A demencia kialakulására számtalan dolog hatással lehet. Van, amin nem változtathatunk, mint például a kor vagy a genetika. Azonban egyes faktorokat tudunk befolyásolni egy friss kutatás szerint - írja az EverydayHealth.com.
Dr. Gwenaëlle Douaud, az Oxfordi Egyetem professzora és csapata 40 ezer személy agyi felvételeit vizsgálták meg a 44-82 év közötti korosztályra, különös tekintettel azokra a területekre, amelyek az életkor előrehaladtával előbb mutatják a hanyatlás jeleit a szerv többi részéhez képest. Eredmények alapján a módosítható tényezők közé az alábbiakat sorolták:
- vérnyomás
- koleszterin
- testsúly
- dohányzás
- depresszió
- gyulladás
- hallás
- alvás
- társasági élet
- étrend
- fizikai aktivitás
- oktatás
- légszennyezettség
- cukorbetegség
- alkoholfogyasztás
Az utóbbi három után a legjelentősebb kockázati tényezőnek az alvást, a testsúlyt, a dohányzást és a vérnyomást találták. "Azt már tudtuk, hogy az agyi régiók egy csoportja az öregedés során korábban degenerálódik. Az új tanulmányban megállapítottuk, hogy ezek a részek leginkább a cukorbetegség, a közlekedés okozta légszennyezés és az alkohol hatására érzékenyek" - magyarázta Dr. Douaud.
Az eredmények alapján bizonyos életmódbeli változtatások segíthetnek megvédeni az agyat ezektől a kockázati tényezőktől. Az emberek csökkenthetik az alkoholfogyasztást, egészséges étrendet követhetnek, rendszeresen mozoghatnak a cukorbetegség megelőzése vagy visszafordítása érdekében, illetve megpróbálhatják elkerülni azokat a helyzeteket, ahol erős légszennyezés van jelen.
Dr. Yuko Hara, az Alzheimer's Drug Discovery Foundation öregedés és Alzheimer-kór megelőzéséért felelős igazgatója szerint a kipufogógázok azért jelentenek veszélyt, mert a fosszilis tüzelőanyagok elégetésekor nitrogén-dioxid keletkezik. A cukorbetegséghez és az alkoholhoz hasonlóan ez a szennyező anyag közvetve károsíthatja az agyat a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának növelésén keresztül (ami a demencia ismert kockázati tényezője). A szennyező anyag közvetlenül is bejuthat az agyba, és például gyulladást okozhat.
"Bár a légszennyezést nem lehet teljes mértékben elkerülni, pár dolgot tehetünk azért, hogy csökkentsük a hatását. Például online követhetjük, mennyire szennyezett a levegő a környezetünkben, és magas értékek esetén inkább otthon maradhatunk. Autóban ülve pedig becsukhatjuk az ablakokat, ezzel is csökkentve a kitettséget" - magyarázta a portálnak. Hozzáteszi, hogy agyi képalkotó kutatások kimutatták, hogy azoknál az embereknél, akik hetente több mint 14 egységnyi alkoholt fogyasztottak, az agy térfogata jelentősebb mértékben csökkent, mint azoknál, akik hetente hét egységnél kevesebbet ittak. Továbbá a cukorbetegeknél a demencia kockázata akár 73 százalékkal, a vaszkuláris demencia kockázata pedig kétszer nagyobb, mint azoknál, akik nem küzdenek diabétesszel.
Bár a fenti listán nem szerepel, Hara szerint a halláskárosodás is fontos a demencia szempontjából, mivel negatívan befolyásolhatja az agyműködést, valamint hozzájárulhat a társadalmi elszigeteltséghez és a depresszióhoz. Utóbbi kettő szintén a demencia kockázati tényezője. Korábbi kutatások kimutatták, hogy a halláskárosodás hallókészülékkel történő korrigálása, valamint utóbbi megfelelő használata és beállítása 48 százalékkal lassította a kognitív hanyatlást a kezeletlen hallásproblémákkal küzdő időseknél.
Ami az oktatást illeti, Hara szerint az egész életen át tartó tanulás jobb kognitív egészséggel és magasabb szintű kognitív aktivitással jár életünk közepén vagy végén.
