Néhány hete adta hírül a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), hogy megtalálták itthon az idei év első veszett rókáját. „2023. február 21-én a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Tiszabecs községben megjelent egy róka, amely egy udvarba betérve verekedni kezdett az ott lévő kutyával. A tulajdonos által ártalmatlanított rókánál a Nébih laboratóriuma veszettséggel való fertőzöttséget állapított meg” – írták. Az esetről értesítették a Nemzeti Népegészségügyi Központot (NNK), az Európai Uniót (EU) és az Állategészségügyi Világszervezetet (WOAH) is. Tavaly egyébként négy veszettséget igazoltak Magyarországon.
A Nébih a tájékoztatójában kitért arra is, hogy a veszettséggel megfertőződött, idegrendszeri tünetekben szenvedő, rendellenesen viselkedő vadállatok nagy távolságokat is megtehetnek, a fertőzést pedig ez idő alatt könnyen továbbadhatják más állatoknak. A vírus ráadásul az emberre is veszélyes, ezért a házi- és vadállatok veszettségtől való megóvása az emberi megbetegedések megelőzését is szolgálja.
Milyen tünetek jelentkeznek a kutyáknál?
Kedvenceid – és embertársaid – védelmének érdekében Magyarországon jogszabály kötelez téged arra, hogy minden évben beoltasd a kutyádat veszettség ellen. Ettől még persze nem árt, ha tudod, hogy milyen tünetek esetén gyanakodhatsz arra, hogy négylábú barátod mégis megfertőződött.
Nemrég egy levélben is megkeresték a Nébih-et a kérdéssel: milyen tünetei vannak a veszettségnek kutyáknál és macskáknál? A szakértők a válaszban kiemelték, hogy veszettség egy heveny lefolyású betegség, vagyis a tünetek megjelenését követően nagyon gyorsan lezajlik, és általában a megbetegedett állat elpusztulásához vezet. A betegségért felelős vírus agyvelőgyulladást okoz, ezért jellemzően valamilyen idegrendszeri tünetet produkálnak a fertőzött állatok.
Mint írták, a megbetegedett állat viselkedése alapján a veszettségnek két formáját különböztetik meg, az úgynevezett „dühöngő” és a „csendes” típust. A kutyáknál mindkét forma előfordulhat. „Az első jeleket az állat viselkedésében tapasztalhatjuk: például nem ismerik meg a tulajdonosukat, tompulttá válnak, a gazdájukat vagy tárgyakat próbálnak nyalogatni, megijednek az erősebb hangoktól. Az izgalmi szakaszra jellemző az állat nyugtalan viselkedése: szaladgálnak, esetenként elkóborolnak, támadnak és harapnak. A bénulásos szakaszban tünetként jelentkezhet az állkapocs lógása, nyálzás, kancsalság és a nyelés fájdalmassága is. Ezek a tünetek néhány napig tartanak, majd a bénulás következtében az állat elpusztul” – részletezték.
Macskáknál így jelentkezik a fertőzés
A Nébih tájékoztatása szerint a macskák esetében általában a betegség dühöngő formája alakul ki. A cicáknál is jellemző tünet a kancsalság, a nyálzás, valamint a fokozott ingerlékenység is. „Ugyan jogszabály nem írja elő, de a lakásból kijáró macskák esetében is kifejezetten ajánlott a veszettség elleni védőoltás” – szögezték le a szakértők.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Legjobban: