A fájdalom fogalma
A fájdalom kellemetlen érzéki és érzelmi tapasztalat, de elengedhetetlen az élet számára, jelzés arról, hogy figyeljünk oda, mert valami rendellenesség van a szervezet működésében. A fájdalom teljes hiánya halálhoz vezethet, mert kiesnek azok a folyamatok, melyek figyelmeztetik vagy megvédik a szervezetet a káros hatásoktól. Létezik részleges fájdalomkiesés is, de az rendszerint szerzett, valamilyen egyéb betegség, vagy sérülés következtében jön létre. Úgy is mondhatjuk, hogy a fájdalom "szükséges rossz". Ez nem azt jelenti, hogy a fájdalmat mindenképpen el kell viselni. A egyre többször érzünk testi fájdalmat , elsősorban az ízületi panaszok keseríthetik meg életünket. A fájdalmat azonban különbözőképpen éljük meg. A fájdalom nagysága nincs összhangban az elváltozás mértékével, pl. egy-egy erős gerincfájdalom hátterében alig található lényeges anatómiai eltérés, máskor a súlyos röntgeneltérések ellenére fájdalom nem jelentkezik. A fájdalom erőssége sok mindentől függ. A szubjektív fájdalomélményt befolyásolják az egyéni tapasztalatok, a családi háttér, de függ többek között a kulturális szokásoktól is.
Nézzük milyen elváltozások állhatnak az ízületi, vagy izomfájdalmak hátterében?
Ízületi fájdalmak
Amíg minden működik, nem figyelünk arra hogyan, mivel mozgunk. Míg egy nap fájdalmassá, döcögővé válnak a mindennapos mozdulatok. Ekkor merül fel a kérdés, hogy honnan is jön a fájdalom, és mi okozhatja. Az ízületet ötféle szövet alkotja: az izomszövet, a csontszövet , az ínszövet, a szalagok szövetei és a porcszövet. Az izom- és csontszövetek a leggazdagabban erezettek, tehát ezek regenerálódnak a leggyorsabban. Ezzel ellentétben a sor másik végén található a porcszövet, amelynek nincs közvetlen vérellátása, így gyógyulása jóval hosszabb időt vesz igénybe.
Az ízületi folyadék esetében nincs olyan pumpa, amely a folyadékot pumpálná a porcba, a folyadék mozgását maguknak az ízületi mozgásoknak kell biztosítaniuk. Az ízületi mozgások keverik az ízületi folyadékot, amely így be tud szivárogni a porcba, tápanyagot szállítva a porcsejteknek, és elszállítva onnan a salakanyagokat. Ez a mechanizmus mindaddig tökéletesen működik, amíg fennállnak a fizikai aktivitás, a rendszeres ízületi mozgások. Az ízület épségének fontos eleme a mozgás!
Ha nem mozgunk eleget, csökken a tápláló/tisztító ízületi pumpamechanizmus működésének hatékonysága. A sejtek tápanyagellátása romlik, a sejtműködés pedig renyhül. Az ízületen belüli tisztító mechanizmus veszít hatékonyságából, felszaporodnak a salakanyagok magában az ízületben, amely ezáltal egyre merevebbé és fájdalmasabbá válik.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Testünk erős, mégis rugalmas mozgó szerkezet, amely hosszú időn keresztül képes hihetetlen nagyságú terhelések elviselésére. A mozgáshiány, vagy sokáig tartó kényszertartás esetén a testtartási izmok gyengülni kezdenek, többé már nem képesek megfelelő helyzetben megtartani az ízületet, fenntartani annak helyes strukturális és mechanikai beállítását. A szerkezetét stabilizáló elemek hiányában laza ízület hajlani kezd, fokozott igénybevételnek van kitéve, ami kellemetlen érzést, illetve fájdalmat eredményezhet. Az ízületi fájdalom is szervezetünk fontos védekező jelzése, amely mielőbbi gyógyító célú beavatkozást sürget. Ezeknek a fájdalomjelzéseknek figyelmen kívül hagyása vagy elnyomása az ízületi károsodás további fokozódásához vezet, hiszen a kiváltó ok folyamatosan fennáll. Ahány ízület van, az mind "elromolhat".
A derék-, a vállízületek, a nyak, a könyökízületek, a csukló, a térdek, a lábfejek, stb. területén jelentkező fájdalom legtöbb esetben a rossz testtartás eredménye, és ez a rendszer mozgó, teherviselő részeinek nagymértékű kopásához vezet. Valahányszor, amikor (rossz testtartással) megfordulunk, teszünk egy lépést, megmozdítjuk pl. a könyökünket, csuklónkat, a kóros helyzetben lévő ízület újabb mikrotraumát szenved, az ízület egyre inkább elkopik, mozgásai pedig fájdalmassá és gyengévé válnak, beszűkülnek. Az ízületi fájdalmakat okozhatják különböző gyulladásos betegségek is.
Egyszerű ízületi fájdalom
Valamilyen túlterhelés vagy sérülés után egyszerű ízületi fájdalom alakulhat ki, ebben az esetben különösebb elváltozást nem lehet észlelni a fájdalmon kívül. De oka lehet pl. időjárás-változással kapcsolatos nyomáskülönbség, máshonnan az ízületbe sugárzó fájdalom is (pl. nyaki porckorongprobléma erős vállfájdalmat okozhat). Hiába jelentkezik egy konkrét ízület fájdalmassága, a hiba nem mindig az adott ízületben rejlik. Gyakran nem könnyű feladat annak az eldöntése, hogy a fájdalom konkrétan honnan származik.
Artrózis - arthritis
A porckopás okozta ízületi fájdalom (artrózis) előfordulása az életkorral egyre növekszik, de kialakulásában egyéb tényezők is szerepet játszanak. Lényege az ízületi felszín és az ízületi porc súlyos pusztulása. A csontok felszínét borító porc kopásos megbetegedésben feltöredezik, az ízfelszín elvékonyodik, egyenetlenné válik. Az ízületi kopásra jellemző a bemozgatási fájdalom. Ilyenkor hosszabb ülés, pihenés után elinduláskor fájdalom jelentkezik, de néhány mozdulat után enyhül, azaz az ízület "bejáratódik". A porckopás gyulladásos fázisában az ízület esetleg meg is duzzadhat az ízületi folyadék felhalmozódása miatt. Az artrózis kialakulásában a genetikai tényezők szerepe kétségtelen. Bizonyos artrózisformák családi halmozódása erre enged következtetni. Az adott ízület károsodása gyakran szekunder (olykor korai) artrózishoz vezethet.
Hajlamosítanak artrózisra bizonyos foglalkozások és az elhízás is, utóbbi főleg a teherviselő ízületeket érinti. A csípőízület artrózisa az egyik leggyakrabban előforduló forma. A fokozatosan kialakuló, terhelésre fokozódó, csípőtáji, tomportáji és lágyékhajlatra lokalizálódó fájdalom jelentkezik először. A fájdalom terhelésre fokozódik, lépcsőzéskor, ülésből való felálláskor és a mozgás kezdetekor erősebb. Később, amikor az ízület "bejáródik", a fájdalom csökken. Később jelentkeznek a csípőízület mozgásbeszűkülésének jelei. A térdízület-artrózis kialakulásában és előrehaladásában legnagyobb szerepe a testtömegnek van, elsősorban túlsúlyos egyéneken fordul elő. Terápiájában a testsúly csökkentése igen fontos.
A gyulladás okozta ízületi fájdalomra jellemző, hogy az ízület körüli lágyszövet duzzadt, vörös, fájdalmas. Az intenzív fájdalom nem mozgásra, hanem nyugalomban, pihenés alatt jelentkezik. Ma már szerencsére ritkábban fordul elő, de az ízületi fájdalmak oka lehet köszvényes ízületi gyulladás is. A fájdalom oka, hogy az ízületi porcszövetben és a környező szövetekben a nehezen oldódó húgysavas nátrium kiválik, és kristályos formában lerakódik. A rheumatoid arthritis a reumás megbetegedések között az egyik legsúlyosabb, az ízületek gyulladásával és deformálódásával járó autoimmun-betegség, amelyet sokízületi gyulladásnak is neveznek, mert szinte minden ízület érintett lehet. Az ízületek gennyes gyulladásban is megbetegedhetnek. Máskor a szervezetben található gennyes gócból jutnak el a baktériumok az ízületekbe. A gennyes gyulladás rövid idő alatt is súlyosan károsítja az ízületi felszíneket, majd csontvelő-gyulladással folytatódhat. A gennyes gyulladás, jellemzően egy ízület (leggyakrabban a térdízület) megbetegedése. A gerinc degeneratív elváltozásai elsősorban a csigolyák közti porckorongokat, és a kisízületeket, másodsorban csigolyatesteket, a gerinc szalagjait, inait, bursáit (nyáktömlőit) érintik. Az ok ismeretlen, bár a gyakorisága az életkor előrehaladtával nő, a degeneratív folyamat még sem azonos az öregedéssel.
Lágyrész-reumatizmus - Izomfájdalom
Ide sorolandók a nyálkatömlők , íntapadások, inak, ínhüvelyek, szalagok, izmok többnyire túlerőltetés okozta elváltozásai. Sokszor érezzük, hogy hol itt fáj, hol ott fáj. Az anatómiai viszonyok alapján természetes, hogy ezen képletek elváltozása sok esetben nem önállóan, hanem kombináltan jelentkezik. A bőr alatti zsírszövet fájdalmas gyulladása, pl. nyirokpangást idézhet elő, a kötőszövet fájdalomérzékelő végződéseit nyomja.
Az egyszerű izomfájdalom (myalgia) túlerőltetés vagy hűlés következtében is létrejöhet, de sokkal gyakoribbak a degeneratív gerincelváltozások következményeként kialakult izombántalmak. Ezek sokszor kis fájdalmas izomcsomókban nyilvánulnak meg. Sokkal nagyobb területen és erősebben lép fel a fájdalom az egyéb betegség következtében létrejött izomgyulladáskor (miozitisz). Az alapbetegség lehet valamilyen allergia, vagy vírusok, baktériumok okozta fertőzés.
Végül ejtsünk néhány szót az egyéb légyrész-fájdalmakról is. Az íngyulladás (tendinitisz) az alkar, ritkábban a lábszár feszítőizmain alakul ki. Ínhüvely-gyulladásról csak akkor beszélünk, ha a folyamat olyan ínon alakul ki, mely ínhüvelyben fut. Túlnyomó többségben túlerőltetés okozza, de lehetnek általános megbetegedések részjelenségei is. Okozhat még panaszt az ízület körüli szövetek gyulladása is, vagy az ízületi tok gyulladása is. Ez zsugorodással is járhat.
Legjobban: