Mindennapjainkat alapjaiban forgatta fel a Vuhanból kiindult koronavírus-járvány. Hetek óta ezzel kapcsolatos hírek özönlenek ránk a médiából, de vajon mennyit tudunk valójában a vírusról és annak viselkedéséről? Az InfoRádió Aréna című műsorában többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ Müller Viktor biológus segítségével.
A szakember először általánosságban ismertette a vírusok tulajdonságait, működését, majd rátért konkrétan a koronavírusra. Mint ismertette, a koronavírus rendszertani kategória, többféle fajtája létezik tehát, és nem mindegyik okoz olyan súlyos betegséget, mint a SARS-CoV-2. Például négy olyan koronavírus is ismert, amelyek csupán náthaszerű tüneteket produkálnak.
A mostani járványra is igaz, hogy a legtöbb esetben enyhe lefolyású. "Amikor súlyos eset alakul ki, az tüdőgyulladásból ered" - magyarázta Müller Viktor, és kifejtette, hogy ez abból fakad, hogy a koronavírus felszínén a molekulák olyan sejtfelszínű molekulához kapcsolódnak, amelyek a tüdősejtjeink egy részén is megtalálhatók. "Ez teszi lehetővé, hogy a tüdőbe is bejusson, és ott valószínűleg az immunreakciónak köszönhetően tüdőgyulladást okozhasson."
A koronavírus-járványhoz véletlenre volt szükség
Az új koronavírussal kapcsolatban máig tisztázatlan kérdés, hogyan kaphatta el az első fertőzött ember. A szakember elmondta, hogy ilyenkor járványügyi "nyomozómunka" zajlik, vizsgálják az ismert, ebbe a rokonsági körbe tartózó vírusokat, így fejtik vissza a láncolatot. Ez a mostani koronavírus esetében még nem sikerült teljesen, egy láncszem még hiányzik, hiszen nem tudják biztosan, hogyan adta át egy állat az embernek. Müller Attila szerint "szükség van arra, hogy a véletlen pont egy denevérben vagy tobzoskában létrehozzon még egy-két olyan mutációt, genetikai változást, aminek köszönhetően az embert könnyebben fertőzik, tehát ez egy kicsi valószínűségű balszerencse."
A koronavírus eredetén kívül a lehetséges ellenszer még jobban foglalkoztatja a világot. A biológus szerint nem lehet megjósolni, mikorra készülhet el az első vakcina. Ennél gyorsabb lehetne, ha egy már létező gyógyszer hatásosnak bizonyulna a koronavírus ellen. A legígéretesebb jelölt a Remdesivir nevű szer, amelyet eredetileg Ebola-vírus ellen fejlesztettek ki. "Már folynak azok a klinikai vizsgálatok, amikor azt nézik, hogy a pácienseken ténylegesen segít-e, csökkenti-e a súlyos tünetek kialakulásának a kockázatát. Ez párhuzamosan elindult sok országban" - tájékoztatott.
Jó hír a kismamáknak: a baba valószínűleg nem kaphatja el terhesség vagy szülés közben a koronavírust fertőzött édesanyjától. Részleteket az nlc.hu cikkében olvashat.
