Miért ne fűtsük fel télen 26 fokosra a lakást?

Vannak, akik élőhelyük vagy lakásuk adottságai miatt egész évben kénytelenek az átlagosnál melegebb környezetben élni, míg mások kimondottan szeretik, ha télen is kellemes hőmérséklet uralkodik minden helyiségben, ezért a fűtési szezon kezdetével azonnal felcsavarják a termosztátot. Ez azonban anyagi-, klímavédelmi-, és egészségügyi szempontból sem szerencsés. Mutatjuk, miért érdemes visszavenni egy kicsit.

A rezsiköltségek potenciális emelkedése: az eddiginél jóval borsosabb áram- és gázszámlák eshetősége a legtöbb embert arra készteti, hogy lázas számolgatásba kezdjen, vajon mekkora többletkiadásokra számíthat ősszel és télen, a leghidegebb hónapokban; miből és hogyan tud lefaragni, hogy saját- és családja megélhetése ne kerüljön veszélybe; és milyen alternatív megoldások jöhetnek szóba, mondjuk a fűtés esetében. Ahogy arról már hetek óta cikkeznek a lapok: jelentősen megugrott a napelemek iránti kereslet, de tűzifából is annyian igyekeztek feltankolni a nyár közepén, hogy a kereskedők többsége szinte azonnal kifogyott a készletből. Vélhetően sokan fognak egyéb megoldásokkal – például korszerű nyílászárók beszereltetésével, klímával vagy hősugárzóval fűtve, esetleg a termosztát lecsavarásával – spórolni. De mi lesz azokkal, akik szeretik és igénylik a meleget, vagy lakásuk adottságai miatt kénytelenek azt fűtési szezonban is elviselni? Szakemberek szerint nekik is érdemes lesz törekedniük rá, hogy néhány Celsius-fokkal csökkentsék a belső hőmérsékletet lakhelyükön.

A meleg hőérzettől, megszokástól és egészségi állapottól függően mindekinek mást jelenthet. Fotó: Getty Images.
A meleg hőérzettől, megszokástól és egészségi állapottól függően mindekinek mást jelenthet. Fotó: Getty Images.

Ha télen is túl meleg a lakás …

Az, hogy kinek mi a meleg, relatív. Aki télen 15-16 Celsius-fokos lakásban vagy házban kénytelen élni, mert ehhez szokott hozzá, esetleg nincs is igénye ennél többre, annak már a 20-21 °C-os belső hőmérséklet is melegnek számít. Aki viszont fázós, vagy panellakásban lakik, ahol télen-nyáron ontják a meleget a falak és a fűtőtestek, az például már a 25-26 Celsius-fokot is optimálisnak tarthatja a leghidegebb hónapokban. (E sorok szerzője is évekig élt központi fűtéses panelben, ahol a szomszédok úgy körbefűtötték a lakást, hogy januárban még akkor is 25-26 Celsius-fok volt a benti hőmérséklet, ha letekerte a fűtést és gyakran szellőztetett.)

A 25-26 Celsius-fokos benti hőmérséklet sokak számára ideálisnak tűnhet: nyilvánvaló előnyei közé tartozik, hogy kellemes hőérzetet biztosít, nem kell túlöltözni akkor sem, ha huzamosabb ideig ülünk egy helyben, és nem kell azon aggódni, hogy esetleg megfázik a gyerek, ha éjjel lerúgja magáról a takarót. Feleslegessé válik a hajszárítás és a szobában kiteregetett ruhák is gyorsan megszáradnak. Aki ezek miatt a kényelmi szempontok miatt szeretne télen is meleg lakásban élni, annak szakemberek szerint érdemes elgondolkodnia a változtatáson  nem csak a gáz- vagy villanyszámla mellbevágó összege miatt.

A hátrányok felülmúlhatják az előnyöket

Kutatások sora igazolja, hogy egészségügyi szempontból számos negatív hatással járhat az optimálisnál melegebb otthoni környezet, mert hátrányosan befolyásolhatja az alapvető életfunkciók működését. Melegben nehezebben koncentrálunk – ami a home office-ban dolgozók számára megkeserítheti a munkavégzést, jelentősen csökkentve annak hatékonyságát –, de a jól felfűtött szoba az alvást is megzavarhatja, a meglévő légúti panaszokat vagy betegségeket pedig – különösen száraz levegővel társulva – felerősítheti.

Viszlát nyugodt alvás, üdv alvászavarok

A nyugodt éjszakai pihenés egyik záloga az ideális hőmérsékletű hálószoba, ami egyes szakemberek szerint 18-19°C-os: az amerikai alváskutató, a National Sleep Foundation ajánlása szerint például 18,3 Celsius-fok. Mások szerint viszont alváshoz inkább a 20-21°C optimális: de semmi estre sem 25-26 Celsius-fok, vagy ennél melegebb. 

A megfelelő környezeti hőmérséklet beállítása nagyon fontos, ugyanis döntően befolyásolhatja alvásminőségünket: hatással van az alvás egyes szakaszaira és szoros összefüggésben áll  hőszabályozásunkkal is. Utóbbinak kulcsszerepe van az alvás-ébrenlét ciklust szabályozó mechanizmus zavartalan működésében. 

Olvassa el a cikksorozat további cikkeit is!

„Akár 60 százalékkal csökkenthetjük a rezsikiadásainkat”
Hogyan lehetünk takarékosabbak a konyhában?

Amint az egy témában készült tanulmányból kiderül, a hőexpozíció, vagyis a magasabb hőmérsékletnek való kitettség egyéb tényezőkkel – például az ágynemű használattal vagy az éjszakai ruházat viselésével – együtt növelheti az ébrenléti szakaszok számát, megzavarhatja a lassú hullámú alvásciklusokat és a gyors szemmozgásos (REM) szakaszokat egyaránt. Előbbi felelős a mély alvásért: ilyenkor csökken a vérnyomás, az izomtónus, lassul az anyagcsere, és ekkor szabadul fel számos hormon, például a testmagasságért felelős növekedési hormon is. A REM-fázisban pedig fokozódik az agyi aktivitás (ilyenkor álmodunk), a kognitív funkciókért is felelős szervünk ugyanis ekkor dolgozza fel a napi ingereket és információkat. Ha mindezek “sérülnek”, vagyis egy-egy fázis megszakad, agyunk és szervezetünk nem tud megfelelően regenerálódni. Ez hosszú távon koncentrációs- és alvászavarokat okozhat, hozzájárulva egyéb fizikai és mentális betegségek kialakulásához. Előbbiek közé tartozik a depresszió, utóbbiak közé pedig a különféle szív- és érrendszeri megbetegedések vagy a 2-es típusú diabétesz.

A meleg hatása a légúti betegségekre

Míg alváshoz a szakemberek szerint 18-21 Celsius-fok lehet ideális, addig nappali komfortérzetünköz ez kevésnek bizonyulhat. Ha például home office-ban dolgozunk, huzamosabb ideig egy helyben ülve kellemetlennek érezhetjük a 18 °C-ot.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2018-as ajánlásában korábbi következtetések alapján a hatékonyságot, az egyéni hőérzetet és a különféle egészségügyi szempontokat is figyelembe véve 24 Celsius-fokos "ideális" határértéket állapított meg. Ezt arra alapozta, hogy a 18 és 24 °C közötti hőmérsékleten élőknél nem merültek fel a beltéri hőmérséklettel összefüggésbe hozható, kimutatható egészségügyi kockázatok.

Egy huszonkét tanulmány felülvizsgálatán alapuló összegzésből kiderültek a magas beltéri hőmérséklettel összefüggésbe hozható negatív hatások. Eszerint a légzőszervrendszer, a vérnyomás, a maghőmérséklet, a vércukorszint, a mentális egészség és a fizikai aktivitás terén jelentkezhetnek változások, de a meleg okozhat egyéb egészségügyi tüneteket is, ahogy felgyorsíthatja az influenza családon belüli terjedését is. 

A kutatók az eredményeket elemezve arra jutottak, hogy a meleg beltéri környezetben a légzőszervi tünetek súlyosbodtak, ahogy a skizofrénia, valamint a demencia jellemző tünetei is rosszabbodtak, az 1-es típusú cukorbetegséggel élők inzulinadagjának felszívódása pedig észlelhetően felgyorsult. A rendelkezésre álló adatok alapján a kutatók nem tudták a felső értéket meghatározni, ezért 26 °C-os küszöbértéket határoztak meg.

Azt is fontos megemlíteni, hogy a levegő hőmérséklete mellett a páratartalma is nagyon fontos. Alacsony páratartalom esetén  nyálkahártya-, és bőrirritáció léphet fel, de a szem- és szájszárazság, valamint a köhögés is gyakori tünet lehet. (Szakértők szerint az életkori életmódbeli sajátosságok, valamit az aktuális egészségi állapotot figyelembe véve a 40-60 százalékos beltéri páratartalom lehet ideális.)

Amikor a beltéri hőmérséklet emelkedik, a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) főbb tünetei – a légszomj, a köhögés és a zihálás – is súlyosbodnak, különösen, ha ehhez magas légszennyezettség is társul – állítják egy, a WebMD által is idézett kutatás szerzői, akik 26,5 fokos beltéri hőmérsékletet vettek alapul.

Egyéb hozadékok

Az alaposan felfűtött lakás ellen szólhat az is, hogy a melegből kilépve a szervezetnek nehezebb alkalmazkodnia a kinti hőmérséklethez – és fordítva. Nyáron például, amikor a kinti hőmérséklet 30-35 Celsius-fok körül alakul, a benti pedig légkondicionálás híján 25-30°C is lehet, jóval kevesebb energiát emészt fel az akklimatizálódás. 

A frontérzékenyek nálunk gyógyulnak!

Fejfájás? Vérnyomás? Fáradtság? Sok stressz?
Frontérzékeny lehet!
Fejfájás? Ingadozó vérnyomás? Rosszullétek? Szédülés? Álmatlanság? Fáradékonyság? Feszültség? Sok stressz?
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával! Fejfájás? Vérnyomás? Rosszullét? Fáradtság? Idegesség? Sok stressz?
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +15, +20 °C
Minimum: +4, +11 °C

A felhőátvonulások mellett hosszabb-rövidebb időre kisüt a nap. Szórványosan alakul ki zápor. Erős, olykor viharos lesz az északnyugati szél, 15, 20 fok közötti maximumhőmérsékleteket mérhetünk. Hétfőn nem jön újabb front, de még mindig hidegfronthoz hasonló hatás lesz tapasztalható. Görcsös fejfájás, izomgörcs léphet fel, sokan ingerlékenyek, nyugtalanok lehetnek. Az összetett légköri helyzet több panaszt is okozhat. Érdemes megnézni a meteogyógyász® alábbi napi tanácsait! A légszennyezettség alacsony, alig változik. A légnyomás gyengén emelkedik.

Egészséget befolyásoló hatások: