"Az emberi hülyeség kellett hozzá, hogy ebből járvány legyen"

A jelenleg használt oltások mellett hamarosan érkeznek az orrspray vagy ragtapasz alapú vakcinák is - mondta el Duda Ernő virológus, immunológus. A szakember szerint ezeknek a szereknek is nagy szerepük lehet majd abban, hogy a Föld lakosságának legalább 80 százalékát immunizáljuk és így visszaszorítsuk a koronavírust. Arról is beszélgettünk, miért okozhatott világjárványt egy ilyen vírus, és várhatóan miért nem szabadulhatunk még egy ideig tőle.

HáziPatika.com: Szakterületének számítanak a zoonózisok, vagyis állatról emberre terjedő betegségek, ilyen az új koronavírus is. Miben más ez a kórokozó, mint a többi, miért tudott ilyen világszintű problémát okozni?

Dr. Duda Ernő: Az új koronavírus az RNS-vírusok között sok szempontból rekorder, óriási genomja van és rengeteg féle fehérjét kódol, a szaporodása pedig valami hihetetlenül bonyolult. Az ember azt gondolná, hogy egy ilyen vírusnak az evolúció során el kellene tűnnie, mivel lehetetlen, hogy ilyen bonyolult szaporodás mellett fennmaradjon. Szemmel láthatólag mégis jól megoldja.

HáziPatika.com: Immunológusként mit gondol arról a gyakran hangoztatott elméletről, hogy ezt a járványt okozó koronavírust mesterségesen hozták létre és "szabadították rá" a világra?

D. E.: Ez nem más, mint politikusok és összeesküvés-hívők agymenése. Az amerikaiak nyilván Kínának akarnak visszavágni azzal, hogy táplálják az efféle elméleteket. Magára bármit is adó kutató ilyen marhaságot biztosan nem állított. Ha összehasonlítjuk ennek a vírusnak a genomszerkezetét a denevérekből most, vagy akár húsz évvel ezelőtt izolált vírusokéval, akkor az derül ki, hogy tökéletesen ugyanaz a szerkezetük. Olyan, mintha egy szöveget egy szétszórtabb titkárnő másolt volna le: vannak elütések, de a szöveg tartalma, szerkezete megegyezik. Semmilyen tudományos alapja nincs ennek az összeesküvés-elméletnek.

De gondoljunk abba is bele: ugyan ki akarna egy náthavírusból biológiai fegyvert csinálni? A Wuhanból érkező vírus az átlagos populációban 1 százalék körüli halálozást okoz. Ezzel a szemben például a veszettség vírusa nagyjából 100 százalékát elpusztítja a fertőzötteknek. De vegyük az előző, közel-keleti koronavírus példáját, melybe a fertőzöttek 40 százaléka belehalt. Ezekkel már érdemes lenne dolgozni, ha valaki biológiai fegyvert akarna készíteni, de náthavírust ilyen célra felhasználni teljesen abszurd felvetés.

"Ugyan ki akarna egy náthavírusból biológiai fegyvert csinálni?" Fotó: Fülöp Máté
"Ugyan ki akarna egy náthavírusból biológiai fegyvert csinálni?" Fotó: Fülöp Máté

HáziPatika.com: Mikor döntötte egyébként el, hogy vírusokkal, kórokozókkal szeretne foglalkozni?

D. E.: Rajtam kívül álló okok miatt történt ez így. Nagyjából száz évvel ezelőtt - legalábbis most már annyinak tűnik - kaptam egy amerikai meghívást. Akkor még bakteriális bioszintézissel foglalkoztam idehaza, de mire kijutottam az Egyesült Államokba, az a labor, ahová a meghívást kaptam, vírusokkal kezdett foglalkozni, így én is ebbe az irányba indultam tovább.

HáziPatika.com: A biológia, mikrobiológia már gyermekkorában is foglalkoztatta?

D. E.: Talán meglepően hangzik, de egyáltalán nem mondhatnám. Elsősorban a kémia és a fizika érdekelt fiatalkoromtól, a biológiát túlságosan "soft" tudománynak tartottam, nem érdekelt különösebben. Nem szoktam vele dicsekedni, de ötödik osztályban még meg is buktam belőle, igaz, nem az év végén - az egyik negyedévi értékelésem lett elégtelen, abban az időben még ilyen is volt.

HáziPatika.com: Végül mégis a vírusok, baktériumok tanulmányozásának szentelte az életét.

D. E.: Közel 42 évig dolgoztam a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban, ennek az időnek a felét szinte vírusok tanulmányozásával töltöttem. Egy részük alfavírus volt, például az a Sindbis vírus, ami madarakban agyhártyagyulladást okozhat. Ez egy nagyon jó modellvírus az RNS-vírusok között, ideális a biológiai kutatásokhoz, könnyű is vele dolgozni. Számos dolgot efféle modell-organizmusok segítségével fedeztünk fel, például azt, hogy a vírusok szerkezeti fehérjéi egyetlen óriási fehérjeformában keletkeznek, ami utólag vágódik el.

"Közel 42 évig dolgoztam a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban." Fotó: Fülöp Máté
"Közel 42 évig dolgoztam a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban." Fotó: Fülöp Máté

HáziPatika.com: A koronavírus eredetét vizsgáló egyik kutatócsoport egy néhány hete publikált tanulmányban azt írta: több balszerencsés fordulat kellett ahhoz, hogy világméretűvé váljon a járvány. Valóban elkerülhető lett volna a pandémia?

D. E.: Nemrég valakinek azt nyilatkoztam, hogy az emberi hülyeség kellett ahhoz, hogy ebből világjárvány legyen. Ezt azóta is tartom. Gondoljunk csak bele: január első napjaiban már az egész világon lehetett tudni, hogy Kínába kitört egy járvány és sokan meghalnak, január 12-én már a vírus genomja is ismert volt, 15-én pedig a kínaiak elkészítették az első PCR-tesztet, amivel azonosítani lehetett a vírust. Egy ilyen PCR-kitet nem csak Kínában lehet három nap alatt megcsinálni, de az Egyesült Államokban, vagy akár Magyarországon is. Uruguayban egy PhD hallgató készített saját maga egyet és ezzel elejét vette, hogy az országban az első hullám rettenetes járványhoz vezessen. Vagyis január 20-tól a világ minden országában le lehetett volna tesztelni a Kínából érkező összes gép minden utasát, hogy a fertőzötteket még a határon feltartóztathassák.

HáziPatika.com: Az egészségügyi hatóságok nem voltak felkészülve erre?

D. E.: Az egészségügyi hatóságok ebben a helyzetben félreverik a harangot, a politikusok pedig döntéseket hozhatnak. Az európai és amerikai politikusok nagyjából márciusig a világon semmit nem tettek. Márciusban, amikor Olaszországban már százával haltak meg az emberek, akkor kezdtek ráeszmélni, hogy érdekes módon a napi 300, Kínából induló, ellenőrizetlen járatokon a vírus már mindenhova eljutott. A mostani állapotokhoz képest akkor még enyhébb helyzet volt, a vírus is kevésbé volt ragályos, jobban meg lehetett volna akadályozni a terjedését. Valamennyire nyilván az egészségügyi hatóságok is sárosak ebben, de alapjába véve mindenhol a politikai döntés hiányzott, vagy késlekedett.

De nem is kell ilyen messzire visszamenni az időben. Bő egy hónapja Csehországban katasztrofális egészségügyi helyzet volt, míg a vele szomszédos Németországban és Ausztriában enyhítettek a járványügyi korlátozásokon. Ez racionális dolog? Hogy nem sikerült legalább az EU-s országoknak összehangolniuk azt, hogy egyszerre zárjanak és nyissanak?

"Mindenhol a politikai döntés hiányzott, vagy késlekedett." Fotó: Fülöp Máté
"Mindenhol a politikai döntés hiányzott, vagy késlekedett." Fotó: Fülöp Máté

HáziPatika.com: Lényegi javulást a lakosság immunizálásától várhatunk, vakcinák pedig érkeznek keletről és nyugatról egyaránt. Ön egy korábbi interjújában arról beszélt, hogy a kínai Sinopharm oltóanyagának használatát nem támogatja, mivel a "hosszú COVID-nak" is hívott tünetek némelyikét is okozhatja elméletileg. Most, hogy egyre több embert oltanak ezzel a vakcinával, látható ez a hatás?

D. E.: Említettem, hogy ez a vírus nem teljesen olyan, mint a többi. Ennek az egyik oka, hogy a koronavírusra egyfajta lopakodó vírusként tekinthetünk, hiszen olyan molekuláris mintázatai vannak, amelyek rendkívül hasonlítanak az emberi szervezet különböző részein található molekuláris mintázatokhoz. Emiatt azimmunrendszeregy ideig nem védekezik ellenük, a vírus így bizonyos szervezetekben zavartalanul tud szaporodni. Ha az immunrendszer mégis elkezd védekezni, úgynevezett autoimmun folyamatok is megindulnak. Az elhúzódó tünetek, vagyis az úgynevezett hosszú COVID már annak az eredménye, hogy az immunrendszer a saját szervezete ellen is fordul. Hogyha az egész vírust, annak minden összetevőjével együtt bejuttatjuk valakibe, majd melléteszünk egy adjuvánst, hogy kialakulhasson az immunválasz, a szervezet a vírus minden alkatrésze ellen felveszi a harcot, és ennek vannak kockázatai.

HáziPatika.com: Efféle, elölt vírusokat régóta használunk oltóanyagokban. Miért veszélyesebb a koronavírust ilyen módon megismertetni a szervezettel, mint az influenzavírust?

D. E.: Hallott már hosszú influenzáról? Én még nem. Aki az influenzából kigyógyul, az teljesen gyógyultnak tekinthető. Aki viszont a koronavírus-fertőzésből gyógyult ki - akár tünetmentesen is -, annál később még súlyos tünetek alakulhatnak ki. Az, hogy az influenza, vagy a szamárköhögés ellen elölt kórokozót használunk, nem tudományos érv arra, hogy ennél a vírusnál is így védekezzünk.

"Ez a vírus nem teljesen olyan, mint a többi." Fotó: Fülöp Máté
"Ez a vírus nem teljesen olyan, mint a többi." Fotó: Fülöp Máté

HáziPatika.com: Több oltóanyagnál felmerültek vérrögképződéses problémák is, a Janssen és az  AstraZeneca oltása kapcsán is érkeztek ilyen hírek. Valóban szükséges felfüggeszteni ezeknek a vakcináknak a használatát?

D. E.: Egyrészt ez a lépés jó és érhető, hiszen azt jelzi, hogy vigyáznak a lakosságra. Másrészt viszont rossz is, hiszen megingathatja a vakcinákba vetett bizalmat. Hogyha veszünk egymillió termékeny korú nőt (náluk volt a leggyakoribb ez a komplikáció), majd megnézzük, hogy közülük mennyinél fordulnak elő vérrögképződési problémák, illetve összehasonlítjuk azzal az egymillió nővel, akik megkapták ezeket a vakcinákat, nem valószínű, hogy jelentős különbséget találunk a két csoport között.

Vagyis nagyon kis eséllyel okozhatnak csupán a vakcinák ilyen gondot. Hogyha viszont egymillió esetből egy vérrögképződési probléma is jelentkezett, már felfüggesztik a vakcina használatát, amíg ki nem derítik, van-e összefüggés a használatuk és a vérrögök kialakulása között. Persze ez csak azokra a nyugati vakcinákra vonatkozik, amelyeket az Európai Unió vagy az amerikai Élelmiszer- és gyógyszerfelügyelet (FDA) is jóváhagyott, ezeknél ugyanis kötelező a harmadik klinikai fázist követően ez a negyedik, úgynevezett utókövető fázis, amikor már több millió beoltott ember egészségügyi adatait dolgozzák fel.

HáziPatika.com: Sokan a hatékonyságuk alapján rangsorolják az oltásokat, ezek az értékek ugyanakkor országonként jelentős eltérést mutatnak: a Johnson & Johnson vakcináját az Egyesült Államokban 72, Dél-Afrikában pedig csak 64 százalékos hatékonyságúnak mérték. Mi okozza ezeket az eltéréseket, melyiknek hihetünk?

D. E.: Az a probléma, hogy ezeket a számokat egyre inkább elsősorban marketingcélokra használják. A nagy különbségeket jól szemlélteti az egyik kínai, nálunk forgalomba nem hozott vakcina vizsgálata is. Erről a vakcináról Törökországban azt állapították meg, hogy 91 százalékban hatásos, míg Brazíliában ugyanezt a vakcinát 50,4 százalékosnak ítélték. Ez azért elég drasztikus eltérés, de hogy megértsük az okát, nézzük magát a kísérletet. Törökországban átlagos populációban használták a vakcinát és azt nézték, hogy az oltottak hány százaléka kerül kórházba, mennyinél alakulnak ki súlyos tünetek és hányan halnak meg. Arra jutottak, hogy ezek ellen 91 százalékban hatásos volt a vakcina. Ugyanezt a vakcinát Brazíliában COVID-osztályokon lévő egészségügyi dolgozók oltására használták. Ez a populáció a vírusnak jelentősen jobban ki van téve, mint a törökországi, ráadásul a brazil kutatók nem is azt vizsgálták, hogy hány ember kerül kórházba, hanem hogy mennyinél alakulnak ki tünetek, akár olyan általánosak is, mint egy fejfájás, ami nem feltétlenül köthető a vakcinához. A két kutatás és az abból kapott eredmények így több szempontból sem összehasonlíthatók. A vakcinák hatékonyságát akkor lehetne csak összevetni egymással, ha mindegyiket ugyanolyan módszereket követve vizsgálnák és ugyanazokkal szemben határoznák meg a védettséget.

HáziPatika.com: A felmérések szerint mindenesetre továbbra is a Pfizer vakcinája a legnépszerűbb a lakosság körében.

D. E.: Nem véletlenül, hiszen ez egy világrekorder vakcina, ehhez hasonló hatékonyságú oltásunk rendkívül kevés van csupán forgalomba.

"A Pfizer egy világrekorder vakcina" Fotó: Fülöp Máté
"A Pfizer egy világrekorder vakcina" Fotó: Fülöp Máté

HáziPatika.com: Többször is beszélt az úgynevezett keresztoltások hasznosságáról, vagyis hogy két különböző oltást adnának be a lakosságnak. Mi lenne ennek a haszna?

D.E.: Az immunológiában ezt heterologous prime-boost néven fut, és az a lényege, hogyha én kétszer ugyanazt az antigént juttatom be a szervezetembe, de különböző körítéssel, jobb eredményt adhat, mintha mindkét alkalommal egy adott adenovírussal juttathatom ezt be. Az AstraZeneca mindkét alkalommal ugyanazt a vektort használja, így ha az első alkalommal kialakult az immunválasz a benne lévő csimpánz adenovírus ellen, az részben hatástalanítani fogja a második oltáskor bejuttatott vektort. Ideális az lenne, ha például a Szputnyik-V első oltását kombinálnák az AstraZeneca első oltásával, hiszen az egyik egy majom vírus, a másik egy emberi vírus vektorját tartalmazza. Ez vélhetően hosszabb ideig tartó védettséget biztosíthatna.

HáziPatika.com: Mikor láthatjuk ön szerint, hogy ezek az oltások meddig nyújthatnak védettséget?

D. E.: Éppen a napokban használtam fel a Pfizer és a Moderna adatait, hogy megpróbáljak ezen a téren számításokat végezni. Különböző populációkat alapul véve arra jutottam, hogy 350-600 nap között lehet az az időtartam, ami alatt a feltételezett hatásossági szint fennmarad. Ezzel csak az a baj, hogy nem tudjuk pontosan, mi az a szervezetben lévő ellenanyag-szint, ami még hatékonyan védhet a fertőzéstől (arról nem is beszélve, hogy az ellenanyag-szint gyorsabban csökken, mint a szintén hatásosan védő T-sejtek száma). Abban mindenesetre már most is joggal reménykedhetünk, hogy ez a fenti két vakcina a gyártóik ígéretének megfelelően, legalább egy évig hatékony védelmet biztosítanak. Nem lennék azonban meglepve akkor sem, ha ennél jóval hosszabb ideig hatásosak lennének, hiszen egy ilyen járvány során az immunizált betegek is nagy eséllyel találkozhatnak újra a vírussal, ami ugyan nem betegíti meg őket, de a szervezet számára egyfajta emlékeztetőül szolgálhat és növelheti a védettség hosszát. Ebből a szempontból a járvány fennmaradása akár előnyös is lehet azok számára, akik be vannak oltva.

"A járvány fennmaradása akár előnyös is lehet azok számára, akik be vannak oltva." Fotó: Fülöp Máté
"A járvány fennmaradása akár előnyös is lehet azok számára, akik be vannak oltva." Fotó: Fülöp Máté

HáziPatika.com: Szükséges lehet a járvány teljes megállításához a háziállatok, vadállatok vakcinázására is? Friss hír, hogy Oroszországban már elkészült az első, kimondottan állatoknak gyártott koronavírus-vakcina is. Ennek mekkora szerepe lehet a vírus visszaszorításában?

D. E.: Igen, erről az orosz oltóanyagról én is hallottam. Szerintem azonban első körben a gyerekeket kellene beoltani, illetve rá kell venni a bizonytalankodó felnőtteket, hogy oltassák be magukat. Jelenlegi ismereteink szerint a teljes lakosság 80-90 százalékát be kell oltani ugyanis ahhoz, hogy a járvány megszűnjön, persze a vírus még ettől sem tűnik majd el.

Sok olyan hírt lehetett hallani, hogy állatkerti tigrisek és gorillák, vagy menyétek szervezetében is kimutatták a koronavírust. Azt is tudjuk, hogy a macska elkaphatja a vírust, arról azonban még egyetlen beszámoló sincs, hogy a macskáról emberre jutott volna, a jelen ismereteink szerint ezek az állatok nem játszanak jelentős szerepet a terjedésében. Érdekes a hír, hogy éppen Oroszországban fejlesztették ki az állati vakcinát, ahol a lakosság alig néhány százaléka van még immunizálva. Talán ott sem a kutyák és a macskák oltására kellene a legnagyobb figyelmet fordítani.

HáziPatika.com: A beszélgetés során már többször érintettük, zárásként azért mégis felteszem a kérdést, amire talán a legtöbben kíváncsiak: van rá esély, hogy valaha teljesen megszabadulhatunk ettől a kórokozótól, vagy visszatérő betegséghullámokra kell számítanunk, mint például az influenzánál?

D. E.: Nehéz jóslásokba bocsátkozni, hiszen az emberi hülyeség, felelőtlenség változatlanul nagy hatással lehet a vírus jövőjére. Amikor azt mondtam, hogy a lakosság 80 százalékát be kell oltani, akkor azt a teljes világpopulációra értettem. Hogyha tehát például Zimbabwe lakossága nem lesz beoltva, akkor időről időre az ott terjedő vírus és annak mutációi ismét elterjednek az egész világon. Ahogy Kínából pillanatok alatt elterjedhetett a járvány, úgy megindulhat a világ bármelyik területéről. Nem hinném, hogy a vírustól belátható időn belül meg fogunk tudni szabadulni.


HáziPatika.com: Van reális esélye világszinten ennek a 80 százalékos átoltottságnak? Van rá kapacitásunk, hogy a Föld legelmaradottabb régióinak lakosságát is immunizáljuk?

D. E.: Ennek elvileg sem pénzügyi, sem más akadálya nincsen. A szinte az egész világot összefogó vakcinaszövetségbe, a GAVI-ba (Global Alliance for Vaccines and Immunizations) majdnem mindenki beletette a szükséges forrásokat, emellett Kína, India és az Európai Unió önmagában is elő tud állítani legalább 2-3 milliárd dózis vakcinát évente. Így az óvatos számítások szerint is két év alatt bőven elő tudunk állítani annyi oltóanyagot, amennyire az egész emberiségnek szüksége van. Az EU tagországai annyi vakcinát rendeltek be, hogy abból minden egyes embert négyszer be lehetne oltani, beleértve a csecsemőket is.

Nem is a termelőkapacitásokkal lesz itt a gond, a kérdés inkább az, hogy az apró afrikai falvak, vagy az indonéz szigetvilág lakosságához mikor és hogyan sikerül azt eljuttatni. A szállításra érzékenyebb vakcinákat ezeken a helyeken nem fogják tudni használni, ezekre a helyekre valami más megoldásra lesz szükség. De ezt is megoldjuk, jelenleg is közel 300 féle vakcinát fejlesztenek, de egészen innovatív ötletekkel is találkozhatunk. A Pennsylvaniai Egyetemen kifejlesztettek egy ragtapaszt, amelyből milliónyi mikroszkopikus méretű tüske áll ki. Ezek a tüskék cukorból készültek és beléjük van dolgozva az immunizációhoz szükséges S-fehérje - ha feltapasztják a bőrre, a cukortüskék beleszúródnak a bőrbe, feloldódnak és bejuttatják ezt a fehérjét, így kialakulhat a védettség. Emellett készülnek tabletta, vagy orrspray formájában is vakcinák, ezeknek mind komoly szerepük lehet majd a járvány elleni védekezésben.

Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+12, +18 °C
Minimum:
+3, +8 °C

Hazánkban csütörtökön délelőtt túlnyomóan borult lesz az ég, de számottevő csapadék nem valószínű.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge, közepes

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag