A rák gyógyítása sok esetben akadályokba ütközhet, bizonyos daganattípusoknál ugyanis előfordul, hogy nem vállalható a műtét, a besugárzás sok esetben önmagában nem elég a gyógyuláshoz, a kemoterápiának pedig számos kellemetlen mellékhatása lehet. A géntechnológiai fejlesztések azonban új lehetőségeket ígérnek a rákgyógyításban. A mostanra már embereken tesztelt mRNS-alapú terápia során magát az immunrendszert veszik rá arra, hogy pusztítsa el a rákos sejteket.
Az mRNS-ben rejlő lehetőségeket évtizedek óta kutatják
Bár az mRNS-alapú vakcinák újdonságnak számítanak, maga a technológia régóta ismert: 1985 óta ezen dolgozott a Nobel-díjjal kitüntetett páros, Karikó Katalin és Drew Weissmann is. Számos betegség, különösen bizonyos daganatok gyógyításában ígér áttörést, jelenleg nagyjából ötven kísérlet zajlik párhuzamosan világszerte, aminek ez az alapja. És mint ahogy arról a napokban beszámoltunk, az egyik legelső mRNS-alapú rákterápiát már betegeken tesztelik egy nyugat-londoni kórházban. A daganat méretének csökkentésére kifejlesztett technológiát elsőként melanómás és tüdőrákos betegeken próbálják sikerre vinni. „A vizsgálatsorozat kulcsfontosságú, hogy fordulatot érhessünk el a rák elleni küzdelemben” – számolt be a forradalmi eljárásról annak egyik vezetője, Dr. David Pinato a The Guardiannak. A Mobilize névre keresztelt vizsgálat elsődleges célja, hogy kiderítsék: mennyire biztonságos az új technológia, és valóban képes-e csökkenteni a tumorok méretét.
Az mRNS – más néven messenger vagy hírvivő RNS – egy olyan molekula, amely képes a sejteknek egyfajta tervrajzot szolgáltatni különféle, a szervezet számára hasznos molekulák "legyártására". A jelenleg futó eljárás esetében a hírvívő RNS-ek olyan fehérjék előállítására sarkallják a testet, amelyek serkentik az immunrendszer működését a rák elleni küzdelemben. „Ahogy az mRNS által közvetített információk alapján megtörténik a fehérje szintézise vagy legyártása, a hírvivő funkciója véget is ért, és lebomlik” – magyarázza Dr. Butz Henriett klinikai és molekuláris genetikus. A Országos Onkológiai Intézet kutatója honlapunknak kifejtette: „a daganatok esetében az mRNS molekulák legtöbbször tumorspecifikus vagy tumorasszociált antigéneket, illetve immunmoduláló faktorokat kódolnak, vagyis ezek legyártására késztetik a sejteket. Ha ezt bejuttatjuk a sejtekbe, azzal valójában az immunrendszert tudjuk aktiválni."
Kisiklik az immunrendszer, ezt állítják vissza
Mint ahogy arra a szakember felhívta a figyelmet: daganatsejtek minden nap keletkeznek valamennyiünk szervezetében, ám ezeket ideális esetben az immunrendszerünk elpusztítja. A tumorsejt azonban képes arra, hogy megkerülje az immunrendszert, így az nem ismeri fel, felborul az egyensúly, és megindul a daganatképződés. Az mRNS vakcináknak az a céljuk, hogy az egyensúlyából kisiklott immunrendszert aktiválják, és így képes legyen célzottan a daganat ellen küzdeni. Vagyis nem maga a vakcina pusztítja el a daganatsejteket, hanem a saját immunrendszerünk – húzza alá Dr. Butz Henriett.
Kemó helyett egyetlen szúrás?
Bár egyelőre csak a klinikai kutatás fázisában tesztelik az új technológiát, ezt úgy tudjuk elképzelni a gyakorlatban, mint egy mRNS vakcinát, amit daganat ellen alkalmaznak egyszeri izomba vagy vénába adott injekció formájában. A hosszú távú cél pedig az, hogy kiválthassuk vele a kemoterápiát. Ez persze – mint ahogy a szakember fogalmaz – még a távoli jövő, a jelenleg futó vizsgálatoknak először is ki kell deríteniük, hogy biztonságos és megfelelően hatékony-e az eljárás.
Arra a kérdésre, hogy a technológia mennyire nyújthat végleges megoldást az érintettek számára, és vajon szükség lesz-e bizonyos időközönként megismételni, a kutató megosztotta: „amikor beadják ezeket az immunaktiváló mRNS-eket, akkor – ugyanúgy, ahogy a vírusellenes oltásoknál – egyfajta immunológiai memória is kialakulhat, így pedig akár a tumor kiújulásának megelőzését is szolgálhatja. Ez azonban várat mára, ennek kiderítéséhez még sok kutatásra van szükség. Végső soron jó lenne hosszú távon kiváltani a kemoterápiát, de jelenleg ennek csupán speciális alkalmazása lehetséges, bizonyos daganatok esetében.” Hozzátette: ugyanúgy, ahogy a jelenleg már használatban lévő immunterápiák sem hatékonyak minden daganattípus ellen, az mRNS alapú daganatellenes vakcináknál is le kell tesztelni, melyik daganat ellen alkalmazhatóak. Egyelőre az úgynevezett szolíd, vagyis helyi daganatok esetében vizsgálják, de nincs kizárva, hogy a jövőben a vérképzőrendszeri rákok ellen is tudják majd alkalmazni – mondta el az orvos és kutató, aki szerint még hosszú út vezet odáig, hogy széles körben is használható legyen az új módszer.
