunkkal valamilyen probléma van, az az életünk több területére is hatással lehet, épp ezért fontos odafigyelnünk az épségére. Az orrunk – és ezzel együtt egész szerveztünk – egészségére úgy vigyázhatunk a legjobban, ha nem dohányzunk, illetve a passzív dohányzást is igyekezzük elkerülni, ha tehetjük. Ha olyan helyre megyünk, ahol szennyezett a levegő, vagy ha a szálló por magas koncentrációban van jelen, akkor viseljünk az orrunkat is eltakaró maszkot.
Ezen kívül figyeljünk mindig arra, hogy elegendő folyadékot fogyasszunk, és az otthonunkban is rendszeresen takarítsunk, hogy megszabaduljunk a portól és az allergénektől. Érdemes lehet egy párásítót beszerezni, ha a lakásunkban vagy házunkban száraz a levegő, valamint sós vízzel tisztíthatjuk az orrnyílásokat. Ne piszkáljuk az orrunkat, és a szőrszálakat se próbáljuk meg kihúzni, hiszen egyrészt fontos feladatokat végeznek, másrészt pedig gyulladáshoz is vezethet.
Egyes problémák esetén érdemes orvoshoz fordulni, például sárga vagy zöld váladék esetén, mert fertőzés állhat mögötte. A fájdalomnak, a gyakori, illetve hosszan tartó orrvérzésnek is ajánlott utánajárni, ahogy a horkolásnak is, különösen, ha az aludni sem lehet tőle.
