Megfejtették a bölcsőhalál titkát?

A bölcsőhalál minden szülő rémálma. Ausztrál kutatók most ígértes felfedezést tettek, amivel egy lépéssel közelebb kerülhetünk a hirtelen csecsemőhalál szindróma pontos okának feltárásához.

Ausztrál kutatók nemrégiben bejelentették, hogy sikerült azonosítaniuk a hirtelen csecsemőhalál szindróma, más néven bölcsőhalál (SIDS) egyik lehetséges biomarkerét - írja a CNN. A szakértők ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy a mostani felfedezés csak a "kirakós" egy darabkája, a jellemzően egy éves kor alatti csecsemőket érintő SIDS (Sudden infant death syndrome) kialakulását illetően ugyanis még mindig rengeteg a megválaszolatlan kérdés. Többek között az, hogy pontosan mi okozza.

A bölcsőhalált nem lehet előre megjósolni. Fotó: Getty Images

Az Egyesült Államokban évente körülbelül 3400 csecsemő minden előzmény nélküli, váratlanul - többnyire álmában - bekövetkező halálát tulajdonítják a SIDS-nek, ami az eddig kutatási eredmények alapján leggyakrabban a 2-4 hónap közötti babák körében fordul elő.

A kutatók a mostani, eBioMedicine című folyóiratban publikált tanulmányukhoz 67 olyan újszülött vérmintáját elemezték, akik 2016 és 2020 között vélhetően bölcsőhalál áldozatai lettek. Egy speciális enzim, a butiril-kolinészteráz (BChE) szintjét mérték egy 655 csecsemőből álló kontrollcsoport vérmintáival összehasonlítva. Megállapították, hogy a bölcsőhalált halt gyermekek BChE-szintje a szülés után néhány nappal sokkal alacsonyabb volt, mint az élő- vagy egyéb okból elhunyt csecsemőké. A BChE enzim - a vegetatív idegrendszer részeként -, olyan létfontosságú funkciók szabályozásában vesz részt, mint a légzés, a vérnyomás vagy az ébredés.

A tanulmány szerzői szerint további kutatásokra van szükség annak megállapítására, hogy a BChE-enzim szintjét megállapító tesztek alkalmasak lehetnek-e arra, hogy megkönnyítsék a jövőbeli SIDS-es esetek azonosítását és hozzájárulhatnak-e azok megelőzéséhez.

A bölcsőhalál ismert kockázati tényezői

A bölcsőhalál okát évtizedek óta kutatják, és eddig számos kockázati tényezőt sikerült azonosítani. Ezek közé tartozik az, ha a kismama a várandóssága alatt dohányzik, ha a baba koraszülöttként jön a világra, vagy ha a családban előfordult már bölcsőhalál. A baba életének első hat hónapban viszont számos más tényező és változás is befolyásolhatja ezeknek az enzimeknek - és úgy általában az idegrendszernek a - működését, fejlődését - ahogy arra a tanulmány szerzői is felhívták a figyelmet.

Carmel Harrington, az ausztrál Westmead Gyermekkórház tiszteletbeli kutatója maga is átélte minden szülő rémálmát: 29 évvel ezelőtt gyermeke bölcsőhalál áldozata lett. A tanulmány vezetőjeként elmondta: ha egy csecsemő életveszélybe kerül, mert például álmában nehezen veszi a levegőt, általában ösztönösen felébred, felsír - az agya azon része ugyanis, ami az ébredést irányítja, azonnal akcióba lép. Egyes csecsemők esetében viszont nem indul be ez a vészhelyzeti reakció, ami a mostani kutatás eredményei szerint összefüggésbe hozható a vegetatív idegrendszer működését is szabályozó BChE enzim alacsony szintjével - tette hozzá Harrington.

A tanulmány eredményei biztatóak, de azért a kutatásnak voltak korlátai: kevés mintán alapult, és a felhasznált vérminták több mint két évesek voltak. Emellett a kutatók 1-2 éves gyermekekre vonatkozó adatokat vettek figyelembe, noha a SIDS általában az egy évnél fiatalabbakat érini. Ennek ellenére a kutatók jelentős előrelépésként értékelik: ígéretes kiindulópont lehet a jövőbeli kutatások szempontjából.

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

vastagbélrák
Vastagbélrák 50 felett: ezekre a korai tünetekre érdemes különösen figyelni
Túl párás a levegő otthon? Ezt a filléres trükköt vesd be, mielőtt megjelenne a penész
Hány másodpercig kell tartani a planket? Ennyi számít jónak életkor szerint
Mikortól számít magasnak a vérnyomás? Sokan rosszul tudják
TSH
Ezt jelenti a TSH-szint a laborleleten: íme, mi okozhat alacsony vagy magas értéket
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +13 °C
Minimum: +5 °C

Párássá válik a levegő, éjszaka foltokban köd képződik. Emellett az északi országrészben erősen megnövekszik a felhőzet. Késő estig néhol kialakulhat zápor, hajnaltól pedig északon várható több helyen eső. A délnyugati szél az északkeleti országrészben időnként megélénkül, néhol meg is erősödik, majd hajnalban a Kisalföldön északnyugatira fordul a szél.A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 0 és +7 fok között alakul. Pénteken nem várható fronthatás.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

Influenzaoltás: 7 kérdésből kiderül, bedőlsz-e a leggyakoribb tévhiteknek A szezonális influenzaoltást számos félreértés és tévhit lengi körül, ami akár a járvány elleni hatékony védekezést is alááshatja. Teszteld tudásod kvízünk segítségével, hogy kiderüljön, mennyire vagy jól tájékozott a témában!
Mikortól számít magasnak a vérnyomás? Sokan rosszul tudják Sokan élnek magasvérnyomás-betegséggel (hipertónia) úgy, hogy nem is tudnak róla, pedig a kezeletlen állapot jelentősen növeli a szívroham, a stroke és a vesebetegség kockázatát. Töltsd ki kvízünket, és teszteld, mennyit tudsz a magasvérnyomás-betegség tüneteiről és veszélyeiről!