A rezsiköltségek potenciális emelkedése: az eddiginél jóval borsosabb áram- és gázszámlák eshetősége a legtöbb embert arra készteti, hogy lázas számolgatásba kezdjen, vajon mekkora többletkiadásokra számíthat ősszel és télen, a leghidegebb hónapokban; miből és hogyan tud lefaragni, hogy saját- és családja megélhetése ne kerüljön veszélybe; és milyen alternatív megoldások jöhetnek szóba, mondjuk a fűtés esetében. Ahogy arról már hetek óta cikkeznek a lapok: jelentősen megugrott a napelemek iránti kereslet, de tűzifából is annyian igyekeztek feltankolni a nyár közepén, hogy a kereskedők többsége szinte azonnal kifogyott a készletből. Vélhetően sokan fognak egyéb megoldásokkal – például korszerű nyílászárók beszereltetésével, klímával vagy hősugárzóval fűtve, esetleg a termosztát lecsavarásával – spórolni. De mi lesz azokkal, akik szeretik és igénylik a meleget, vagy lakásuk adottságai miatt kénytelenek azt fűtési szezonban is elviselni? Szakemberek szerint nekik is érdemes lesz törekedniük rá, hogy néhány Celsius-fokkal csökkentsék a belső hőmérsékletet lakhelyükön.
Ha télen is túl meleg a lakás …
Az, hogy kinek mi a meleg, relatív. Aki télen 15-16 Celsius-fokos lakásban vagy házban kénytelen élni, mert ehhez szokott hozzá, esetleg nincs is igénye ennél többre, annak már a 20-21 °C-os belső hőmérséklet is melegnek számít. Aki viszont fázós, vagy panellakásban lakik, ahol télen-nyáron ontják a meleget a falak és a fűtőtestek, az például már a 25-26 Celsius-fokot is optimálisnak tarthatja a leghidegebb hónapokban. (E sorok szerzője is évekig élt központi fűtéses panelben, ahol a szomszédok úgy körbefűtötték a lakást, hogy januárban még akkor is 25-26 Celsius-fok volt a benti hőmérséklet, ha letekerte a fűtést és gyakran szellőztetett.)
A 25-26 Celsius-fokos benti hőmérséklet sokak számára ideálisnak tűnhet: nyilvánvaló előnyei közé tartozik, hogy kellemes hőérzetet biztosít, nem kell túlöltözni akkor sem, ha huzamosabb ideig ülünk egy helyben, és nem kell azon aggódni, hogy esetleg megfázik a gyerek, ha éjjel lerúgja magáról a takarót. Feleslegessé válik a hajszárítás és a szobában kiteregetett ruhák is gyorsan megszáradnak. Aki ezek miatt a kényelmi szempontok miatt szeretne télen is meleg lakásban élni, annak szakemberek szerint érdemes elgondolkodnia a változtatáson – nem csak a gáz- vagy villanyszámla mellbevágó összege miatt.
A hátrányok felülmúlhatják az előnyöket
Kutatások sora igazolja, hogy egészségügyi szempontból számos negatív hatással járhat az optimálisnál melegebb otthoni környezet, mert hátrányosan befolyásolhatja az alapvető életfunkciók működését. Melegben nehezebben koncentrálunk – ami a home office-ban dolgozók számára megkeserítheti a munkavégzést, jelentősen csökkentve annak hatékonyságát –, de a jól felfűtött szoba az alvást is megzavarhatja, a meglévő légúti panaszokat vagy betegségeket pedig – különösen száraz levegővel társulva – felerősítheti.
Viszlát nyugodt alvás, üdv alvászavarok
A nyugodt éjszakai pihenés egyik záloga az ideális hőmérsékletű hálószoba, ami egyes szakemberek szerint 18-19°C-os: az amerikai alváskutató, a National Sleep Foundation ajánlása szerint például 18,3 Celsius-fok. Mások szerint viszont alváshoz inkább a 20-21°C optimális: de semmi estre sem 25-26 Celsius-fok, vagy ennél melegebb.
A megfelelő környezeti hőmérséklet beállítása nagyon fontos, ugyanis döntően befolyásolhatja alvásminőségünket: hatással van az alvás egyes szakaszaira és szoros összefüggésben áll hőszabályozásunkkal is. Utóbbinak kulcsszerepe van az alvás-ébrenlét ciklust szabályozó mechanizmus zavartalan működésében.
Amint az egy témában készült tanulmányból kiderül, a hőexpozíció, vagyis a magasabb hőmérsékletnek való kitettség egyéb tényezőkkel – például az ágynemű használattal vagy az éjszakai ruházat viselésével – együtt növelheti az ébrenléti szakaszok számát, megzavarhatja a lassú hullámú alvásciklusokat és a gyors szemmozgásos (REM) szakaszokat egyaránt. Előbbi felelős a mély alvásért: ilyenkor csökken a vérnyomás, az izomtónus, lassul az anyagcsere, és ekkor szabadul fel számos hormon, például a testmagasságért felelős növekedési hormon is. A REM-fázisban pedig fokozódik az agyi aktivitás (ilyenkor álmodunk), a kognitív funkciókért is felelős szervünk ugyanis ekkor dolgozza fel a napi ingereket és információkat. Ha mindezek “sérülnek”, vagyis egy-egy fázis megszakad, agyunk és szervezetünk nem tud megfelelően regenerálódni. Ez hosszú távon koncentrációs- és alvászavarokat okozhat, hozzájárulva egyéb fizikai és mentális betegségek kialakulásához. Előbbiek közé tartozik a depresszió, utóbbiak közé pedig a különféle szív- és érrendszeri megbetegedések vagy a 2-es típusú diabétesz.
A meleg hatása a légúti betegségekre
Míg alváshoz a szakemberek szerint 18-21 Celsius-fok lehet ideális, addig nappali komfortérzetünköz ez kevésnek bizonyulhat. Ha például home office-ban dolgozunk, huzamosabb ideig egy helyben ülve kellemetlennek érezhetjük a 18 °C-ot.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2018-as ajánlásában korábbi következtetések alapján a hatékonyságot, az egyéni hőérzetet és a különféle egészségügyi szempontokat is figyelembe véve 24 Celsius-fokos "ideális" határértéket állapított meg. Ezt arra alapozta, hogy a 18 és 24 °C közötti hőmérsékleten élőknél nem merültek fel a beltéri hőmérséklettel összefüggésbe hozható, kimutatható egészségügyi kockázatok.
Egy huszonkét tanulmány felülvizsgálatán alapuló összegzésből kiderültek a magas beltéri hőmérséklettel összefüggésbe hozható negatív hatások. Eszerint a légzőszervrendszer, a vérnyomás, a maghőmérséklet, a vércukorszint, a mentális egészség és a fizikai aktivitás terén jelentkezhetnek változások, de a meleg okozhat egyéb egészségügyi tüneteket is, ahogy felgyorsíthatja az influenza családon belüli terjedését is.
A kutatók az eredményeket elemezve arra jutottak, hogy a meleg beltéri környezetben a légzőszervi tünetek súlyosbodtak, ahogy a skizofrénia, valamint a demencia jellemző tünetei is rosszabbodtak, az 1-es típusú cukorbetegséggel élők inzulinadagjának felszívódása pedig észlelhetően felgyorsult. A rendelkezésre álló adatok alapján a kutatók nem tudták a felső értéket meghatározni, ezért 26 °C-os küszöbértéket határoztak meg.
Azt is fontos megemlíteni, hogy a levegő hőmérséklete mellett a páratartalma is nagyon fontos. Alacsony páratartalom esetén nyálkahártya-, és bőrirritáció léphet fel, de a szem- és szájszárazság, valamint a köhögés is gyakori tünet lehet. (Szakértők szerint az életkori életmódbeli sajátosságok, valamit az aktuális egészségi állapotot figyelembe véve a 40-60 százalékos beltéri páratartalom lehet ideális.)
Amikor a beltéri hőmérséklet emelkedik, a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) főbb tünetei – a légszomj, a köhögés és a zihálás – is súlyosbodnak, különösen, ha ehhez magas légszennyezettség is társul – állítják egy, a WebMD által is idézett kutatás szerzői, akik 26,5 fokos beltéri hőmérsékletet vettek alapul.
Egyéb hozadékok
Az alaposan felfűtött lakás ellen szólhat az is, hogy a melegből kilépve a szervezetnek nehezebb alkalmazkodnia a kinti hőmérséklethez – és fordítva. Nyáron például, amikor a kinti hőmérséklet 30-35 Celsius-fok körül alakul, a benti pedig légkondicionálás híján 25-30°C is lehet, jóval kevesebb energiát emészt fel az akklimatizálódás.
