A zsíranyagcsere-zavarai olyan betegségek, amelyek növelik az érelmeszesedés előfordulási valószínűségét és ezzel a szívbetegségek, szívinfarktus, stroke és a cukorbetegség kockázatát is. Láthatatlan betegségek lehetnek évtizedekig, hiszen nem fájnak, nincsenek a beteg számára felismerhető betegség-tünetek. Gyakran véletlenül, egyéb panasz miatt végzett laboratóriumi vizsgálat alapján derül fény az eltérésekre. Prof. Dr. Somogyi Anikó, a Cukorbetegközpont diabetológusa, endokrinológus, lipidológus, a zsíranyagcsere-zavar specialistája azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy a fizikális vizsgálattal a tapasztalt orvos már felfigyelhet a kisebb, szemmel látható jelekre is.
Ismert fogalmak: koleszterin és triglicerid
A lipidek, így a koleszterin és a triglicerid nem oldékonyak. A vérben úgynevezett lipoproteinek - fehérjét és más lipideket is tartalmazó részecskék - szállítják őket, melyek különböző arányban tartalmaznak koleszterint és trigliceridet. Ilyen pl. az LDL és a HDL koleszterin, melyek egészségünk szempontjából igen fontosak. A lipoproteinek a különböző szövetekbe szállítanak lipideket, ahol részben energiaforrások, részben hormonok alapanyagai stb., tehát az élet szempontjából nélkülözhetetlenek.
A koleszterin és a triglicerid ugyanakkor kórosan magas szintet is elérhet a vérben, ami önállóan is előfordulhat, de együttesen is, vagyis úgy, hogy minden zsírérték valamilyen mértékben kóros. Ennek értelmében lehet magas a koleszterinszint, lehet magas a trigliceridszint és akár mindkettő is.
Hiperkoleszterinémiáról – magas koleszterinszintről akkor beszélünk, ha az összkoleszterin és az LDL-koleszterin („rossz” koleszterin) is magas a vérben. A legveszélyesebb helyzet, ha az LDL koleszterinérték magas, a HDL („hasznos” koleszterin) viszont alacsony. Minél inkább kórosak az értékek, annál nagyobb a szív-érrendszeri kockázat. A kezelésben, azaz a magas koleszterinszint csökkentésében szerepet játszik a helyes táplálkozás, de sokszor nem kerülhető el a gyógyszeres kezelés.
Hipertrigliceridémia esetén a triglicerid magasabb a normálisnál, és emellett gyakran megjelenik a vércukor, esetleg a húgysavszint emelkedettsége is. Magas értékük 2-es típusú cukorbetegség későbbi kialakulásának előjele is lehet, valamint szerepet játszhat a zsírmáj létrejöttében is.
Ha mind a koleszterin-, mint a trigliceridszint magas, kevert zsíranyagcsere zavarról lehet beszélni.
Sokszor a cukorbetegséggel együtt van jelen
A zsíranyagcsere-zavarok és a cukorbetegség sokszor egy tünetegyüttes részei, ha az elhízással és a magas vérnyomással együtt fordulnak elő, metabolikus szindrómáról szoktunk beszélni. A metabolikus szindróma egyes elemei igen gyakran jelennek meg együtt. A magas vérnyomást súlyosbítja és nehezen kezelhetővé teszi az elhízás.
A nagyhasú, ún. az alma típusú elhízottakban a hasban elhelyezkedő speciális zsírszövet hozzájárul az inzulinérzékenység csökkenéséhez, az ún. inzulinrezisztencia kialakulásához. Ha a sejtek inzulinérzékelése csökken, azt a szervezet inzulinhiányként éli meg, és a hiányt, illetve az emelkedő vércukorszintet ellensúlyozandó, még több inzulint termel.
A nagyobb hasi körfogattal rendelkezők többségénél kimutatható a magas inzulinszint, ami a magas vérnyomású betegek több, mint felénél is jelen van. A magas inzulinszint egyik mellékhatása, hogy fokozza a vesékben a nátrium-visszatartást, ez megemeli a folyadék mennyiségét az érpályákban, ami tovább súlyosbítja a magas vérnyomást. A vérzsírok, tehát a „védő” HDL-koleszterinszint csökkenése és az „rossz” LDL-koleszterinszint emelkedése miatt korábban alakul ki érelmeszesedés a magas lipidszintű emberekben és ez az érrendszer rugalmasságát csökkenti. A folyamat a magasvérnyomás betegség további romlását eredményezi.
Mindezek közösen, egyéb biokémiai kölcsönhatásokkal együtt érelmeszesedéshez, szívinfarktushoz, agyi érelzáródáshoz vezethetnek.
Milyen esetben kell orvoshoz fordulni?
A zsíranyag-csere zavarok és a metabolikus szindróma más elemei is sokáig tünetmentesek maradnak, mindazonáltal van néhány látható tünet, amelyek kóros állapotra utalhatnak.
Ezek az alábbiak:
- Gyűrűs képlet a szaruhártya szélén, szaruhártyahomály, - retina ereinek krémszerű elváltozása;
- A felső és az alsó szemhéjakon jellemzően szimmetrikusan megjelenő sárgás, többszörös, bársonyos felszínű lerakódások;
- Zsírtartalmú, sárga színű göbök a bőrön, illetve az inakon, az ujjak közötti hajlatban, térden, könyökön.
A fentieken kívül nem látható, de felfedezhető tünet lehet többek közt a máj és a lép megnagyobbodása, valamint a perifériás idegek bántalma miatt a kezekben, ujjakban jelentkező bizsergés, zsibbadás, érzészavar, vagyis a neuropátia.
"Ha valaki túlsúlyos, elhízott, esetleg a metabolikus szindróma más elemeit is diagnosztizálták nála, mindenképpen orvoshoz kell fordulnia, hogy megelőzhetők legyenek a súlyos következmények" – hangsúlyozza Prof. Dr. Somogyi Anikó, a Cukorbetegközpont diabetológusa, endokrinológus, lipidológus, a zsíranyagcsere-zavarok specialistája. A tünetegyüttes értékei, és ezen belül a zsíranyagcsere-zavarok is kettős kezeléssel normalizálhatók: életmóddal és szükség esetén gyógyszerrel. Cukorbetegeknél különösen fontos, hogy komplex kezelésben részesüljenek, hiszen a testsúlycsökkentéssel, a koleszterin- és vércukorszint normalizálásával és a vérnyomás beállításával nem csak az egészség védelmében lehet rengeteget tenni, de a várható életkilátások javításában is.
