A méhnyálkahártya daganata az egyik leggyakoribb nőgyógyászati daganattípus, mégis igen kevés szó esik róla. Korai felfedezése nagy jelentőséggel bír, hiszen ez esetben a gyors terápiának köszönhetően igen jól kezelhető. Hogy milyen tünetek utalnak rá és hogy mi ilyenkor a teendő, azt dr. Hernádi Balázstól, a Nőgyógyászati Központ daganatokkal is foglalkozó nőgyógyászát kérdeztük meg.
A méh felépítése
A méh a női kismedencében elhelyezkedő üreges szerv, mely két fő részből áll: a felső része a méhtest (corpus), az alsó része, mely a hüvelyhez csatlakozik, az a méhnyak (cervix). A méhtest belső borítása a méhnyálkahártya (endometrium). Ennek vastagságát, rendszeres leválását a hormonok szabályozzák: az ösztrogén az endometrium felépítéséért, vastagodásáért felelős, hogy terhesség esetén be tudja fogadni az embriót. A progeszteron megerősíti a nyálkahártyát, segíti a beágyazódást. Ha nem jön létre megtermékenyült petesejt, és nem ment végbe a beágyazódás, úgy az endometrium menstruációs vérzés kíséretében leválik, és a progeszteron szint lecsökken.
A méhnyálkahártya vastagsága tehát erősen függ attól, hogy az illető hol tart a ciklusában. Ráadásul befolyásoló tényező az is, hogy az érintett fogamzókorú, esetleg premenopauza időszakában van, szült-e már, szed-e fogamzásgátlót.
Amennyiben a nő fogamzókorú, úgy a méhnyálkahártya normál vastagsága:
- Menstruáció során: 2-4 mm;
- Korai follikuláris szakasz: 5-7 mm;
- Késői follikuláris szakasz: >11 mm;
- Luteális fázis: >16 mm;
- Méhnyálkahártya rák.
A méhnyálkahártya - endometrium - daganata a méhtestrák leggyakoribb formája (éppen ezért nevezik gyakran méhráknak is). A kóros sejtburjánzás ekkor az endometriumban kezdődik. Az endometriális rák mintegy 80 százaléka adenokarcinóma, vagyis a rák az itt lévő mirigysejtekben képződik. Az állapotot 4 stádiumra osztják, melyeket római számokkal jelölnek. Prognózis becslő algoritmus szerint ma LR (alacsony rizikó), alacsony átmeneti kockázatú, magas átmeneti kockázatú és HR (magas rizikó) különíthető el. Előrehaladott esetekben a probléma más területekre is kiterjed.
Oka lehet genetikai, környezeti (elhízás), hormonális- utóbbi esetben az ösztrogén-progeszteron egyensúly felborulásának következménye (éppen ezért gyakoribb menopauza után, illetve PCOS-ben). Minden olyan állapotban amikor az ösztrogén erősebben és hosszabban fejti ki a hatását, vastagítja a méhnyálkahártyát, és peteérés hiányában a progeszteron nem képes ezt ellensúlyozni.
Kik a veszélyeztetettek?
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
- Menopauza után lévők;
- PCOS;
- Családi hajlam;
- Túlsúly;
- Cukorbetegség;
- Méhnyálkahártya hiperplázia;
- Emlőrák elleni kezelés (Tamoxifen);
- Nem szült nők.
Tünetek esetén mindenképp forduljon orvoshoz
A méhnyálkahártya rák leggyakrabban közti vérzésben, klimax utáni vérzésben, vizelési zavarokban, alhasi fájdalomban nyilvánul meg. Bár ezen panaszok a rosszindulatú daganatokon kívül számos más problémára utalhatnak (főleg menopauza előtt), ám érdemes tisztában lenni ezekkel a tünetekkel, és mihamarabb orvoshoz fordulni velük!
Az orvos ilyenkor fizikális vizsgálatot végez, majd transzvaginális ultrahanggal megnézi a méh belsejét, megméri az endometrium vastagságát. Amennyiben túl vastag, még akkor sem biztos a rák megléte, ugyanis endometrium hiperpláziát is jelölhet (ami olykor rosszindulatúvá is fajulhat, így nem szabad arra sem legyinteni). Ha felmerül a rák gyanúja, úgy endometrium biopsziát, célzott méhtükrözést, esetleg curettage-t (méhkaparást), pipelle segítségével vizsgálatot javasol az orvos, majd a szövetmintát elemzésre küldi. Mindezek mellett szükség lehet has-kismedencei kontraszt anyagos MRI/ mellkas CT (staging) vizsgálatokra is.
Hogyan kezelhető a méhnyálkahártya daganat?
A méhnyálkahártya daganat egy igen eredményesen gyógyítható ráktípus- amennyiben idejében diagnosztizálják, hiszen késői stádiumban a kóros sejtburjánzás már máshol is jelen van a testben. Ez a daganat, váratlan vérzés miatt orvoshoz viszi a pácienst, ezért jó eséllyel korai stádiumban fedezzük fel.
A terápia fontos mozzanata a méh eltávolítása, ami mellett gyakran a petefészkek, petevezetők, környező nyirokcsomók is kivételre kerülnek. Kiegészítő kezelésként (vagy ha valamiért nem végezhető el a műtét) sugár-illetve kemoterápia is segítheti a gyógyulást- mondja dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyászati daganatokkal is foglalkozó nőgyógyásza, aki hozzátette, hogy amennyiben korai stádiumú a beteg és szeretne még gyereket, egyes esetekben lehetőség van szervmegtartó műtéti kezelésre, hormonterápiára is, igen szoros felügyelet mellett.
Legjobban: