Versenyfutás az idővel – meddig maradhat életben egy elveszett ember?

Közel másfél hónapig életben maradt a civilizációtól távol négy kisgyerek, miután repülőgépük az Amazonas őserdőbe zuhant. Meddig bírhatjuk ki víz és élelem nélkül efféle extrém körülmények között, és mennyi ideig lehet reménykedni, hogy megtalálhatunk egy elveszett, vagy egy összeomló épület alatt ragadt embert? Kutató-mentő szakembereket kérdeztünk.

Negyven napot töltött az Amazonas dzsungelének mélyén négy kisgyerek, miután a repülőgép, amin utaztak, feltehetőleg meghibásodás miatt a fák közé zuhant. A Cessna 206 roncsainak közelében megtalálták a két pilóta, illetve az édesanya holttestét, a lábnyomok, az eldobált tárgyak viszont arra utaltak, hogy a gyerekek túlélték a tragédiát. Helikopterekkel, illetve a helyi őslakosok segítségével hetekig tartó keresés indult, a remény azonban az idő előrehaladtával folyamatosan csökkent. A testvérek közül a legidősebb is csupán 13 éves volt, ő viselte gondját a kilenc-, öt- és egyéves kicsiknek, akik végül csodával határos módon élve kerültek elő.

A BBC cikke szerint a zuhanást követően a legidősebb kislány, Lesly gondoskodott jóval fiatalabb testvéreiről. Kezdetben a gép roncsai között talált élelmiszereket (maniókakenyeret, magvakat és lisztet) fogyasztották el, majd a közelben található gyümölcsökből táplálkoztak. A kolumbiai katonák élelmiszerrel és vízzel megrakott csomagokat dobtak a lezuhant repülő környékére azt remélve, hogy ezzel is növelhetik a gyerekek életben maradási esélyeit. A kis túlélők valószínűleg ezeknek a csomagoknak, illetve a dzsungelben beérett gyümölcsöknek köszönhetik az életüket, viszont még így is csodával határos, hogy ennyi idő után élve előkerültek. A hatóságok első közleménye szerint a gyerekekre lefogyva, és súlyosan dehidratált állapotban találtak rá, ami érthető is annak ismeretében, hogy mind tiszta ivóvízből, mind pedig élelmiszerből hiányt szenvedtek csaknem másfél hónapos kálváriájuk alatt.

Az eset hasonlít az 1972-es andoki repülőgép-szerencsétlenséghez, melynek történetét az egyik túlélő feljegyzéseiből, illetve az 'Életben maradtak' című filmből is megismerhettük. Az uruguayi légitársaság 571-es, Chilébe tartó járatán negyvenöt utas tartózkodott, amikor az egy pilótahiba miatt október 13-án egy hegyoldalnak csapódott. A zuhanást huszonhatan túlélték, a fagyos idő, a sérülések, az éhség és egy lavina miatt azonban csupán tizenhat embernek sikerült megmenekülnie, miután hetvenkét napot töltöttek a fagyos vidék fogságában. Ez idő alatt a túlélők a kannibalizmusra is rákényszerültek annak érdekében, hogy az életben maradáshoz szükséges kalóriamennyiséget bejuttassák a szervezetükbe, az Andok oldalának havas lankái legalább a megfelelő mennyiségű vízről gondoskodtak. A vízhiányt lényegesen rövidebb ideig tudja ugyanis tolerálni az emberi szervezet, mint az élelmiszer megvonását, idővel ugyanakkor mindkettő végzetes következménnyel járhat. Azt azonban, hogy mennyi ez az idő, nem egyszerű megállapítani.

Meddig bírja ki az ember evés nélkül?

Nehéz pontosan megállapítani, hogy mennyi ideig bírhatja ki egy ember étel és ital nélkül, ezt ugyanis számos tényező befolyásolhatja az életkortól a fizikai aktivitás mértékén át az átlaghőmérsékletig, vagy akár a levegő páratartalmáig. A National Library of Medicine korábbi tanulmánya szerint átlagosan 8-21 napig maradtak életben azok az emberek, akiktől valamilyen okból megvonták az élelmet és a vizet. Ilyen kísérleteket etikai okokból érthető módon nem végeznek, így az adatok azon esetekre támaszkodnak, amikor az emberek akaratukon kívül csapdába estek valahol, például egy földrengés miatt összedőlt épület romjai alatt.

eltűnés
A természetben eltévedt emberekre számos veszély leselkedhet. Fotó: Getty Images

Élelmiszerbevitel híján a test először a lerakódott zsírokból merít energiát a működéséhez, amikor pedig ezeket a tartalékokat felélte, az izmokat is felemészti, hogy biztosítsa a létfenntartáshoz elegendő energiát. Amikor a napi kalóriabevitelünk 800-1000 alá csökken, testünk energiatakarékos üzemmódba kapcsol, a pulzus és az emésztés is lelassul annak érdekében, hogy az energiaszegény környezetben is biztosított legyen a működése. Az első két napban még nem jelentkeznek intenzívebb tünetek az általános fáradtságon túl, a testben azonban folyamatosan csökken a zsír, a vitaminok és az ásványi anyagok mennyisége. 48 óra elteltével azonban a szédülés, ájulás is egyre gyakoribbá válik, a pulzus jelentősen lecsökken, és keringési, illetve emésztési panaszok lépnek fel.

Hiteles feljegyzések vannak extrém hosszú ideig tartó böjtökről, melynek során valaki vallási vagy politikai okokból önkéntesen vonta meg magától a táplálékot. Az egyik leghíresebb ilyen eset az India függetlenségéért harcoló Mahatma Gandhi nevéhez fűződik, aki tiltakozásul huszonegy napos éhségsztrájkot hirdetett. Az eddigi leghosszabb dokumentált éhségsztrájkot pedig az ír politikai aktivistának, Terence James MacSwiney-nek tulajdonítják, aki hetvennégy nap ételmegvonás után hunyt el, 1920 októberében.

Néhány hónapja egy evangélikus lelkipásztor Mozambikban próbált Jézus példáját követve negyven napos böjtöt tartani. Francisco Barajah tiszteletes teljesen megvonta magától az ételt, és vizet is csak minimálisan fogyasztott. Fogadalma harmincnyolcadik napján, kritikus állapotban került kórházba. Infúzióval és folyékony táplálékkal is próbálták hidratálni a szervezetét, ennek ellenére nem tudták már megmenteni, két nappal később, a negyvenedik napon elhunyt.

Az orvosi kutatásokat végző British Lab számításai szerint egy átlagos egészségű, 75 kilós ember akár 30-40 napig is életben maradhat élelem nélkül – legalábbis akkor, ha megfelelő mennyiségű, tiszta ivóvíz áll a rendelkezésére.

Mennyi ideig maradhatunk életben ivás nélkül?

A fentieknél jóval rövidebb ideig életképes a szervezet teljes vízmegvonás esetén. Testünk legnagyobb mennyiségű összetevője a víz, egy csecsemő testtömegének 70-75 százalékát, míg egy felnőttének nagyjából 60 százalékát ez teszi ki. A National Library of Medicine cikke szerint a dehidratált állapothoz már az is elegendő, ha ennek a vízmennyiségnek a 3 százalékát elveszítjük. A kiszáradás legelső tünetei a szomjúságérzés és a sötét színű vizelet. Előbbi azt jelzi a szervezet számára, hogy pótolja a kiesett folyadékbevitelt, utóbbi pedig a csökkent vízkiválasztás (azaz fokozott vízmegtartás) jele. Az alábbi panaszok jelentkezhetnek még:

  • a száj környéke kiszárad, cserepessé válik;
  • fejfájás;
  • szédülés, zavartság;
  • izomgörcsök.

A nagyon súlyos kiszáradásánál a szervezet a legfontosabb szervek működésére koncentrál, ami azzal jár, hogy egyre kevesebb vér áramlik a bőrhöz és a végtagokba: a kezek és a lábak hűvös tapintásúak lesznek. A szívverés szaporává válik, a pulzus gyenge, a lélegzetvétel szapora és felületes lesz. Később, amikor már az agyba sem jut elegendő vér, az érintett zavarodott lesz. Ezt az állapotot követheti a kóma, a belső szervek működésének leállása, majd a halál.

Értelemszerűen forró környezetben a kiszáradás előbb bekövetkezik, mint például az erdőségekben, ahol a fák árnyékot adnak. Emellett a fizikai terhelés és a levegő páratartalma is hatással lehet a dehidratáció mértékére. Extrém esetben az ember akár hét napig is életben maradhat egy korty folyadék fogyasztása nélkül, a kisgyermekek szervezete azonban még rövidebb idő alatt kiszáradhat.

100 órán belül kell megtalálni a bajbajutottakat

A Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálat dolgozói számos külföldi mentőakcióban részt vettek, ott voltak többek között a törökországi és szíriai földrengések túlélőinek felkutatásakor is. Balázs László szolgálatvezető szerint az épületek romjai alatt rekedt emberek életkörülményei és túlélési esélyei jelentősen eltérnek a dzsungelben elveszett fiatalokétól. Utóbbiak ugyanis mozoghattak, lehetőségük volt keresni élelmiszert és ivóvizet, míg a romok alatti emberek mozgása jelentősen korlátozott. Az elveszett embereknél a kiszáradás mellett a kihűlés is kritikus helyzetet teremthet, Törökországban az épületek alatt szerencsére éjszaka sem csökkent 8-10 fok alá a hőmérséklet, ami javította az ottani túlélők esélyeit a szakember szerint, míg egy őserdőben jóval hidegebbek lehetnek az éjszakák.

Nagyjából száz órában határozták meg azt az időt, amelyen belül van esély élve kiemelni egy romok alatt rekedt embereket, ezen túl elsősorban akkor reális a túlélés, ha vízhez juthatnak a bajbajutottak. Különösen ritka, de előfordulhat, hogy hetekkel a katasztrófa után életben találtak valakit a kutatók – hangsúlyozta Balázs László.

Gyorsan megtalálják a Magyarországon eltűnt túrázókat

Területi adottságai, illetve a települések sűrű hálózata miatt Magyarországon kevesebb munkát igényel egy-egy természetben eltévedt ember felkutatása. A Börzsöny Speciális Mentő Egyesület alelnöke, Irimie Felix szerint a közeli erdőségekben és hegyekben eltévedő embereket rendszerint 1-2 órán belül megtalálják. „Ebben az évben a szolgálat tagjai 34 beavatkozást hajtottak végre és ebből öt eset volt Search&Rescue (keresés és mentés – a szerk.) jellegű. Ugyanakkor ezek a keresések nagyon rövid ideig tartottak, mert valamilyen kapcsolat létesült a segélykérővel, illetve volt helyzetmeghatározásunk, vagy fel tudtuk venni a kapcsolatot a segélykérővel és a kikérdezése alapján volt fogalmunk, hogy merre kell keresni” – mondja az egyesület alelnöke.

Hogyha egy bajbajutott nem is tudja megfelelően elmagyarázni, hogy merre van, mobiltelefonjának cellainformációi alapján viszonylag pontosan bemérhető a helyzete. A hazai mentőcsapatoknak legtöbbször olyan esetekben kell kivonulniuk, amikor a kirándulók valamilyen balesetet szenvednek, vagy más okból romlik le az állapotuk. Az egyik extrém magyarországi eset volt néhány éve azé a 92 éves idős hölgyé, aki Telki közelében esett el, majd étlen-szomjan töltött csaknem három napot, mire rátaláltak.Minket is meglepett, hogy milyen jó állapotban találtuk meg a hölgyet két fagyos éjszaka után. A munkatársainknak azt monda, hogy fiatalkorában cserkész volt, és emlékezett rá, milyen a szabad ég alatt aludni, és hogyan kell szigetelni magát” – mondta el Balázs László.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +34 °C
Minimum: +17 °C

Napos idő várható kevés gomoly- és fátyolfelhővel. Csapadék nem lesz. A délnyugati, déli szél nagy területen megélénkül, helyenként meg is erősödik. A legmagasabb nappali hőmérséklet 32 és 37 fok között valószínű. Fronthatás napközben nem okoz kellemetlenséget.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra