Megfejtették a bölcsőhalál titkát?

A bölcsőhalál minden szülő rémálma. Ausztrál kutatók most ígértes felfedezést tettek, amivel egy lépéssel közelebb kerülhetünk a hirtelen csecsemőhalál szindróma pontos okának feltárásához.

Ausztrál kutatók nemrégiben bejelentették, hogy sikerült azonosítaniuk a hirtelen csecsemőhalál szindróma, más néven bölcsőhalál (SIDS) egyik lehetséges biomarkerét - írja a CNN. A szakértők ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy a mostani felfedezés csak a "kirakós" egy darabkája, a jellemzően egy éves kor alatti csecsemőket érintő SIDS (Sudden infant death syndrome) kialakulását illetően ugyanis még mindig rengeteg a megválaszolatlan kérdés. Többek között az, hogy pontosan mi okozza.

A bölcsőhalált nem lehet előre megjósolni. Fotó: Getty Images
A bölcsőhalált nem lehet előre megjósolni. Fotó: Getty Images

Az Egyesült Államokban évente körülbelül 3400 csecsemő minden előzmény nélküli, váratlanul - többnyire álmában - bekövetkező halálát tulajdonítják a SIDS-nek, ami az eddig kutatási eredmények alapján leggyakrabban a 2-4 hónap közötti babák körében fordul elő.

A kutatók a mostani, eBioMedicine című folyóiratban publikált tanulmányukhoz 67 olyan újszülött vérmintáját elemezték, akik 2016 és 2020 között vélhetően bölcsőhalál áldozatai lettek. Egy speciális enzim, a butiril-kolinészteráz (BChE) szintjét mérték egy 655 csecsemőből álló kontrollcsoport vérmintáival összehasonlítva. Megállapították, hogy a bölcsőhalált halt gyermekek BChE-szintje a szülés után néhány nappal sokkal alacsonyabb volt, mint az élő- vagy egyéb okból elhunyt csecsemőké. A BChE enzim - a vegetatív idegrendszer részeként -, olyan létfontosságú funkciók szabályozásában vesz részt, mint a légzés, a vérnyomás vagy az ébredés.

A tanulmány szerzői szerint további kutatásokra van szükség annak megállapítására, hogy a BChE-enzim szintjét megállapító tesztek alkalmasak lehetnek-e arra, hogy megkönnyítsék a jövőbeli SIDS-es esetek azonosítását és hozzájárulhatnak-e azok megelőzéséhez.

A bölcsőhalál ismert kockázati tényezői

A bölcsőhalál okát évtizedek óta kutatják, és eddig számos kockázati tényezőt sikerült azonosítani. Ezek közé tartozik az, ha a kismama a várandóssága alatt dohányzik, ha a baba koraszülöttként jön a világra, vagy ha a családban előfordult már bölcsőhalál. A baba életének első hat hónapban viszont számos más tényező és változás is befolyásolhatja ezeknek az enzimeknek - és úgy általában az idegrendszernek a - működését, fejlődését - ahogy arra a tanulmány szerzői is felhívták a figyelmet.

Carmel Harrington, az ausztrál Westmead Gyermekkórház tiszteletbeli kutatója maga is átélte minden szülő rémálmát: 29 évvel ezelőtt gyermeke bölcsőhalál áldozata lett. A tanulmány vezetőjeként elmondta: ha egy csecsemő életveszélybe kerül, mert például álmában nehezen veszi a levegőt, általában ösztönösen felébred, felsír - az agya azon része ugyanis, ami az ébredést irányítja, azonnal akcióba lép. Egyes csecsemők esetében viszont nem indul be ez a vészhelyzeti reakció, ami a mostani kutatás eredményei szerint összefüggésbe hozható a vegetatív idegrendszer működését is szabályozó BChE enzim alacsony szintjével - tette hozzá Harrington.

A tanulmány eredményei biztatóak, de azért a kutatásnak voltak korlátai: kevés mintán alapult, és a felhasznált vérminták több mint két évesek voltak. Emellett a kutatók 1-2 éves gyermekekre vonatkozó adatokat vettek figyelembe, noha a SIDS általában az egy évnél fiatalabbakat érini. Ennek ellenére a kutatók jelentős előrelépésként értékelik: ígéretes kiindulópont lehet a jövőbeli kutatások szempontjából.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +16 °C
Minimum: +3 °C

A ködfoltok mindenhol feloszlanak, a változó mennyiségű gomolyfelhőzet mellett többórás napsütésben bízhatunk. Helyenként fordulhat elő zápor, illetve egy-egy zivatar. Ezekre legnagyobb esély elsősorban az Északi-középhegységben van, másodsorban pedig az Alpokalján és a délnyugati, déli tájakon. Az északi, északnyugati szél a Dunántúlon megélénkül. A legmagasabb nappali hőmérséklet 14 és 19 fok között valószínű, a délkeleti, keleti határnál lesz a legmelegebb. Késő estére 4 és 9 fok közé hűl le a levegő. Fronthatásra napközben nem kell számítani az előrejelzés szerint.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra