Élete során minden
harmadik magyar embernél rosszindulatú daganat alakul ki, és ugyan az
elmúlt években javult a gyógyulási arány, de a rák még mindig a második
leggyakoribb halálok Magyarországon. A különböző rákos megbetegedések elleni
stratégiák egyre finomodnak, célzottabbá válnak, ahogy ismertté válik a
betegséget okozó daganatsejtek molekuláris működése - írták.
Az újfajta terápiák kihasználják az úgynevezett
szintetikus letalitás jelenséget: a sejtek bizonyos molekuláris útvonalakban
bekövetkező hiányosságokat külön-külön jól tolerálnak, de elpusztulnak, ha két
fontos útvonal egyszerre akad el. A szintetikus letalitást, mint terápiás
lehetőséget majd két évtizede a BRCA1 és BRCA2 (breast cancer susceptibility
protein - mellrákra hajlamosító fehérje) mutációk kapcsán vetették fel, amelyek
esetén bizonyos DNS-hibajavítási útvonalak nem működnek és hajlamosítanak
emlő-, petefészek-, valamint prosztatarák kialakulására. Ha ezekben a
ráksejtekben egy másik útvonalat, a PARP-enzim működésén alapuló hibajavító
mechanizmust gyógyszeresen gátolják, akkor a ráksejtek sikeresen elpusztíthatók
- ismertették.
A HUN-REN SZBK genetikai intézetében Timinszky
Gyula munkacsoportja a PARP gátlószerek hatását vizsgálva olyan új
célpontokat azonosított, amelyek további rákos sejttípusokat érzékenyítenek
ezekre a gyógyszerekre.
A rangos Nucleic Acids Research folyóiratban
a közelmúltban megjelent tanulmányukban bemutatták, hogy ha a rákos sejtekben
lecsökken vagy eltűnik a POLE3 és a POLE4 fehérje (a DNS polimeráz epszilon
enzim kis alegységei), akkor már alacsony dózisú PARP-gátlószer alkalmazása
mellett is leáll az osztódásuk és elpusztulnak. Ez a szintetikus letalitás
újabb példája, amely különbözik a klasszikus BRCA1/2 útvonaltól, és azokban a
ráktípusokban is alkalmazható, amelyek nem hordozzák a BRCA-mutációt, vagy
újabb mutációkkal visszaállították a DNS-hibajavítási útvonaluk működését.
Ezen eredmények alapján a kutatócsoport most olyan
stratégia kidolgozásán dolgozik, amellyel gátolható lehet a POLE4-fehérje
bármilyen rákos sejtben, így a PARP-gátlószer-terápia kiterjeszthetővé válna a
hagyományos kezelésre rezisztens ráktípusokra is.
Forrás: MTI
