A legfrissebb adatok szerint a tavaly év vége óta terjedő koronavírus eddig több mint 200 áldozatot szedett és mintegy 9700 embert fertőzött meg Kínában. Emellett pedig már több országban - például Németországban és Amerikában - is megjelent az új vírus. Vajon meddig fokozódik még a helyzet?
Egyelőre csak találgatni tudunk
A járvány súlyossága két tényező kölcsönhatásától függ: a vírus veszélyességétől és terjedésének szintjétől. Egy kevésbé agresszív vírus is sok kárt tud okozni, ha sokan kapják el - hangsúlyozta Michael Ryan, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vészhelyzeti programigazgatója. Mint mondta, ebben a stádiumban még nem lehet pontosan megállapítani az nCoV-2019 nevű koronavírus halálozási arányszámát, mivel nem tudni, valójában hány embert fertőzött meg. Eddig a bizonyított esetek 2 százaléka halt meg - ez az arány a szezonális influenzáéhoz képest magas. Az érték azonban naponta csökken, mivel arányaiban több a bizonyított fertőzések száma, mint a haláleseteké - tette hozzá.
Korábban két halálos járványt okozott koronavírus. A WHO adatai szerint a SARS-járványnak (súlyos akut légzőszervi szindróma) 2002-2003-ban 8096 fertőzöttje és 774 halottja volt világszerte, a halálozási aránya tehát 9,5 százalék volt. A MERS-járvány (közel-keleti légúti szindróma) pedig 2012 szeptembere óta 2494 embert betegített meg és 858 áldozatot szedett - a halálozási arány tehát 34,5 százalék. Ez a járvány egyébként még ma is tart. A szezonális influenzának ezzel szemben évente 290-650 ezer halottja globálisan.
Hogyan fertőz?
A járvány fontos paramétere az egy beteg által megfertőzöttek száma is. A kutatók becslései szerint ez 1,4-től 5,5-ig terjed. A legutóbbi becslés kínai kutatóktól származik: ők úgy vélik, egy ember áltagosan 2,2 embert fertőzött meg. A kutatók szerint ez a szám viszonylag alacsony. Közelebb áll a téli influenzához (1,3), mint a kanyaróhoz (12), és hasonló arányt láttak például a SARS-nál is (3). Ezek azonban csak becslések, így a kérdés továbbra is megválaszolatlan.
A kínai hatóságok szerint a fertőzés a tünetek megjelenése előtt, tehát a lappangási idő alatt is terjed. Ez jellemző az influenzára, a SARS-ra viszont nem. Ez az feltételezés azonban csak néhány eset megfigyelésén alapul, és teljességgel nem bizonyított. "Sürgősen kutatásokat kell folytatni erről a kérdésről" - hangsúlyozta Park Woolhouse, az skóciai edinburghi egyetem tanára. "A fő reményünk a járvány kézbentartására, ha gyorsan azonosítani tudjuk az érintett pacienseket és el tudjuk őket különíteni a fertőzés elkerülése érdekében. Ha viszont bebizonyosodik, hogy a vírus már a szimptómák megjelenése előtt terjed, ez kétségbe vonja az ilyen intézkedések hatékonyságát" - fejezte ki aggodalmát.
Az emberről emberre terjedő esetek többségét Kínában figyelték meg, de jelentettek már hasonló eseteket Vietnamból, Németországból, Japánból és az Egyesült Államokból is.
J. Stephen Morrison, a Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Központja (CSIS) nevű washingtoni agytröszt szakértője szerint az ilyen fertőzések kockázata igen alacsony a fejlett országokban. Ám ha a megbetegedések eljutnak egyes afrikai országokba vagy más kontinensekre, ahol az egészségbiztonsági eszközök korlátozottak, akkor súlyos járványgócok alakulhatnak ki Kínán kívül is. A szakértő szerint ez egy világjárvány előjátéka lehet, ám hangsúlyozta, hogy ez a forgatókönyv egyelőre csak elméleti.
Tovább homályosítja a koronavírusról kialakult képet az, hogy még a vírus általi megfertőződés és az első tünetek megjelenése közötti időt sem tudják pontosan meghatározni. A WHO becslése szerint ez átlagosan 2-10 nap, egy kínai tanulmány szerint viszont áltagosan 5,2 nap, és paciensenként változó. A korábban Hollandiában megjelent kutatások átlagosan 5,8 napot említettek. Épp az elsődleges és pontatlan becslések teszik indokolttá a 14 napos megfigyelést vagy karantént. A koronavírus ellen jelenleg nincsen sem védőoltás , sem gyógyszer. Az orvosi ellátás tehát a tünetek - például a láz - kezelésére korlátozódik.
Milyen tünetei vannak?
A napokban jelent meg a The Lancet című orvosi folyóiratban az új koronavírus által okozott légúti megbetegedés klinikai leírása , amely az első 99 eset elemzésén alapul. Valamennyi paciensnek volt tüdőgyulladása - kétharmaduknál mindkét tüdőlebeny érintett volt -, többségük lázas volt és köhögött, egyharmaduk pedig fulladozott. A 99 beteg átlagéletkora 55 év volt, kétharmaduk férfi, és felük krónikus betegségben - szív- és érrendszeri, illetve cukorbetegségben - szenved. Január 25-éig a vizsgált betegek közül 11-en meghaltak, 57-en pedig továbbra is kórházban vannak. 31-en már elhagyták a kórházat.
Egy másik, 10 beteg esetének elemzésén alapuló tanulmány pedig azt állítja, hogy a vírus keveset mutálódott az embernél történt megjelenése óta. Amennyiben a vírus növekvő számú emberre átterjed, vizsgálni kell az esetleges mutációkat is - közölte az egyik szerző, Vej Feng-si professzor.
